Szekeres Viktor
Míg a jackpot el nem választ - A pokoli házasság
Ashton Kutcher és Cameron Diaz addig nem nyugszik, míg ki nem csinálja a másikat. Mi pedig csak röhögünk rajtuk. Megállás nélkül.
Bár minden hónapra jut egy, nem mondhatnánk, hogy romantikus filmmel tele lenne a padlás, azt pedig pláne nem, hogy jó romantikus komédiából sok lenne, hiszen pár szörnyen közepes (27 idegen igen) és botrányosan gyenge (Csak a testeden át) próbálkozás között mindössze egy 2 nap Párizsban említhető meg a pozitívumok oldalán. Igaz, ami igaz, ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy akár még az év végi top10-ünkbe is bekerülhet.
A Míg a jackpot el nem választ fura film, hiszen az ember úgy gondolná, hogy két kapós, fiatal sztárral próbálják eladni a "két ember szívatja egymást" témát, mely naná, hogy sikeres lett az USA-ban. Idehaza is, pedig,ha megnézzük, Cameron Diaz egyáltalán nem akkora húzónév, hogy az ember beüljön miatta a moziba, lásd az utóbbi időben az ő nevével fémjelzett filmek gyenge szereplését (Holiday, Édes kis semmiség, Egy cipőben). A filmet ellentétben a magyar viszonyokkal odakint sokkalta inkább el lehetett adni Ashton Kutcherrel, aki az utóbbi időben mozifilmjei sikerességének tekintetében meglepően jó sorozattal büszkélkedhet.
A készítők e két névvel meg is teremtették a közönséget, a sztori felütésével pedig előidéztek egy klasszikus szituációt. A Míg a jackpot el nem választ-ban ugyanis megismerkedik a léhűtő srác és egy kontrollmániás, szakítás utáni stádiumban lévő lány, hogy pár óra után csontrészegen egybe is keljenek. Persze a hibájukra rájőve másnap már válnának, azonban Fortuna közbeszól, mivel egyikük megüti a 3 milliós jackpotot a félkarú rablón, amely nyeremény a házasságuk révén mindkettejüket illeti - kivéve, ha valamelyikük idő előtt előidéz egy válást.
Cikkünk tárgya, mivel nem a romantikus irányt erőlteti, meglepően működőképes film jó ideig (úgy 70 percig), hiszen nem kényszerül rá a szokásos panelek alkalmazására, bár épp ezért fájó, hogy a legvégén mégiscsak előveszik a sértődős-szakítós közhelyparádét, hogy késleltessék a hepiendet.
Azt a hepiendet, amit nagyjából a film 5. percében fel lehet vázolni, hiszen ilyen szempontból semmilyen meglepetést nem rejt a történet, amire remek példa a filmhez készült előzetes, ahol nem akartak trükközni, hanem nemes egyszerűséggel 2 perc alatt lezavarják az egész film történetét. Így aki azt látta, annak a film semmi újdonságot nem fog rejteni, maximum pár kimaradt poént és azt, hogy az Ashton Kutcher-féle mosogatóba vizelős jelenetben látszik is a kiválasztott salakanyagok íve, amit az előzetesből gondos kezek kiretusáltak, hogy ne sérüljön az ifjoncok lelki világa.
Aki azonban nem látta a trailert, az örülhet, ugyanis afféle Rózsák háborúja utánérzést kaphatunk, ahol is a két fél minduntalan megpróbál egymásnak keresztbe tenni és mivel a két főhőst alakító karizmatikus színész között meglehetősen jó a kölcsönhatás, ezért a Míg a jackpot el nem választ ezen része remekül működik. Igaz egyes poénok fáradtak és közhelyesek, Ashton Kutcher pedig a tipikus, egydimenziós Kutcher-karaktert hozza, de a nehezebb pillanatokat szerencsére meg tudják menteni a főszereplők mellé pakolt sidekickek, viccesnek szánt mellékfigurák.
A nulla (ezt szó szerint érdemes venni: nulla-egész-nulla-nulla) eredetiség ellenére a film minden bizonnyal be fog jönni annak, aki kedveli a két főszereplőt. Ők elbohóckodnak a vásznon, az afféle egyszer használatos, de abszolút nézhető nyári mókában, ami kellemesen üdítene a 30 fok feletti hőségben, ha nem lennének a mozitermek lehűtve fagypont környékére...
Bár minden hónapra jut egy, nem mondhatnánk, hogy romantikus filmmel tele lenne a padlás, azt pedig pláne nem, hogy jó romantikus komédiából sok lenne, hiszen pár szörnyen közepes (27 idegen igen) és botrányosan gyenge (Csak a testeden át) próbálkozás között mindössze egy 2 nap Párizsban említhető meg a pozitívumok oldalán. Igaz, ami igaz, ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy akár még az év végi top10-ünkbe is bekerülhet.
A Míg a jackpot el nem választ fura film, hiszen az ember úgy gondolná, hogy két kapós, fiatal sztárral próbálják eladni a "két ember szívatja egymást" témát, mely naná, hogy sikeres lett az USA-ban. Idehaza is, pedig,ha megnézzük, Cameron Diaz egyáltalán nem akkora húzónév, hogy az ember beüljön miatta a moziba, lásd az utóbbi időben az ő nevével fémjelzett filmek gyenge szereplését (Holiday, Édes kis semmiség, Egy cipőben). A filmet ellentétben a magyar viszonyokkal odakint sokkalta inkább el lehetett adni Ashton Kutcherrel, aki az utóbbi időben mozifilmjei sikerességének tekintetében meglepően jó sorozattal büszkélkedhet.
A készítők e két névvel meg is teremtették a közönséget, a sztori felütésével pedig előidéztek egy klasszikus szituációt. A Míg a jackpot el nem választ-ban ugyanis megismerkedik a léhűtő srác és egy kontrollmániás, szakítás utáni stádiumban lévő lány, hogy pár óra után csontrészegen egybe is keljenek. Persze a hibájukra rájőve másnap már válnának, azonban Fortuna közbeszól, mivel egyikük megüti a 3 milliós jackpotot a félkarú rablón, amely nyeremény a házasságuk révén mindkettejüket illeti - kivéve, ha valamelyikük idő előtt előidéz egy válást.
Cikkünk tárgya, mivel nem a romantikus irányt erőlteti, meglepően működőképes film jó ideig (úgy 70 percig), hiszen nem kényszerül rá a szokásos panelek alkalmazására, bár épp ezért fájó, hogy a legvégén mégiscsak előveszik a sértődős-szakítós közhelyparádét, hogy késleltessék a hepiendet.
Azt a hepiendet, amit nagyjából a film 5. percében fel lehet vázolni, hiszen ilyen szempontból semmilyen meglepetést nem rejt a történet, amire remek példa a filmhez készült előzetes, ahol nem akartak trükközni, hanem nemes egyszerűséggel 2 perc alatt lezavarják az egész film történetét. Így aki azt látta, annak a film semmi újdonságot nem fog rejteni, maximum pár kimaradt poént és azt, hogy az Ashton Kutcher-féle mosogatóba vizelős jelenetben látszik is a kiválasztott salakanyagok íve, amit az előzetesből gondos kezek kiretusáltak, hogy ne sérüljön az ifjoncok lelki világa.
Aki azonban nem látta a trailert, az örülhet, ugyanis afféle Rózsák háborúja utánérzést kaphatunk, ahol is a két fél minduntalan megpróbál egymásnak keresztbe tenni és mivel a két főhőst alakító karizmatikus színész között meglehetősen jó a kölcsönhatás, ezért a Míg a jackpot el nem választ ezen része remekül működik. Igaz egyes poénok fáradtak és közhelyesek, Ashton Kutcher pedig a tipikus, egydimenziós Kutcher-karaktert hozza, de a nehezebb pillanatokat szerencsére meg tudják menteni a főszereplők mellé pakolt sidekickek, viccesnek szánt mellékfigurák.
A nulla (ezt szó szerint érdemes venni: nulla-egész-nulla-nulla) eredetiség ellenére a film minden bizonnyal be fog jönni annak, aki kedveli a két főszereplőt. Ők elbohóckodnak a vásznon, az afféle egyszer használatos, de abszolút nézhető nyári mókában, ami kellemesen üdítene a 30 fok feletti hőségben, ha nem lennének a mozitermek lehűtve fagypont környékére...
|
Míg a jackpot el nem választ (What Happens in Vegas) (színes magyarul beszélő amerikai romantikus vígjáték) rendező: Tom Vaughan forgatókönyvíró: Dana Fox operatőr: Matthew F. Leonetti producer: Michael Aguilar, Dean Georgaris, Shawn Levy szereplők: Cameron Diaz (Joy) Ashton Kutcher (Jack) Lake Bell (Tipper) Rob Corddry (Hater) Krysten Ritter (Kelly) Zach Galifianakis (Dave) Dennis Farina (Banger) Queen Latifah (terapeuta) |
most augusztusba lesz 36 éves,nem mondom hogy hú idős,de így ránézésre nem is mondanék rá ennyit...a lényeg hogy szerintem eltöltenék vele egy lezárt kipárnázott szobában pár kellemes napot,habár szerintem ő másképp érezne 
