Szekeres Viktor
Derült égből fasírt 3D
Jó kis katasztrófafilmes áthallások, eszméletlen látvány és némi szájbarágott tanulság jellemzi a legújabb animációs sikerfilmet.
Kritikustól méltatlanul prekoncepciókkal vágott neki e sorok írója a Derült égből fasírtnak és ismét csak megfogadta, hogy nem engedi magát befolyásolni holmi térhatású elemektől, nem fog fogszabályzó, hózentrógeres kisgyerekként tapsikolni csak azért, mert "kinyúlnak a vászonból", nem hajlandó remek szórakozásnak titulálni valamit, ha filmként nem feltétlenül jó.
A küldetés persze nem volt egyszerű, hiszen amíg csak kevés a 3D film, addig a legtöbb nagy élményt jelent önmagában is. A térhatás hatása az elfogult értékelésekben érhető tetten, hiszen így hirtelen nem is nagyon jut eszembe olyan idei 3D-film, mely ne lett volna remek szórakozás, mely után egy pillanatra is megfordult volna a fejemben, hogy az időpazarlás lett volna a megtekintése. Ez van, a 3D láttán minden fogadkozás ellenére előbújik a nagyszemű, mindenre rácsodálkozó kisgyerek még a kritikusból is. Szerencsére a Derült égből fasírt tipikus klónnak tűnt első blikkre, egy olyan animációnak, amiben az ember nemhogy élvezettel mártja meg a nagy kést, hanem kéjes mosollyal még meg is forgatja.
A gyártó ezúttal nem a Dreamworks és nem a Disney, hanem a Sony animációs részlege, mely eddig egy remekbe szabott Vigyázz, kész, szörf!-ért volt felelős, valamint egy harmatgyenge Nagyon vadon-ért. A kérdés csak az volt, hogy minőségben melyik produktumhoz fog húzni a Derült égből fasírt.
Jelentem, az előbbihez, hiszen mind kinézetben, mind sztoriban, mind élményben kellemes, pozitív előjelű meglepetéssel szolgált a feltalálónak készülő Flintről szóló mese. Flint barátunk afféle őrült tudósként éppen azt találja ki, hogy mivel a csapadék elég unalmas önmagában (folyton csak az a víz...), érdemes lenne elérni valamiképpen, hogy finom ételek zuhanjanak alá az égből. Azonban ahogyan az lenni szokott, a kezdeti sikereket előre nem kalkulált események követik és idővel eluralkodik a káosz.
A látványt tehát már az alapsztorival megalapozták a készítők, s bár kicsit olykor önismétlőek a kunsztok, de szerencsére a jópofa karakterek és a történetbe becsempészett posztapokaliptikus, katasztrófafilmes áthallások a vizualitás méltó partnerei. Persze a gyerekfilmekben kötelező moralizálgatások sem maradnak el, de ezek fölött szemet húnyhatunk, főleg, hogy a film alapját egy több mint 30 évvel ezelőtt kiadott könyv jelentette.
A Derült égből fasírt 3D szerencsére olyan térhatású film lett, amit nem csak azért próbálnak térhatásúként eladni, mert az lett a divat. Ellentétben a Jégkorszak 3. részével, valóban ötletek is vannak a 3D-s képek mögött, melyeket a történettel is kellőképpen megtámogatnak.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Kritikustól méltatlanul prekoncepciókkal vágott neki e sorok írója a Derült égből fasírtnak és ismét csak megfogadta, hogy nem engedi magát befolyásolni holmi térhatású elemektől, nem fog fogszabályzó, hózentrógeres kisgyerekként tapsikolni csak azért, mert "kinyúlnak a vászonból", nem hajlandó remek szórakozásnak titulálni valamit, ha filmként nem feltétlenül jó.
A küldetés persze nem volt egyszerű, hiszen amíg csak kevés a 3D film, addig a legtöbb nagy élményt jelent önmagában is. A térhatás hatása az elfogult értékelésekben érhető tetten, hiszen így hirtelen nem is nagyon jut eszembe olyan idei 3D-film, mely ne lett volna remek szórakozás, mely után egy pillanatra is megfordult volna a fejemben, hogy az időpazarlás lett volna a megtekintése. Ez van, a 3D láttán minden fogadkozás ellenére előbújik a nagyszemű, mindenre rácsodálkozó kisgyerek még a kritikusból is. Szerencsére a Derült égből fasírt tipikus klónnak tűnt első blikkre, egy olyan animációnak, amiben az ember nemhogy élvezettel mártja meg a nagy kést, hanem kéjes mosollyal még meg is forgatja.
A gyártó ezúttal nem a Dreamworks és nem a Disney, hanem a Sony animációs részlege, mely eddig egy remekbe szabott Vigyázz, kész, szörf!-ért volt felelős, valamint egy harmatgyenge Nagyon vadon-ért. A kérdés csak az volt, hogy minőségben melyik produktumhoz fog húzni a Derült égből fasírt.
Jelentem, az előbbihez, hiszen mind kinézetben, mind sztoriban, mind élményben kellemes, pozitív előjelű meglepetéssel szolgált a feltalálónak készülő Flintről szóló mese. Flint barátunk afféle őrült tudósként éppen azt találja ki, hogy mivel a csapadék elég unalmas önmagában (folyton csak az a víz...), érdemes lenne elérni valamiképpen, hogy finom ételek zuhanjanak alá az égből. Azonban ahogyan az lenni szokott, a kezdeti sikereket előre nem kalkulált események követik és idővel eluralkodik a káosz.
A látványt tehát már az alapsztorival megalapozták a készítők, s bár kicsit olykor önismétlőek a kunsztok, de szerencsére a jópofa karakterek és a történetbe becsempészett posztapokaliptikus, katasztrófafilmes áthallások a vizualitás méltó partnerei. Persze a gyerekfilmekben kötelező moralizálgatások sem maradnak el, de ezek fölött szemet húnyhatunk, főleg, hogy a film alapját egy több mint 30 évvel ezelőtt kiadott könyv jelentette.
A Derült égből fasírt 3D szerencsére olyan térhatású film lett, amit nem csak azért próbálnak térhatásúként eladni, mert az lett a divat. Ellentétben a Jégkorszak 3. részével, valóban ötletek is vannak a 3D-s képek mögött, melyeket a történettel is kellőképpen megtámogatnak.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése