Szekeres Viktor
Csontdaráló: tojásfejű Sandler tojáslabdával
Adam Sandler minden évben hozza saját humorbonbonjait, de legújabb filmje nem tipikus Sandler-film és nem is annyira komédia, mint inkább sportfilm.
A sport pedig ezúttal az amerikai foci, annak megannyi, a tájékozatlan magyar fül számára érthetetlen szabállyal (bár még mindig jobb, mintha baseball lenne). A történet nyilván sokak előtt ismert, hiszen az MTV Productions (Figyelem! Ezzel a célcsoport erősen belőve) a zenés és sportos filmek egymást váltogató egységét megbontva a Carter edző után ismét sportos filmmel jelentkezett - persze sok zenével.
Bár a Prérifarkas Blues-ban az MTV már kipipálta az amerikai focis film fogalmát, ezúttal ismét belevág a témába, mégpedig egy Burt Reynolds-klasszikust, az 1974-es Hajrá, Fegyencváros!-t (The Longest Yard) felújítva, aminek történetét pár évvel ezelőtt európai focis megközeéítésből már a Gépállat SC (Mean Machine) is feldolgozta Vinnie Jonesszal és Jason Stathammel. Mindhárom filmnek mindössze annyi az alaptörténete, hogy egy rabnak - aki pont egy ex-focisztár - össze kell hoznia egy ütős rabválogatottat, hogy megmérkőzzön a börtönőrök csapatával.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Oké, azt hiszem most alapvetéssel kell nyitni. A közönség általános vélekedése szerint a remake, vagyis az újrafeldologozás alacsonyabbrendű műfaj, ezért már most érdemes kijelenteni, hogy aki az eredeti filmnél jobbra számít, az még most sózza rá valakire az elővételben megváltott jegyét, mert a 2005-ös verzió nem fog többet nyújtani, mint az előző változatok. Ha viszont önmagában nézzük a filmet, akkor szórakozásnak, 100 perc elütésének tökéletesen megfelel.
Vigyázni kell azonban, hogy ne essünk abba a csávába, miszerint egy rekeszizom-szaggató alkotást látunk. Nem. Szó se róla, vannak benne poénok bőven és emellett helyet kap a dráma is (halál, könnyek és Ottó, a Tóth Ottó), de a film mégiscsak egy sportfilm - mint ahogy a Piszkos tizenkettő is háborús film. Magyarul a Csontdaráló első felében a csapat összeszedésén van a hangsúly, aztán jöhet az eksön.
Az eksön, ami jön nagyon korrekten van megcsinálva és Amerika fociértő lakossága zabálni is fogja a keménykedéseket és barbatrükköket. Itthon viszont a sportcsatorna rendszeressé váló amerikai foci közvetítései ellenére sem nagyon hiszem, hogy sokan profik lennének a sportágból. Pedig a hozzáértés itt igencsak elkél, hiszen nagyon sok taktikai elem kap kulcsfontosságú szerepet a filmben, többek között a touchdown utáni "kirúgás" (nem érdemes felesleges szakkifejezésekkel dobálózni), a szabálytalanságok különböző válfajai (sisaktépés), hogy mikor fut és mikor áll az óra, illetőleg a touchdown utáni jutalomrúgás jelentősége.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Sajnos azok is veszíthetnek a moziélményből, akik nem ismerik olyan jól az amerikai foci és egyéb küzdősportok nagy alakjait. Itthon biztos sokkal kevesebb tinédzser nadrágjában indul be a bizsergés, ha meglátják a vásznon Bill "Goldberg" Goldberget vagy "Stone Cold" Steve Austint, akik a pankráció nagyágyúi. Azt is biztosra lehet venni, hogy itthon sokkal kevesebb embernek indul zubogásnak a kólája a papírpoharában, ha színre lép Bill Romanowski, aki 15 évet húzott le az NFL-ben, vagy esetleg Bob Sapp, aki az amerikai foci után a K-1-re nyergelt át.
Persze itthon már ismert nevek is szerepelnek a Csontdarálóban. Először is ott van Adam Sandler (Apafej, 50 első randi), aki ezúttal komolyabb szerepet kapott, amibe belefér egy-két poén, de nem ő viszi el nevetésügyileg a filmet - neki maradnak inkább az irányítói teendők. Chris Rock (Halálos fegyver 4) annál jobban keni, de sajnos őt is köti a forgatókönyv, pedig tudjuk, hogy ő akkor érzi igazán elemében magát, ha improvizálhat ezerrel. Mellettük, maradványként a régi filmből megjelenik egy kisebb, de annál fontosabb szerepben a másodvirágzását élő Burt Reynolds is, valamint - ahogy szokás a Sandler-filmekben - egy apró cameót kap Rob Schneider is, amit Sandler természetesen viszonozni fog cimborája szeptemberben bemutatásra kerülő filmjében, a Tök alsó második részében.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A totális tesztoszteron adagot, valamint a tinik vérnyomását emelendő Nelly rapper is megcsillantja bicepszét a filmben (az első komolyabb szerepe), ezt ellensúlyozandó pedig egy apró szerepben feltűnik mindenki Monicája - Courteney Cox (Jóbarátok) -, akinek melleire meglehetősen jótékony hatást gyakorolt nemrég született gyermekének szoptatása, vagy egyik plasztikai sebészének szikéje - mindenesetre a hatás óriási.
Summa summarum, egyáltalán nem rossz, és szórakoztató film a Csontdaráló, tele az MTV generáció legújabb zenéivel és kedvenc filmes arcaival. Bár minősége egyáltalán nem egetverő (de nem is az Oscar volt a cél) és e tekintetben egyik elődjét sem múlja felül. Ugyan rengeteg amerikai focit tartalmaz, mindezek ellenére még a Sandler-utálók is biztos beleborzonganak abba, amikor elindul a focimeccs az AC/DC Thunderstruck-jának a zenéjére. Csak az a baromi sok bújtatott reklám (McDonalds, Reebok, Halo 2) ne lenne...
Magyar feliratos filmelőzetes letöltése (Mérete 13 MB, formátuma .avi)
A sport pedig ezúttal az amerikai foci, annak megannyi, a tájékozatlan magyar fül számára érthetetlen szabállyal (bár még mindig jobb, mintha baseball lenne). A történet nyilván sokak előtt ismert, hiszen az MTV Productions (Figyelem! Ezzel a célcsoport erősen belőve) a zenés és sportos filmek egymást váltogató egységét megbontva a Carter edző után ismét sportos filmmel jelentkezett - persze sok zenével.
Bár a Prérifarkas Blues-ban az MTV már kipipálta az amerikai focis film fogalmát, ezúttal ismét belevág a témába, mégpedig egy Burt Reynolds-klasszikust, az 1974-es Hajrá, Fegyencváros!-t (The Longest Yard) felújítva, aminek történetét pár évvel ezelőtt európai focis megközeéítésből már a Gépállat SC (Mean Machine) is feldolgozta Vinnie Jonesszal és Jason Stathammel. Mindhárom filmnek mindössze annyi az alaptörténete, hogy egy rabnak - aki pont egy ex-focisztár - össze kell hoznia egy ütős rabválogatottat, hogy megmérkőzzön a börtönőrök csapatával.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Oké, azt hiszem most alapvetéssel kell nyitni. A közönség általános vélekedése szerint a remake, vagyis az újrafeldologozás alacsonyabbrendű műfaj, ezért már most érdemes kijelenteni, hogy aki az eredeti filmnél jobbra számít, az még most sózza rá valakire az elővételben megváltott jegyét, mert a 2005-ös verzió nem fog többet nyújtani, mint az előző változatok. Ha viszont önmagában nézzük a filmet, akkor szórakozásnak, 100 perc elütésének tökéletesen megfelel.
Vigyázni kell azonban, hogy ne essünk abba a csávába, miszerint egy rekeszizom-szaggató alkotást látunk. Nem. Szó se róla, vannak benne poénok bőven és emellett helyet kap a dráma is (halál, könnyek és Ottó, a Tóth Ottó), de a film mégiscsak egy sportfilm - mint ahogy a Piszkos tizenkettő is háborús film. Magyarul a Csontdaráló első felében a csapat összeszedésén van a hangsúly, aztán jöhet az eksön.
Az eksön, ami jön nagyon korrekten van megcsinálva és Amerika fociértő lakossága zabálni is fogja a keménykedéseket és barbatrükköket. Itthon viszont a sportcsatorna rendszeressé váló amerikai foci közvetítései ellenére sem nagyon hiszem, hogy sokan profik lennének a sportágból. Pedig a hozzáértés itt igencsak elkél, hiszen nagyon sok taktikai elem kap kulcsfontosságú szerepet a filmben, többek között a touchdown utáni "kirúgás" (nem érdemes felesleges szakkifejezésekkel dobálózni), a szabálytalanságok különböző válfajai (sisaktépés), hogy mikor fut és mikor áll az óra, illetőleg a touchdown utáni jutalomrúgás jelentősége.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Sajnos azok is veszíthetnek a moziélményből, akik nem ismerik olyan jól az amerikai foci és egyéb küzdősportok nagy alakjait. Itthon biztos sokkal kevesebb tinédzser nadrágjában indul be a bizsergés, ha meglátják a vásznon Bill "Goldberg" Goldberget vagy "Stone Cold" Steve Austint, akik a pankráció nagyágyúi. Azt is biztosra lehet venni, hogy itthon sokkal kevesebb embernek indul zubogásnak a kólája a papírpoharában, ha színre lép Bill Romanowski, aki 15 évet húzott le az NFL-ben, vagy esetleg Bob Sapp, aki az amerikai foci után a K-1-re nyergelt át.
Persze itthon már ismert nevek is szerepelnek a Csontdarálóban. Először is ott van Adam Sandler (Apafej, 50 első randi), aki ezúttal komolyabb szerepet kapott, amibe belefér egy-két poén, de nem ő viszi el nevetésügyileg a filmet - neki maradnak inkább az irányítói teendők. Chris Rock (Halálos fegyver 4) annál jobban keni, de sajnos őt is köti a forgatókönyv, pedig tudjuk, hogy ő akkor érzi igazán elemében magát, ha improvizálhat ezerrel. Mellettük, maradványként a régi filmből megjelenik egy kisebb, de annál fontosabb szerepben a másodvirágzását élő Burt Reynolds is, valamint - ahogy szokás a Sandler-filmekben - egy apró cameót kap Rob Schneider is, amit Sandler természetesen viszonozni fog cimborája szeptemberben bemutatásra kerülő filmjében, a Tök alsó második részében.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A totális tesztoszteron adagot, valamint a tinik vérnyomását emelendő Nelly rapper is megcsillantja bicepszét a filmben (az első komolyabb szerepe), ezt ellensúlyozandó pedig egy apró szerepben feltűnik mindenki Monicája - Courteney Cox (Jóbarátok) -, akinek melleire meglehetősen jótékony hatást gyakorolt nemrég született gyermekének szoptatása, vagy egyik plasztikai sebészének szikéje - mindenesetre a hatás óriási.
Summa summarum, egyáltalán nem rossz, és szórakoztató film a Csontdaráló, tele az MTV generáció legújabb zenéivel és kedvenc filmes arcaival. Bár minősége egyáltalán nem egetverő (de nem is az Oscar volt a cél) és e tekintetben egyik elődjét sem múlja felül. Ugyan rengeteg amerikai focit tartalmaz, mindezek ellenére még a Sandler-utálók is biztos beleborzonganak abba, amikor elindul a focimeccs az AC/DC Thunderstruck-jának a zenéjére. Csak az a baromi sok bújtatott reklám (McDonalds, Reebok, Halo 2) ne lenne...
Magyar feliratos filmelőzetes letöltése (Mérete 13 MB, formátuma .avi)
|
Csontdaráló (The Longest Yard) feliratos amerikai filmdráma, 106 perc, 2005 Rendező: Peter Segal Forgatókönyvíró: Albert S. Ruddy, Tracy Keenan Wynn Operatőr: Dean Semler Jelmeztervező: Ellen Lutter Zene: Teddy Castellucci, Ronnie Van Zant Látványtervező: Perry Andelin Blake Vágó: Jeff Gourson Szereplők: Adam Sandler (Paul 'Wrecking' Crewe) Burt Reynolds (Nate Scarborough edző) Chris Rock (Caretaker) Courteney Cox (Lena) James Cromwell (Warden Hazen) Walter Williamson (Errol Dandridge) Michael Irvin (Deacon Moss) |
...többször is megnéztem és nem lehet megunni...nagyon állat a film