Kiadó: 2k Games
Fejlesztő: 2k Boston
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 2,4 GHz, 1 Gbyte RAM, 8 Gbyte szabad hely, Geforce 6600GT+/Ati X1300+, DX 9.0c kompatibilis hangkártya
Ajánlott: Windows Vista, Intel Core 2 Duo, 2 Gbyte RAM, DirectX 10, Geforce 8600+, SB X-Fi
Hasonló játékok: Half-Life, System Shock
Kategória: FPS

Az év egyik kultjátéka érkezett meg közénk és sokkolt mindenkit a víz alatt Rapture város pusztulásának történetével, a hatvanas évek hangulatával, illetve misztikus vagy éppen sci-fi csavarával: ez a Bioshock. Génmódosítás, természetfeletti képességek, adrenalin pumpáló jelenetek és magával ragadó sztori. Első osztályú szórakozás.

Az FPS játékok szegmense ritkán dob ki magából ennyire jól eltalált világot. A Bioshock mentes a legtöbb klisétől, nem ült bele a jól kitaposott fantáziavilágok medrébe, hanem egy olyan speciális hangulatot teremtett, amit utoljára talán az Undying során tapasztaltam. A trükk az, hogy egy viszonylag jól ismert korszak - ami azonban nincs elcsépelve - alapjait, mint a világháború vagy a középkor, összegyurmáztak egy nagyon enyhe, még éppen hihető fikcióval, de szuperhősök és csodák nélkül.

A jól szituált kor ez esetben a 60-as évek elejének Amerikája lett, míg a hozzáadott fűszer pedig a génmódosítás felfedezése, amivel a társadalom krémje a víz alá sznobulva egy magasabb szintre emelte az emberi létformát. Aki látta a Treshold című sorozatot, annak kicsit ismerős lehet a szituáció, mikor az emberek gyors evolúción esnek át valamilyen külső hatás által és eddig hihetetlen képességekre tesznek szert.


Itt viszont szerencsére nem járványszerű génvírusként ábrázolták a folyamatot, hanem egy teljesen elit különlegességként, beadható kezelésként tematizálva torzíthatják el magukat az arra kiválasztottak. A módosítások között szerepel tűz, jég, elektromosság és egyéb őselemek, amiket alapjában véve nem fegyvernek gondoltak ki az okosok, hanem kényelmi extraként. Vicces például a tűzképesség hirdetése, ahol öngyújtó nélkül tudnak tüzet adni a csajoknak a menő pasik, vagy a telekinézis, ahol a sértődött feleség ha vázákat dobál a férjére, az megállíthatja és visszakézből fejbe is kólinthatja a tárggyal.

A humor egyébként egy folyamatos eleme a játéknak, mint ahogy a varázslatos helyszínek hangulata és a félelmetes hangok is sokat adnak hozzá az összképhez. A törénet részünkről ott kezdődik, mikor egy repülőgép szerencsétlenséget túlélve sikerül lejutnunk a megzavarodott víz alatti arisztoktrata világba. A város romokban hever, több helyen a víz betört a lakóövezetekbe, előfordul, hogy a csövekben a víz elfagyott és úgy rongált, illetve sok helyen a falak is dőlnek és tüzek pusztítanak.


A probléma forrása, hogy a nagy jólétben a kékvérűek kicsit túllőhették magukat a génmódosítókkal és kissé megkattanva egymást kezdték el leöldösni. A tuti képességek annak ellenére, hogy másra szánták, mégis tökéletesen funkcionáltak fegyverként is. Utunk során a megborult zombiszerűen viselkedő kárhozottak hordáin kell keresztülvergődnünk magukat. Őket gyűjtő néven Splicereknek nevezik, van belőlük sokféle, különböző erősségben, különböző fegyverekkel vagy képességekkel. Van amelyik a falon mászik, van amelyik teleportál, de az alap modellek egyszerűen gépfegyverrel vagy franciakulccsal akarják szétkapni a fejünket.

Sokszor vicces maszkokat vagy ruhákat viselnek, de egyébként ha nem egyszerre ugranak nekünk és a megfelelő támadást használjuk, akkor könnyű rajtuk túlesni. Annál komolyabb kihívás, legalábbis eleinte a Big Daddy-k (Bouncer, Rosie) eliminálása, akik kemény páncélba rejtett terminátorok. Gránátokkal, puskával és ilyen furcsa fúrófejjel képesek nekünk esni többnyire és legjobb ellenük valamilyen elektromos cuccot bevetni vagy páncéltörőt. Az eset pikantériája, hogy az erős Big Daddy nem saját belátása szerint cselekszik, hanem a Kislánykák, Little Sisterek hipnotizálása alatt bóklásznak ide-oda, sőt ha nincs velük kislány, akkor keresnek maguknak egyet. A picilánykák teljesen fegyvertelenek és gyengék is, de gonosz képességek birtokosai. Gyakran a Slicerek és a Bouncerek egymásnak esnek, ilyenkor még akár érdemes is megvárni a csihi-puhi végét, kevesebb lőszer fogy. A kislányok ha megárvulnak, akkor elkaphatjuk őket és vagy "betakarítás" áldozatai lesznek, ilyenkor a főhős magábaszívja az erejüket (csúnya dolog) vagy megmenti, felszabadítja őket, ilyenkor kevesebb erőt kap a karakter értük, de mivel ez jóságos tett, ezért minimál bónusz (életerő) a jutalom.

Ennek az egységét egyébként ADAM-nak hívják, ebből minél többet összegyűjtve az úgynevezett Gatherer Gardenekben levásárolhatjuk, új képességekhez és tulajdonságokat megszerezve. Egyszerre szerencsére nem lehet minden képesség élesítve, szóval némi taktikára is szükség van. A génbankokban bármikor könnyen átvariálhatók a dolgok, sőt a történetben előre haladva lehet újabb slotokat is vásárolni, így a kezdeti 2-2 slot helyett 3-4-5-6 támadóképesség, illetve fizikai, harci vagy mérnöki extra választható egy időben.


A fegyverkezés a történet elején egy franciakulccsal lehet nekivágni az írtásnak, illetve a génmodifikációk közül az elektromos támadást kapjuk meg nagyon hamar. Eleinte irányítottan kell/lehet felszedni turbókat, a küldetések vezetnek rá arra, hogyan is működnek a dolgok. Később már önállóan lehet dönteni, hogy milyen variációkat fejlesztünk tovább, milyen képességeket veszünk meg a minibárból. A fegyverarzenálunk ugye a franciakulccsal kezdődik, majd találunk pisztolyt, gépfegyvert, sörétespuska, gránátvető, fényképező (!), "kemikáliavető" és nyílpuska.

Mindegyiknek megvannak a magától érthetődő erősségei, gyengeségei, ezeket nem sorolnám fel, viszont mindegyikhez háromféle lőszer szerezhető be, ami még tovább aprózza a kombinációkat egy témára. Példa: páncéltörő, elektromos, emberi testet roncsoló, napalm, fagyasztó és egyéb ínyenc lőszerek. A fényképezőgép szexi dolog, ha akár élő, akár halott ellenfeleket lefotózunk vele, akkor a gép kielemzi őket és ezért is bónuszokat kapunk. A vége felé az eleinte kemény ellenfél, a Big Daddy elit változata két nyílvesszővel leteríthető, ehhez persze sokat kell kaparni. Aki ezeket egy este alatt megszerzi, akkor a legjobb bónuszt, a szemfájást is megkapja.

A legjobb móka viszont nem is igazán a tuti variálható, sőt továbbfejleszthető fegyverekben van, hanem az extra képességekben. Ez a két terület nem helyettesítő, hanem inkább kiegészítő terület. Nagyon jó kombókat lehet elérni, ha egy jól összeállított variácót okosan és nem utolsó sorban gyorsan tudunk használni. Elektrosokkolva majd shotgunnal szétlőve például tök gyorsan lehet végezni egy focicsapatnyi ellenséggel is pikk-pakk. Az eddig említett elektro mellett olyan természeti csapásokkal szerelhetjük fel magunkat. mint a jeges csapás, a telekinézis, a tűzgyújtás, a méhraj vagy a gépeket megbolondító security bullseye vagy az embereket egymás ellen uszító enrage (és megint dühbe jövünk).


Emellett fizikailag is pumpolhatjuk a karaktert, életerőt, EVE (ez a manaszerűség a képességekhez) pontokat kapjunk, a harci fejlesztéskor plusz sebzéseket és hasonlókat lehet felszedni, míg a mérnöki speckók a hackelést tolják. Hackelni a gépeket lehet, kezdve az őrrobotokat, kamerákat és bevásárló automatákat lehet. Ilyenkor a gépek átállnak a mi oldalunkra, a boltokban pedig elérhető lesz pár plusz cucc, a többi pedig akciós áron beszerezhető.

A zseniális ebben a játékban, hogy szinte nehéz felsorolni, hogy mi mindent lehet benne csinálni és mennyi kombinációs lehetőség van benne, úgy, hogy közben az egész teljesen magától érthetődő, teljesen természetesnek tűnik. A helyszínek is életszerűek, látszik, hogy akármerre járunk (néhány kivételtől eltekintve perszer), az nemsokkal korábban egy virágzó város élő pontja volt. Boltok, szolgáltató pontok, közösségi helyek, parkok és egyéb teljesen hétköznapi díszletek között járunk kelünk, mégis a pusztulással keveredve teljesen horror hangulatot kapunk. A történet nem egyértelműen változatos, még akkor sem, ha néha teljesen egyedi és extrém dolgokat kell csinálni, viszont ez az elvarázsolt világ elegendő ahhoz, hogy mégse legyen unalmas, legfőképpen azoknak, akiknek jó a beleélő képessége, fantáziája. Grafika:
Ugyan a teljes látványvilág csak DX10 alatt tárulkozik fel, de már egy erőrebb DX9-es kártyával és persze egy jó körítéssel is gyönyörű megjelenése van a játéknak. Sokat dob az egészen, hogy látszik, hozzáértő és lelkes dizájnerek pakolták össze a tereket, hiába nincs annyira sok textúra és modell, mégis korrekt az összkép. A gépigénye ugyan masszív, de aki egyébként is készült az őszre játék téren, annak nincs félnivalója. Xbox-on, ahol szintén DX9 a csúcs, szintén szépséges a látvány, igaz néhány dologban elmarad a top PC-s grafikától. A program egyébként jól optimalizált és jól skálázható, bárki könnyen megtalálhatja a vasához mérten elfogadható felbontást és részletességet, úgy hogy még gyenge beállítások mellett sem kell szégyenkeznie a játéknak. Az Unreal motor üt, vág, a fejlesztők pedig ügyesek.

Játszhatóság:
Ahogy feljebb is áradoztam róla, a jól megkreált világ, a kombinációk sokasága, a kétféle befejezés és a darkos hangulat, a természeti erőkkel megspékelve korrekt játékélményt ad. Többször végigjátszva is lehet benne szépséget és kihívást találni, érdekességekre lelni, kivételesen ez egy olyan FPS-nek tűnik, ami végre nem csak egyéjszakás élmény. Aki nem szeretne sok-sok játékot megvenni, de mindenképp szórakozna lövöldözős játékokkal, annak ez egy jó választás lehet az idényben, persze ki tudja mi jön még. A kevésbé kitartó réteg persze, lehet, hogy hamar ráun, de ugye embere válogatja.

Kezelőfelület:
Kicsit féltem, hogy a sok variáció túlbonyolítja a játékot és nehéz lesz ésszel felérni a kezelést. Ez viszont egyáltalán nincs így. 1-2-3 óra játék után már rutinossá válik a váltogatás a módok és eszközök között, kialakulnak a kombók. Az egér-billentyű variáció mellett a tesztek szerint kontrollerrel is vállalható, élvezhető. A menük sem mutatnak nehézséget, sőt az útközben talált gépek, automaták és feladványokhoz sem kell okosabbnak lenni, mint egy ötödikes. A jó reflexek és fürge ujjak persze nem ártanak.

AI, Nehézség:
A mesterséges intelligencia területből ugyan nem hozták ki a maximumot, a legtöbb ellenfél nem gondolkozik sokat, hogy milyen módon essen nekünk. Néha futkároznak össze-vissza, keresnek esetenként fedezéket, kerülnek, ha mi behúzódunk valahova. Egyébként viszont az egy-egy spéci képességüket vagy fegyverüket használva a legegyszerűbben, elég kiszámítható módon nyomulnak. Kitanulva a variációkat, nem okoz nehézséget alapból túllendülni az ellenfeleken, de a nagy tömeg vagy a szerencsétlen elrendezés miatt bármikor kialakulhat veszélyes szituáció. A nehézség egész jól skálázott, a könnyű fokozaton a kezdők is bártan nekivághatnak, vagy aki gyorsan és könnyen erőssé válva akar végigfutni rajta, az is itt induljon, míg feljebb húzva a szintet, elég izzasztó is lehet, már ameddig.

Hangok és Zene:
Ez a grafika mellett a másik terület, ami alapvetően határozza meg a hangulatot. A zenék oltáriak tudnak lenni egyes helyszíneken, az előző század közepének az életérzése profin átszűrődik. A beszédhangok, a rádiós bejelentkezések, a lények dumái horrorosra festik a dolgokat, a hangeffektek pedig hozzák a kötelezőt. Nem gondolom, hogy egy csúcsdarabról van szó, de ami ahhoz kell, hogy jól érezze magát a játékos, az mindenképpen benne van.

Összegzés:
Nehéz spoiler nélkül elmondani nagyon jó dolgokat, nagyon merész jeleneteket, ezt tapasztalja, lássa meg mindenki önmaga. Nem mondjuk el azt sem, hogy a sok mutációnak mi lesz az eredménye, azt sem, hogy a kislányokkal való randik mit befolyásolnak vagy azt sem, hogy milyen eszméletlen kalandokba kell keveredni út közben. Főleg azért nem érdemes elmondani, mert aki egy kicsit is rajong az egyedi hangulatokért vagy/és az FPS játékokért, annak úgyis mindenképpen ki kell ezt próbálnia, ha nem tette volna eddig. Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de a legjobb hangulatú idei FPS címért mindenképp ringbe kell szállnia a játéknak, majd meglátjuk, hogy a vetélytársak mit tunak hozni ezen a fronton. Kapunk majd tutibb grafikát, lesz pörgősebb akció és várunk sötétebb horrort is, a Bioshock viszont ezt a hármat együtt hozza.

Kapcsolódó letöltések:

Demó

Videó

Zene

A screenshotok DirectX 9 alatt készültek.