Kiadó: Ubi Soft Entertainment
Fejlesztő: Ubi Soft Entertainment
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium III 700 MHz, 128 MB RAM, 32 MB-os DirectX 8.1 kompatibilis videókártya
Ajánlott: Athlon XP vagy P4, 256 MB RAM, 64 MB-os DirectX 8.1 kompatibilis videókártya
Hasonló játékok: Hitman 2: Silent Assassin Max Payne, Max Payne 2: The Fall of Max Payne
Kategória: FPS

Egy képletet szeretnék felírni így egyből az elején. Képregény + akció + izgalmak + fordulatok + kellemes grafika = 13, vagyis XIII. Az elmúlt évek mondhatni legötletesebb FPS játéka született meg. Szakított néhány bebetonozott szabállyal, majd ezeket helyettesítette saját ötleteivel. Az UbiSoft égisze alatt napvilágot látott játék tehát ha nem is lett a legkeresettebb darab a piacon, de mindenesetre meglepetést okozott.

Mikor elkezdődik a játék főhősünk maga sem tudja, hogy kicsoda. Érdekes megközelítés, hogy a játék elején erőtlenül, egy szál fegyver nélkül, szédelegve egy Baywatch lány segítségével tesszük meg az első lépéseket. Persze pillanatokkal később máris elkezdődik a kőkemény akció. Fegyveres alakok Number XIII, azaz a 13-as számúként szólítják, és meg akarják ölni. Kicsivel később rendőrök Steve Rowland néven letartóztatják, William Sheridan meggyilkolásáért, aki elnökjelölt volt, amíg egy távcsöves puskával le nem szedték.


Hiába az amnézia, hiszen Rowland az égvilágon semmire sem emlékszik, mégis szépen sorban furábbnál furább dolgok történnek vele, és ráadásul bárhova megy, ismeri őt mindenki. Fény derül arra, hogy ez az egész a világ legnagyobb összeesküvése, ahol 20 a legkülönböző szinteken lévő titkosügynök vagy összeesküvő mindent megtesz a hatalom megszerzéséért. A legtöbb köztük katona, magasrangú tiszt, de akad persze orvos és minden más foglalkozású, ami csak kellhet. A vonalak egészen az FBI és a Fehér Ház tetejéig vezetnek, főhősünk pedig egyre többet tud a titkos szervezetről, melynek mint kiderült ő is oszlopos tagja volt balesetéig.


Most viszont mivel mindenki rá vadászott, ezért ő is elkezdte felgöngyölíteni a szálakat, és szépen lassan likvidálni a régi kollégákat. Ebben néha segítségére van néhány ember, mint a csinos Jones parancsnok kisasszony, vagy a mindig szivarozó Carrington ezredes. Útközben kiderül, hogy valójában Steve Rowland már két éve halott és mi csak felvettük a személyiségét. Nincs tehát semmi biztos pont, csak a célkereszt az összeesküvők fején. Ebből következően más dolgunk sincs a játék során, mint megkeresni a titkos dokumentumokat, kihallgatni titkos találkozókat és megakadályozni az összeesküvés beteljesülését. Na meg megölni a 20-ból 19 ügynököt, magunkra, mint 13. pedig nagyon vigyázni.


A történetnél talán csak a megjelenítés eredetibb. A készítők rájöttek, hogy a jelenlegi versenyben mindenki egyre élethűbb terepet és figurákat kíván meg előcsalogatni a videovezérlőkből, mikor az igazi valósághű megjelenítés még várat magára. Amit viszont már túlhaladott a technika az a rajzfilm és a képregény. Valahol e két műfaj határán telepedett meg a XIII. Minden figura, szereplő és tárgy az igazi képregény krimikből ismert megoldás. Szögletes vonások, markáns vonalak. A hangeffektek, mint lövés, ajtócsapódás vagy akár a beszélgetés a klasszikus buborékos formában is megjelenik a hangok mellett. Bevallom, az első screenshootok alapján eleinte kicsit vonakodtam a játéktól, de azt a világot, azt a hangulatot, amit a képregények adnak mozgásba hozni valóban egy első osztályú elképzelés volt. A játékot elindítva már képregényszerű ablakokkal futunk össze, és egészen a videó beállításoktól, a történet rövid összefoglalójáig képregényszerű kinézet fogad minket. A játék közbeni átvezető videók ugyan mozgóképek, de alig különböznek a játék megjelenésétől. Ez már szinte rajzfilm kategória, mely a játékot nagyon hangulatossá teszi. Az akció szinte folyamatos, nincs üresjárat, olyan részek amikor nem történik semmi, ezáltal megoldották a Tomb Raider örök hibáját, a kapcsolókeresgetést és a halott játékidőt.


Különleges tulajdonságok

Rowland úr, mint minden jól képzett titkosügynök rendelkezik olyan képességekkel, ami segíti őt a harcban. Ezek közül néhány már a játék elejétől vele van, de hogy minden jól működjön az edzés és a gyakorlás kell azért egy amnézia után. Az első és legfontosabb tulajdonság a hatodik érzék. Ennek segítségével egy szobába beérve megérzi, hogy hol kell keresnie valami fontos után, illetve az ajtókon és a falakon túl lévő emberek lépteit is képes érzékelni, melyet a képregényes Tap-Tap-Tap felirat jelez. Amint az előbb említettem sikerült kiiktatni a felesleges kapcsoló keresgélést, illetve a léptek zaját figyelembe véve mindig a megfelelő pillanatban ugorhatunk ki a sarok mögül, mivel ismerni fogjuk a közeli ellenfelek sebességét, helyzetét és az irányt amerre mozognak.

Alapképesség még az "egy ütés, temetés", vagyis egy ellenfél mögé lopódzva egy ütéssel képesek vagyunk elkábítani. Később megtanulja hősünk, hogy hogyan osonjon észrevétlenül, ami az előzővel kombinálva később igen hasznos lehet. A szakértelem megszerzése után 50%-kal kevesebb zajt csap, mint előtte. Ami még életbenmaradásunkat segítheti, az az "Elsősegély" képesség és a "Nagy lélegzetvétel". Az előbbivel minden elsősegélycsomag kétszer annyi életerőpontot gyógyít, mint előtte, utóbbival pedig 24 helyett 43 másodpercig maradhatunk a víz alatt. Érdemes odafigyelni arra, hogy más játékokkal ellentétben itt az idő lejártával azonnal megfulladunk és nem csak a HP kezd csökkenni.


A fegyverek használatával kapcsolatban is meg tudunk tanulni egyet s mást. A Dual Weapon képzettséget gondolom nem kell magyarázni; azokból a fegyverekből, melyek egykezesek, tudunk egyszerre kettőt használni. Ilyenek főleg a pisztolyok, illetve az Uzi. Ilyenkor egyszer megnyomva a tűzgombot a jobb fegyverrel tüzelünk, folyamatosan nyomva tartva pedig mindkettővel. A másik fegyveres szakértelem a távcsöves fegyverek profi használata. Mielőtt megszerezzük ezt a képességet, minden alkalommal ha felvesszük a fegyvert, célzás előtt kicsit beremeg még a kezünk és várni kell, hogy pontosan fogjuk a fegyvert. Ezután viszont szemünkhöz emeljük a távcsövet és máris precíz fejlövést adhatunk. Ezeken kívül már csak egy, kevésbé hasznos képesség maradt, a zárnyítás, mely felezi azt az időt, amennyi idő alatt fel tudunk törni egy zárat. Fegyverek

A fegyverarzenál a megszokott felépítésű, ezért csupán felsorolás szintjén, illetve kategorizálva tennék említést róluk. Minden fegyvernek van egy elsődleges használati módja, s ez általában kiegészül egy másodlagossal is.

A közelharc fegyverei természetesen a puszta ököl, illetve a dobókés. Ököllel szemtől szembe szinte esélyünk sincs senkivel, de hátulról a megfelelő képesség birtokában egy ütéssel levehetünk bárkit a lábáról. A kés elsődleges tüzelési módja a dobás, igyekezni kell pontosan fejre célozni és akkor azonnali halált okoz, illetve közelről a másodlagos tüzeléssel is véget vethetünk hamar az ellenfél életének.


A következő kategória a pisztolyok. Az első szereplő itt a 9mm-es, amiből akár kettőt is használhatunk egyszerre. Kevésbé pontos, de gyorsan tüzelő fegyver. Felszerelhető hangtompítóval is, ami a lopakodós küldetéseknél a siker kulcsa lehet. A másik pisztolyunk a .44-es Magnum, ami mivel forgótáras, ezért jóval lassabban tüzel, de pontos és a fejlövés szintén azonnali halált okoz.

A legnépesebb tábora - mint minden játékban - itt is az automatáknak van. Egyik jóbarátunk az M16-os amerikai tengerészgyalogos rohampuska. Relatíve pontos és elég gyorsan tüzel. Másodlagos funkciója a gránátvető, ami hasznos ha hirtelen több célponttal találjuk szembe magunkat. Nem kell a gránátokat keresgélni, egy egyszerű jobbklikkel elintézhetünk jónéhány gonosztevőt. A szintén nagy klasszikus Kalasnyikov, azaz AK-47 sem hiányozhat. Nem túl pontos és nagy a visszarúgása ezért érdemes mindig kicsit lefelé célozni vele, viszont másodlagos módban célzott lövéseket adhatunk le vele, ami messze lévő, pisztollyal amúgy elérhetetlen célpontokat tesz könnyen leküzdhetővé.


A harmadik üdvöske az Uzi, amiből a 9mm-eshez hasonlóan egyszerre kettőt tarthatunk kezeinkben. Teljesen alkalmatlan távoli célok leszedésére, viszont folyosókon, szűk helyeken szinte célzás nélkül teríthetünk le bárkit. Nagy a szórása főleg dual módban, ezért én nem bíznám erre az életemet. Az utolsó automatára viszont igen. Az M60 egy igazi gépágyú. Automata módban nem túl pontos, de akár egy lövedék is halálos lehet. Nagykaliberű, akár elefántvadászatra is alkalmas fegyver (kár, hogy nincsenek elefántok a játékban). Célzott módban nem is kell fejre célozni, a test bármely részén egy, maximum két golyó elég bárkinek.

A vadászpuskák kimaradhatatlanok. Mint minden játékban, a duplacsöves változat itt is rövid hatótávolságú, de ott óriásit sebez, illetve még megemlítendő az automata felhúzós akció puska, ami közepes távolságra kiváló.


A kedvenceim maradtak utoljára, mégpedig az nyílpuska és a szigonypuska. Az utóbbi víz alatt használható; egyszerű a feladat, körülbelül fejre leadott lövés és barátunk elkezd gyorsan a fenék felé közeledni. Örök jóbarátom marad a távcsöves nyílpuska is, melynél 3X vagy 8X nagyítás között választhatunk. A játék elején még zavaró az úgynevezett cooldown (azaz a már említett kézremegés), de a Sniper diploma megszerzésével szinte gyerekjáték halomra lőni az embereket. Figyelni kell arra, hogy a lövedék lassan mozog, tehát mozgó célpontnál elé kell célozni, illetve hogy lassan tölt újra, tehát illik pontosnak lenni. A játék végén a nyílpuskának egy tuning változatát találjuk majd meg, amibe három nyilat illeszthetünk egy újratöltéssel, ami az előbb említett hatást kicsit enyhíti, hiszen háromszor tudunk tüzelni egymás után. Ez korrigálásra is alkalmas, illetve egy kis csapat gyors likvidálására is tökéletes. Ha már távcsövekről volt szó, nem szabad kihagyni a játékban szereplő egyetlen távcsöves puskát, bár igazából tökéletesen elég egy, ha az olyan jó, mint ez. 3X-os vagy 12X-es zoom, kategóriájához képest gyors újratöltés és minimális visszarúgás, ami jól jön a célterület újbóli megtalálásához.


A kinetikai energiát kihasználó találmányokon kívül van három robbanószerünk is, mégpedig a sima gránát, aminek 5 mp-es kioldási ideje van és igen nagyot robban, a Flash-Bang gránát, amivel megvakíthatjuk ellenfeleinket (vagy éppenséggel magunkat ha rosszul dobjuk el) és a Bazooka, azaz a rakétavető. Az utóbbinak hátránya, hogy lassan tölt újra és kevés rakétát tarthatunk magunknál, bár amikor erre van szükségünk a küldetéshez, akkor megoldják ezt a készítők.


Tárgyak

A fegyvereken kívül számos hasznos dolog áll majd rendelkezésünkre. A legegyszerűbb, már az elején fontos dolog, hogy berendezési tárgyakat felkapva fegyverként használhatjuk őket. Ilyen például a szék, seprű, lapát vagy tálca, melyeket széttörhetünk valaki fején, s az azonnal álomba szenderül. A zárakhoz vagy kulcsot, vagy mágneskártyát vagy a tolvajkulcsot kell használni, ez mindig egyértelműen kiderül a jelzésekből. Ezeken kívül magunkkal hurcolhatunk a küldetésekhez szükséges egyéb fontos felszereléseket, mint bombák, mikrofonok és lehallgató készülékek. A legvidámabb dolog viszont az akciófilmekből jól ismert szerkezet, mely egy kampó, égy sodrony és egy csévélő segítségével feljuttathat minket elérhetetlen helyekre.


Karakterek

Utunk során számtalan ellenséggel találkozunk. Szinte pályáról pályára változik a sima ellenségek textúrája is. A sima rosszfiú, a kommandós, katona, búvár, ninja, zsoldos, rabló és még ezer más fajta ellenség tűnhet fel. A változatosság kedvéért mindegyikből készült legalább 2-3 arc, illetve sokszzor férfi és női modell. Nekem nagyon tetszett, hogy minden karakter messzemenően kidolgozott, profi képregényrajzos munka. A legmókásabb, mikor egy fejlövésnél képregényszerűen kikockázza a célpont életének utolsó 3 másodpercét.

A fontosabb szereplők száma is páratlan magas. Ez kezdődik ott, hogy eleve találkozunk, vagy valamelyik átvezető animációban megismertetnek minket a 20 összeesküvő szinte mindegyikével. Aztán az FBI, CIA néhány embere és a katonaság illetve a titkosszolgálatbeli barátaink is megjelennek a történetben. Grafika: Teljesen eredeti, mondhatni műfajteremtő megjelenítés. Nem adhatok viszont akkor sem maximális pontot neki, mert sok helyen pixeles textúrákkal találkozunk és a képregény kivitel nem mindenre vonatkozik. Néha olyan, mintha megsürgették volna kicsit a fejlesztőket, ennek ellenére lenyűgöző a látvány éppen nem az élethűsége miatt, hanem az ötletessége, kreativitása miatt. Bámulatos megoldások, illetve néhol nagyon szép kivitelezés (pl. tenger+naplemente). A videók kellemesek, a tévében nézett rajzfilm érzetét keltik.

Kezelőfelület: Az irányítás nincs túlbonyolítva, a megszokott WSAD billentyűk és az egér kombinációjára épít, így minden plusz funkciót könnyen elérhetünk apró mozdulatokkal. A menüje, mint már említettem a képregény hangulat alapköve. Egyszerű felépítésű, bár elsőre nehéznek tűnő forma. Túl sokáig ragozni nem szeretném, a lényeg, hogy teljesen rendben van.

Játékmenet: Csillagos ötös. Az utóbbi évek legizgalmasabb története számomra. Fordulatos, sohasem unalmas. Nagyon kevés helyzetben éreztem úgy, hogy lapos a játék, talán csak akkor, mikor egy részt többször csináltam végig: menteni ugyanis bármikor lehet, de az éppen aktuális szekció elejére rak vissza betöltéskor (Quicksave/load csalás kilőve). A nehézségi fokozatok nagyon jól árnyaltak. 4 szint közül választhatunk, ahol a legkönnyebb, az Arcade lehetőség arra, hogy idegeskedés és szenvedés nélkül, szinte mint egy filmet végigélvezzük a cselekményt. A kiegészítő opciók, mint a menüben a történet rövid összefoglalása, Top Secret dokumentumok gyűjtögetése, olvasgatása és a rejtély maga teszi nagyon profivá a játékot.

Az eseményeket igazából semmilyen lehetőségünk nincs befolyásolni, a játék teljesen lineáris cselekményszállal rendelkezik. A küldetések során a megadott célokat kell elérni, illetve ellenörző pontokon kell áthaladnunk folyamatosan. Ez kicsit unalmasan hangzik, de a pályák között nincs szakadás, minden cselekmény flottul illeszkedik az előzőhöz, teljesen koherens az egész történet. Barátnőm szívesen nézte például ahogy ezzel a játékkal játszom, mert úgy érezte, hogy egy akció rajzfilmet néz. (És persze büszke volt, mikor ügyes voltam :>).

Multiplayer: Lehetőség van helyi hálózaton vagy interneten keresztül játszani az Ubisoft szerverén. Szintén jellemző, hogy az eddig jól bevett szokásokat ötvözik újszerű ötletekkel. A multiplayer a játék jónéhány pályáját használja, természetesen csak azokat amik alkalmasak erre. A játékmódokból nincs hiány. A klasszikus Deathmatch és Capture the Flag változatokon kívül találunk néhány vidám szórakozást nyújtó módot, melyek a deathmatch mutációi is lehetnének. Ilyen példának okáért a csontváz vadászat. Az ellenfelek gyilkolása helyett egy véletlenszerű irányba rohangáló csontit kell minél többször gránáttal, pisztollyal vagy puskával eltalálni. Persze nem árt, ha a többieket is leszedjük ha pozicióban vannak. Összegzésképp azt mondom, hogy nem valószínű, hogy az év multi játékává válna, de a program rajongóinak kitűnő szórakozást nyújthat.

Hangeffektek: Dinamikus, élethű hangok, egészen a csobbanástól a robbanásig. A szövegek jól érthetőek és nagyon jó szinkronhangokat találtak. A menüben igen hatásos a menüpontok közti lépkedés közben megszólaló hangok, amik mintha a főhős elméjét modelleznék, miközben a rejtélyen gondolkodik. A fegyverek hangja a játék mentalitásának megfelelően árkádos, kicsit rajzfilmes, de ez nem ront az összképen, sőt!

Zene: Nem mondhatni, hogy egy örök élményt hagyott bennem. Talán tökéletes aláfestésre, de most cikkírás közben igazából nehéz felidéznem, hogy milyenek is a muzsikák. Az akciónak vagy a lopakodásnak megfelelően többnyire pontos váltásokkal gyors és lassú zenék váltakoznak, a hangeffektekre elmondott rajzfilm hangulatot tükrözve. Viszont itt a szimpla motívumok ismételgetése nem tesz ugyanolyan benyomást, mint amiről feljebb beszéltem.

Összegzés: Kétségtelenül az év (általam ismert) egyjátékos FPS-ének tartom. Brilliáns történet, eredeti megvalósítás. Ha minden játék ennyi eredeti elemet és ilyen mozgalmas cselekményt tudhatna magának, akkor valószínűleg már régen mindenki számítógépfüggő lenne a világon. Habár a save gombot gyakran nyomogattam (amíg rá nem jöttem, hogy tök felesleges), abbahagyni mindig nehéz volt a játékot. Nincs túl sok olyan pontja, ahol ne éreznénk azt, hogy ez a csúcspontja a sztorinak. Folyamatosan fent tartja az érdeklődést, és a nagyobb fejezetek lezárásán kívül nincs pihenő. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit megcsömörlött a tartalmatlan lövöldözéstől és egy kis izgalomra, misztikus rejtélyre és magas adrenalinszintre vágyik.