Szekeres Viktor
Superman visszatér - Európában először Magyarországon
Talán az év egyik leginkább várt filmje a rajongók körében. A világ sok országában egyszerre tartott megannyi premier után, ezúttal valóban Magyarországon mutatják be először a filmet. Európa pár hét hátránnyal követ minket. Mi már láttuk. És búsongunk.
A pár mozifilm és a tini célcsoportra fókuszált Smallville című tévésorozat után csak sikerült vászonra könyörögni ismét Supermant, és ezzel a 2006-os év egyik legnagyobb és legdrágább jelenségét szenvedhetik el a mozik, addig, míg a következő nyári szuperprodukció ki nem oltja Clark Kent fényeit. A történet szerint Supermanről 5 éve semmi hír, visszament szülőbolygójára, hogy bizonyos kérdésekre választ kapjon, Lex Luthor terhelő tanúvallomás híján a szabadláb küszöbére kerül, hősünk szerelmének tárgya, Lois Lane pedig a házasság és a Pulitzer-díj küszöbére, mely utóbbit a "Miért nincs a világnak szüksége Supermanre" című értekezéséért kapta.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Se vége, se hossza nem volt a supermanes filmterveknek a 90-es évek óta. Egyszer már Tim Burton is majdnem rátette a produkcióra a kezét, de miután kikerült a képből újabb és újabb koncepciók és forgatókönyvek születtek, míg végre rátaláltak az igazira, vagyis az ötletre, melynek megírására az eredeti X-Men íróit kérték fel. Igazából a Superman visszatér esetében Bryan Singer rendező azt az utasítást kapta, hogy hasonló módon rebootolja a történetet, mint ahogyan azt tette azt sikeresen Christopher Nolan a Batman: Kezdődik esetében. Singer megpróbálta, de valahogy felemásan sült el a dolog.
Ami azt illeti, talán a feladat nagysága bénította meg Singert, aki pedig éppen a Supermanusért hagyta ott Xavier profot és tanítványait, mert nem sikerült olyan Supermant teremtenie, aki lázba hozná a nézőket - inkább meg fogja osztani a közönséget. Egyfelől Singert dicséret illeti, hogy rengeteg utalást csempészett bele filmjébe, akár a képregényre (az első klasszikus Superman-borítók felidézése rajongók milliójának csalt könnyeket a szemébe), akár az első 3 (a 4. rész menthetetlenül alacsonyabb rendű lett, sajnos) filmre. Még Marlon Brandót is sikerült visszahozni a mozivászonra, tisztelegve az óriás előtt, aki az eredeti filmekben Jor-Elt, vagyis Superman apját alakította.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Másfelől viszont - folytatva az előző gondolatmenetet - sajnos bizonyos következetlenségek fölött nem lehet szemet hunyni, s ezért jár is a dádá. Persze sokat számít, hogy milyen szemüvegen keresztül figyeljük a Superman visszatért, hogy mennyire tekintünk el az eddigi részektől. Mindenesetre az új és régi nézőknek is át kell esni a szereplő 2.0-s verzióinak bemutatásán és pár Superman-trükkön is. Azt már szomorkodva vesszük észre, hogy pár klasszikusabbnak mondható szerep igencsak a háttérbe húzódott, maximum 1-2 érdekesebb epizódra való töltényük van a mellékalakoknak. Mind Perry White, mind Jimmy Olsen, de még maga Clark Kent is elhanyagolható, de ez nem is csoda, hiszen a fő hangsúly ezúttal Lois Lane-en és Supermanen van.
Persze a Superman esetében minden a főhőst alakító színészen áll vagy bukik és el kell ismerni, hogy Brandon Routh annyira nem gáz, mint azt sokan képzelték az előzetesek alapján. Az sajnos nem az ő hibája, hogy Christopher Reeve-hez fogják hasonlítani és minden összevetést el fog veszteni, de valószínű, hogy a legtöbb próbálkozónak ez lett volna a sorsa. Clark Kentként még inkább megállja a helyét, ezt a legszőrösszívűbb ítészek is elismerhetik.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Nincs mese, a Supmermen nem mese, hanem képregény és mint ilyen idehaza az amerikai 65 éves múlttal szemben kábé nulla kulturális támogatottsága és gyökere van. Magának a szuperhős-kultúra hiányának köszönhető az, hogy idehaza a legtöbb spandexes, harisnyás világmegmentető csak nevetség tárgyává válik, és filmjeik jó része el is hasal a mozikban. Itthon kell bele némi darkos, gothos beütés, hogy el lehessen jól adni a képregényeket, mint ahogy az a Batman: Kezdődik! esetében működött is.
A Superman visszatér egyik oldalról komoly film erős érzelmi harcokkal és még erősebb (mesterséges forgatókönyvírói kebelben fogant) érzelmi megrázkódtatással, ami sajnos nagyon nem illik a filmbe. Viszont olykor, a kevés clarkos epizódnál némi lágyság is csillan a filmben, ami nem menti meg attól, hogy közepesnél jobb érdemjegyet adjunk rá.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A filmben tehát nem csalódtunk, főleg annak fényében, hogy az Amerikából származó hírek bukást előlegeznek meg, vagyis amolyan blockbuster-hez és hype-os filmhez képest közepes szereplést - mondhatjuk, hogy az idei év King Kongja a Superman visszatér és ezt mindenki úgy értelmezi ahogy akarja, a bevételektől elvonatkoztatva. Mindenesetre annak fényében, hogy a produkció 260 millió dollárt kóstált (és akkor még nem beszéltünk az 50 milliót is meghaladó amerikai marketing-költségekről) erősen kétséges egy hasonló volumenű folytatás lehetősége. Hogy sajnos-e vagy szerencsére, azt mindenki döntse el magának.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése:
Videó #1
Videó #2
A pár mozifilm és a tini célcsoportra fókuszált Smallville című tévésorozat után csak sikerült vászonra könyörögni ismét Supermant, és ezzel a 2006-os év egyik legnagyobb és legdrágább jelenségét szenvedhetik el a mozik, addig, míg a következő nyári szuperprodukció ki nem oltja Clark Kent fényeit. A történet szerint Supermanről 5 éve semmi hír, visszament szülőbolygójára, hogy bizonyos kérdésekre választ kapjon, Lex Luthor terhelő tanúvallomás híján a szabadláb küszöbére kerül, hősünk szerelmének tárgya, Lois Lane pedig a házasság és a Pulitzer-díj küszöbére, mely utóbbit a "Miért nincs a világnak szüksége Supermanre" című értekezéséért kapta.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Se vége, se hossza nem volt a supermanes filmterveknek a 90-es évek óta. Egyszer már Tim Burton is majdnem rátette a produkcióra a kezét, de miután kikerült a képből újabb és újabb koncepciók és forgatókönyvek születtek, míg végre rátaláltak az igazira, vagyis az ötletre, melynek megírására az eredeti X-Men íróit kérték fel. Igazából a Superman visszatér esetében Bryan Singer rendező azt az utasítást kapta, hogy hasonló módon rebootolja a történetet, mint ahogyan azt tette azt sikeresen Christopher Nolan a Batman: Kezdődik esetében. Singer megpróbálta, de valahogy felemásan sült el a dolog.
Ami azt illeti, talán a feladat nagysága bénította meg Singert, aki pedig éppen a Supermanusért hagyta ott Xavier profot és tanítványait, mert nem sikerült olyan Supermant teremtenie, aki lázba hozná a nézőket - inkább meg fogja osztani a közönséget. Egyfelől Singert dicséret illeti, hogy rengeteg utalást csempészett bele filmjébe, akár a képregényre (az első klasszikus Superman-borítók felidézése rajongók milliójának csalt könnyeket a szemébe), akár az első 3 (a 4. rész menthetetlenül alacsonyabb rendű lett, sajnos) filmre. Még Marlon Brandót is sikerült visszahozni a mozivászonra, tisztelegve az óriás előtt, aki az eredeti filmekben Jor-Elt, vagyis Superman apját alakította.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Másfelől viszont - folytatva az előző gondolatmenetet - sajnos bizonyos következetlenségek fölött nem lehet szemet hunyni, s ezért jár is a dádá. Persze sokat számít, hogy milyen szemüvegen keresztül figyeljük a Superman visszatért, hogy mennyire tekintünk el az eddigi részektől. Mindenesetre az új és régi nézőknek is át kell esni a szereplő 2.0-s verzióinak bemutatásán és pár Superman-trükkön is. Azt már szomorkodva vesszük észre, hogy pár klasszikusabbnak mondható szerep igencsak a háttérbe húzódott, maximum 1-2 érdekesebb epizódra való töltényük van a mellékalakoknak. Mind Perry White, mind Jimmy Olsen, de még maga Clark Kent is elhanyagolható, de ez nem is csoda, hiszen a fő hangsúly ezúttal Lois Lane-en és Supermanen van.
Persze a Superman esetében minden a főhőst alakító színészen áll vagy bukik és el kell ismerni, hogy Brandon Routh annyira nem gáz, mint azt sokan képzelték az előzetesek alapján. Az sajnos nem az ő hibája, hogy Christopher Reeve-hez fogják hasonlítani és minden összevetést el fog veszteni, de valószínű, hogy a legtöbb próbálkozónak ez lett volna a sorsa. Clark Kentként még inkább megállja a helyét, ezt a legszőrösszívűbb ítészek is elismerhetik.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Nincs mese, a Supmermen nem mese, hanem képregény és mint ilyen idehaza az amerikai 65 éves múlttal szemben kábé nulla kulturális támogatottsága és gyökere van. Magának a szuperhős-kultúra hiányának köszönhető az, hogy idehaza a legtöbb spandexes, harisnyás világmegmentető csak nevetség tárgyává válik, és filmjeik jó része el is hasal a mozikban. Itthon kell bele némi darkos, gothos beütés, hogy el lehessen jól adni a képregényeket, mint ahogy az a Batman: Kezdődik! esetében működött is.
A Superman visszatér egyik oldalról komoly film erős érzelmi harcokkal és még erősebb (mesterséges forgatókönyvírói kebelben fogant) érzelmi megrázkódtatással, ami sajnos nagyon nem illik a filmbe. Viszont olykor, a kevés clarkos epizódnál némi lágyság is csillan a filmben, ami nem menti meg attól, hogy közepesnél jobb érdemjegyet adjunk rá.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A filmben tehát nem csalódtunk, főleg annak fényében, hogy az Amerikából származó hírek bukást előlegeznek meg, vagyis amolyan blockbuster-hez és hype-os filmhez képest közepes szereplést - mondhatjuk, hogy az idei év King Kongja a Superman visszatér és ezt mindenki úgy értelmezi ahogy akarja, a bevételektől elvonatkoztatva. Mindenesetre annak fényében, hogy a produkció 260 millió dollárt kóstált (és akkor még nem beszéltünk az 50 milliót is meghaladó amerikai marketing-költségekről) erősen kétséges egy hasonló volumenű folytatás lehetősége. Hogy sajnos-e vagy szerencsére, azt mindenki döntse el magának.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése:
Videó #1
Videó #2