SG.hu

BSA: tizből négy szoftver illegális

A BSA közleménye szerint Magyarországon 2005-ben a személyi számítógépekre telepített üzleti szoftverek 42%-a volt illegális, ami mintegy 106 millió dollár (22,2 milliárd forint) kárt okozott a szoftveriparnak.

A 2 százalékpontos javulás a tavalyi, hasonló arányú romlás után következett be, vagyis a jelenlegi arány a 2003-ban mért 42%-kal egyezik meg. Tekintettel arra, hogy az illegalitás aránya mind nemzetközileg, mind pedig Nyugat-Európában 35%, így a gazdasági szereplők és a kormányzat számára egyaránt kívánatos felzárkózás érdekében sok még a tennivaló. Többek között ezt állapította meg az a kutatás, amelyet az IDC, a világ vezető információ technológiai kutató cége végzett, és amelyet a vezető szoftvergyártókat tömörítő Business Software Alliance (BSA, Üzleti Szoftver Szövetség) ma tett közzé.


A kalózszoftverek használatának aránya régiók szerinti bontásban

“Egyrészt örülünk annak, hogy ha kis mértékben is, de csökkent az illegálisan telepített szoftverek aránya." - mondta Sarlós Gábor, a BSA Magyarország szóvivője. "Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha nem folytatódnak azok az erőfeszítések, amelyek az illegális szoftverhasználat visszaszorítását célozzák, akkor ez a pozitív tendencia könnyen megfordulhat, és újból távolabb kerülünk a nyugat-európai átlagtól. Senkinek sem szabad abba belenyugodni, hogy 10 új szoftverből 4 illegálisan kerül a vállalatok számítógépeire, ilyen helyzetet semmilyen iparág nem tolerálna".

Az illegális szoftverek aránya a vizsgált 97 ország közül 51 esetében csökkent. A magyarországi csökkenés több tényezőnek tulajdonítható. A szervezet szerint jelentős szerepet játszik benne a NagyVizIT program, amelyet a BSA 2005. októberében indított, és amelynek során a szervezet képviselői személyes látogatások keretében tájékoztatják a cégek vezetőit a legális és racionális szoftvergazdálkodás elemeiről. Az eddig elsősorban Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, illetve Budapesten lebonyolított több mint 200 látogatás során kiderült, hogy bár a cégek jelentős része jogkövető magatartást kíván folytatni, mégsincs tisztában a legális szoftverhasználat elemeivel.


A bal oldali országokban a legmagasabb az illegális szoftverhasználat, jobb oldaliaknál pedig a legalacsonyabb

"Meglepett minket, hogy a cégek egy része például nem ismeri azt az adóhatósági állásfoglalást sem, miszerint csak azokat a számítógépeket lehet a cég eszközei között nyilvántartani, melyeken kizárólag legális szoftverek futnak. Azzal a jelenséggel is nem egyszer találkoztunk, hogy a vezetők nem ismerik a licencszerződések előírásait, és nem tudják, hány számítógépre is szól egy adott licencszerződés. Volt olyan első számú vezető is, akinek a beszélgetés során vált világossá, hogy a cég szoftvergazdálkodásáért ő tartozik elsődleges felelősséggel, nem pedig a cég számítástechnikai vezetője." - mondta Sarlós Gábor.

Az elmúlt év pozitív fejleménye, hogy a gazdasági élet szereplői egyre szélesebb körben ismerik fel az illegális szoftverhasználat kockázatait, amiben a kormányzat lépései is jelentős szerepet játszanak. Tavaly a rendőrség több mint 37 000 esetben bukkant - természetesen nemcsak a szoftverekre vonatkozó - szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére irányuló bűncselekményre, a Vám- és Pénzügyőrség valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet pedig szigorította ellenőrzési tevékenységét.


Szoftverkalózkodás a régióban - a 2005-ös, 2004-es és 2003-as adatok

A szellemi tulajdon világnapján a szerzői jogok védelmét szolgáló szervezetek közösen hívták fel a figyelmet az iparágakat és egyben a társadalom és a gazdaság egészét sújtó károkra. "Az illegális szoftverekből következően csak a mi iparágunkat tavaly több mint 22 milliárd forint veszteség érte. Ennél talán még lényegesebb az a veszteség, amely az államot az elmaradt adó- és járulékbefizetés, a vállalatokat pedig a nem kellő támogatással és éppen ezért nem kellő hatékonysággal üzemeltett szoftverek miatt érte" - mondta Sarlós Gábor.

A szoftverillegalitási arány további csökkentése érdekében a BSA folytatja a NagyVizIT kampányt, hírlevele, honlapja és a különböző fórumok révén tájékoztatja a vállalatokat, a hasonló szervezetekkel történő összefogás, illetve a különböző állami szervezeteknek nyújtott szakmai támogatás révén pedig segíti a legális szoftverhasználat elterjedését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rigidus #18
    En a 3 linuxos + egy openbsd-s gepemmel is illegalis szoftverfelhasznalokent vagyok a BSA-nal nyilvantartva, mivel nem vettem a gepekhez MS OS-t.

    Ize a retyos pelda akkor mukodne ha egyetlen nagyvallalatnak lennenek szanaszerte a vilagban nyilvanos retyoi, akkor uldoznek a kukoricas mellet pislantokat is. Talan meg a rendor bacsi is ellenorizhetne, hogy kell e pisilni vkinek es a hazaviszi, akkor eloallitjak, hiszen a 10 m-re levo public retyos nagyvallalatot megkarositja vele.
  • startmenu #17
    Ja, meg gondolom beleszámolják a linux-szal eladott gépeket is talán, amikre azért nem teljesen triviálisan lopott windóz kerül. Bár ezt nehéz lehet elképzelni, hogy valaki használ Linuxot is, amikor a MS pénzel...
  • startmenu #16
    combat: amit egyetemen is oktatnak (AutoCad) azt lehet bent használni az egytemeken, és ha mákod van abban a teremben is, ahova bármikor bemehetsz...
    Ez félmegoldás, de...

    Rigidus: széép hasonlat. De te csak kis hal vagy a retyóddal. És a rendőrök beszólnak a bokrot illemhelyiségnek használó embereknek.

    Mellesleg nem sírni kéne, meg adatokat hamisítani, hogy minden hanyadik illegális, meg ilyenek, hanem kitalálni valamit. Bár az tényleg bonyolultabb, mint fenyegetni. Az biztos.

    Kicsit off:
    Vagy a zene/filmipar sírására egy jó megoldás: Nem Párisz hiltonos filmek kellenek, hanem MINŐSÉG. Azt megveszik az emberek. Ha sokminden egyáltalán kijönne DVD-n akkor talán meglenne az esélyem hogy megvehessem. Ha belehallgathatnék nem csak a pop szarokba a zeneboltban, tudnám mit is akarok megvenni.
  • Tetsuo #15
    Így van. De a magánembert is cseszegetik ezek a szemetek. Hálisten nem amcsi módra.
  • avman #14
    szövegértés megint rulez. üzleti környezetről van szó. másrészt pedig aki pénzt keres vele és jól keres, annak tán illene is megvennie.
  • Sith #13
    Nem ártana a fenti oszlopokban feltüntetni az egy főre eső átlagos jövedelmet is
  • tehen_m #12
    BSA: tizből hat szoftver legális

    Így kellene írni a címet. ÉS máris nem tűnne olyan nagy számnak az ill.sw-ek.
  • combat #11
    Honnan szerezne a sok pályakezdő pl. Photoshop gyakorlatot, ha nem lehetne lewarezolni? Az egy hónapos próbaváltozatból? A 40, 120, 200 órás méregdrága tanfolyamokból (mellesleg akkor is meg kellene vennie, hogy az otthoni feladatokat elvégezhesse.)
    Nem is beszélve a rengeteg profi szoftverről, amihez soxor még könyvet találni is művészet, nemhogy tanfolyamot, pláne Magyarhonban.
    De a gyakorlatot mindenhol megkövetelik, legalábbis én még nem hallottam olyat, hogy pl. AutoCAD környezetbeli munkákhoz hozzánemértő embereket keresnek, röpke 2-3 év alatt kiképzik őket...
  • combat #10


    Ez marhajó!
  • rigidus #9
    "A BSA közleménye szerint Magyarországon 2005-ben a személyi számítógépekre telepített üzleti szoftverek 42%-a volt illegális, ami mintegy 106 millió dollár (22,2 milliárd forint) kárt okozott a szoftveriparnak."

    En nyilvanos retyot uzemeltetek a mucsajrocsogei korforgalom helyen. Az egyszeri WC hasznalati dij 20 ft. Evente 20 millio forint veszteseget okoz az az 1.000.000 autos akik haza viszik, vagy megallnak a szomszed kukoricas mellett hugyozni. Az illegalis hugyozas visszaszoritasa komoly nemzetgazdasagi kerdes, mivel orszagszerte tobb tizezer nyilvanos WC uzemel es ezek eves szinten tobb tizmilliardos veszteseget okoznak a retyoiparnak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha nem folytatódnak azok az erőfeszítések, amelyek az illegális hugyozas visszaszorítását célozzák, akkor ez a pozitív tendencia könnyen megfordulhat, és újból távolabb kerülünk a nyugat-európai átlagtól. ... A retyo tulajdonosok világnapján a retyosok védelmét szolgáló szervezetek közösen hívták fel a figyelmet az iparágakat és egyben a társadalom és a gazdaság egészét sújtó károkra.