Szekeres Viktor
A harag napja - magyar fantasy a Hegylakóval
Hát, ezt is megértük. Christopher Lambert és Oroszlán Szonja együtt nyomatja az ipart egy középkori kardozós filmben. A magyar filmgyártás szárnyal.
Csak az a gáz, hogy rossz irányba. Míg Prágában idén is tömegével gyártják a szuperprodukciókat (Ómen, Rózsaszín párduc és az új James Bond-film, a Casino Royale), addig nálunk 2006-ban továbbra is inkább a bé-filmek és videóvackok forognak egy-egy ritka kivétellel. Egy ilyen tékapolcra gyártott filmnek készült A harag napja is, mely természetesen idehaza a legújabb amerikai szuperprodukciónak lett beharangozva. Állítólag 12 millió dolláros költségvetése is rekordnagyságú az itt forgatott filmek közül, de nekünk is volt Hídemberünk ás Bánk bánunk, hogy ne érje szó a ház elejét.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Természetesen nem a prekoncepció gonosz kis szelleme beszél belőlem amikor videóvackokat emlegetek, hanem az a tény, hogy Christopher Lambert már nem az a húzónév, aki egykoron volt. Elég jellemző adat az, hogy a 11 éve forgatott Mortal Kombat óta mindössze egyetlen filmje került be a moziba Amerikában, mégpedig a Hegylakó 4. része, amely még annyi bevételt sem termelt mint a Harag napja csekélyke költségvetése. Itthon szerencsére jobb a helyzet, hiszen a Hercule és Sherlock 10 éve volt a mozikban. De félre ezzel a nosztalgiázással, hiszen talán egyedüliként a világon nálunk nagyvásznon is ott fog nyomulni a film (miközben Európa több országában már kiadták DVD-n...).
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A történet a 16. századi Spanyolország egy városkájában játszódik a nagy inkvizíció közepette. Roy de Mendoza (maga Lambert), akit a polgármester, vagyis az akkori helyi nagykutya hoz vissza hogy felügyelje a rendet, titokzatos gyilkosságra bukkan, az egyik grófot éri el a kegyetlen végzet. Ebben persze semmi titokzatos nincs, de abban már annál inkább, hogy amikor elrohan a feltételezett özvegyért, akkor a helyszínre visszatérve nyoma vész a leölt főúrnak, sőt másnap az özvegy váltig állítja, hogy reggel beszélt is az urával. Az újabb rejtélyes események hatására de Mendoza nyomozásba kezd, de egy titokzatos valaki folytonosan akadályozza, miközben a hivatalos közeg elmorfondírozik azon hogy mi is ez a nagy tagadás mely körülveszi, vajon mi lehet olyan fontos az embereknek, amiért a halál is megéri.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A premierhez kapunk egy direkt hazai célokra nyomtatott plakátot is, melyen Lambert neve mellett ott vastaglik Oroszlán Szonja neve is, aki ugyan bőven nem főszereplő, de szerencsére azért kap elegendő időt, hogy domboríthasson a filmben. Rajta kívül még Bicskey Lukács és Elek Ferenc kap korrekt beszédes szerepet, valamint Schramek Géza, akinek még a most vörösben pompázó Oroszlánnál is több és fontosabb szerep jut. Szerencsére a forgalmazó szinkronosan tűzi műsorra A harag napját, így megszabadulhatunk pár magyar szereplő és Lambert olykor fájdalmas akcentusától.
No de hogy érdemi ostorozást is kapjon a film. Isten látja a lelkem, hogy minden magyar vonatkozású próbálkozást megpróbálok szeretni, de Adrian Rudomin mexikói második filmes rendező (az elsőt 11 éve forgatta) olyan gyenge munkát végez hogy ihaj. A színészek az egy-két professzionális aktor kivételével egytől-egyik csapnivalóak (sajnos a régi ikonnal, Ch. Lamberttel az élen, aki szerintem egész forgatás alatt szívhatott valamit és nem csak a fogát, hogy ide süllyedt), így már csak a történet jelenthetne valami kiutat a posványból.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A történet elsőre még érdekesnek hathat, de utólag kiderül, hogy bár kegyetlen eszmei mondanivalót és napjainkban is érvényes üzenetet hordoz magában (legalábbis ha nagyon akarjuk, akkor ezt rá lehet fogni), de abszolút nem tör át a néző ingerküszöbén, mivel egyszerűen érdektelenek a szereplők, akárcsak a gyilkosságok és egyes emberek fenemód középkori motivációi. Nem baj, hiszen kéznél vannak a fedetlen keblek, melyekről tökéletesen értelmetlen és random helyeken fellebben a női felsőruházat, de még ez sem billenti el a filmet a nézhető irányba.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Igazából mindenkinek herótja van az elvtelen kritikusi köpködéstől, de azért negyedévente vagy félévente mindenki belebotlik egy-egy (mondjuk így) kevésbé értékelhető filmbe. Nyilván vannak sokkal rosszabbak is, és ugyan a tavalyi év nézők elleni merényletét nem lehet alulmúlni, de akkor is. A harag napja gyengécske és érdektelen film. Talán ha nem került volna mozikba, akkor nem lenne ennyire negatív felhangja a kritikának, de jobb azt az ezrest megspórolni mondjuk Christopher Lambert másik, ugyancsak Magyarországon forgatott filmjére, a Metamorphosis című horror-thrillerre, melyet Amerikába szakadt hazánkfia Hódi Jenő (az Amerikai kickboxer 2 rendezője) forgatott többek között Kern András és Ganxta Zolee közreműködésével.
Csak az a gáz, hogy rossz irányba. Míg Prágában idén is tömegével gyártják a szuperprodukciókat (Ómen, Rózsaszín párduc és az új James Bond-film, a Casino Royale), addig nálunk 2006-ban továbbra is inkább a bé-filmek és videóvackok forognak egy-egy ritka kivétellel. Egy ilyen tékapolcra gyártott filmnek készült A harag napja is, mely természetesen idehaza a legújabb amerikai szuperprodukciónak lett beharangozva. Állítólag 12 millió dolláros költségvetése is rekordnagyságú az itt forgatott filmek közül, de nekünk is volt Hídemberünk ás Bánk bánunk, hogy ne érje szó a ház elejét.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Természetesen nem a prekoncepció gonosz kis szelleme beszél belőlem amikor videóvackokat emlegetek, hanem az a tény, hogy Christopher Lambert már nem az a húzónév, aki egykoron volt. Elég jellemző adat az, hogy a 11 éve forgatott Mortal Kombat óta mindössze egyetlen filmje került be a moziba Amerikában, mégpedig a Hegylakó 4. része, amely még annyi bevételt sem termelt mint a Harag napja csekélyke költségvetése. Itthon szerencsére jobb a helyzet, hiszen a Hercule és Sherlock 10 éve volt a mozikban. De félre ezzel a nosztalgiázással, hiszen talán egyedüliként a világon nálunk nagyvásznon is ott fog nyomulni a film (miközben Európa több országában már kiadták DVD-n...).
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A történet a 16. századi Spanyolország egy városkájában játszódik a nagy inkvizíció közepette. Roy de Mendoza (maga Lambert), akit a polgármester, vagyis az akkori helyi nagykutya hoz vissza hogy felügyelje a rendet, titokzatos gyilkosságra bukkan, az egyik grófot éri el a kegyetlen végzet. Ebben persze semmi titokzatos nincs, de abban már annál inkább, hogy amikor elrohan a feltételezett özvegyért, akkor a helyszínre visszatérve nyoma vész a leölt főúrnak, sőt másnap az özvegy váltig állítja, hogy reggel beszélt is az urával. Az újabb rejtélyes események hatására de Mendoza nyomozásba kezd, de egy titokzatos valaki folytonosan akadályozza, miközben a hivatalos közeg elmorfondírozik azon hogy mi is ez a nagy tagadás mely körülveszi, vajon mi lehet olyan fontos az embereknek, amiért a halál is megéri.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A premierhez kapunk egy direkt hazai célokra nyomtatott plakátot is, melyen Lambert neve mellett ott vastaglik Oroszlán Szonja neve is, aki ugyan bőven nem főszereplő, de szerencsére azért kap elegendő időt, hogy domboríthasson a filmben. Rajta kívül még Bicskey Lukács és Elek Ferenc kap korrekt beszédes szerepet, valamint Schramek Géza, akinek még a most vörösben pompázó Oroszlánnál is több és fontosabb szerep jut. Szerencsére a forgalmazó szinkronosan tűzi műsorra A harag napját, így megszabadulhatunk pár magyar szereplő és Lambert olykor fájdalmas akcentusától.
No de hogy érdemi ostorozást is kapjon a film. Isten látja a lelkem, hogy minden magyar vonatkozású próbálkozást megpróbálok szeretni, de Adrian Rudomin mexikói második filmes rendező (az elsőt 11 éve forgatta) olyan gyenge munkát végez hogy ihaj. A színészek az egy-két professzionális aktor kivételével egytől-egyik csapnivalóak (sajnos a régi ikonnal, Ch. Lamberttel az élen, aki szerintem egész forgatás alatt szívhatott valamit és nem csak a fogát, hogy ide süllyedt), így már csak a történet jelenthetne valami kiutat a posványból.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A történet elsőre még érdekesnek hathat, de utólag kiderül, hogy bár kegyetlen eszmei mondanivalót és napjainkban is érvényes üzenetet hordoz magában (legalábbis ha nagyon akarjuk, akkor ezt rá lehet fogni), de abszolút nem tör át a néző ingerküszöbén, mivel egyszerűen érdektelenek a szereplők, akárcsak a gyilkosságok és egyes emberek fenemód középkori motivációi. Nem baj, hiszen kéznél vannak a fedetlen keblek, melyekről tökéletesen értelmetlen és random helyeken fellebben a női felsőruházat, de még ez sem billenti el a filmet a nézhető irányba.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Igazából mindenkinek herótja van az elvtelen kritikusi köpködéstől, de azért negyedévente vagy félévente mindenki belebotlik egy-egy (mondjuk így) kevésbé értékelhető filmbe. Nyilván vannak sokkal rosszabbak is, és ugyan a tavalyi év nézők elleni merényletét nem lehet alulmúlni, de akkor is. A harag napja gyengécske és érdektelen film. Talán ha nem került volna mozikba, akkor nem lenne ennyire negatív felhangja a kritikának, de jobb azt az ezrest megspórolni mondjuk Christopher Lambert másik, ugyancsak Magyarországon forgatott filmjére, a Metamorphosis című horror-thrillerre, melyet Amerikába szakadt hazánkfia Hódi Jenő (az Amerikai kickboxer 2 rendezője) forgatott többek között Kern András és Ganxta Zolee közreműködésével.