Manapság már egyre több periféria rendelkezik a régi soros, vagy párhuzamos interfész helyett USB-s (Universal Serial Bus) csatolófelülettel. Az USB eszközök egyre népszerűbbek, hiszen egyáltalán nem drágák, ezenkívül sokkal egyszerűbb külsőegység-csatlakoztatási lehetőséggel kecsegtetnek. Most tekintsük át röviden, hogy mi is tulajdonképpen az USB, hogyan alakult ki és mára hová fejlődött.

Az USB szabványt eredetileg olyan nagy számítástechnikai cégek hozták létre, mint a Compaq, a Digital Equipment, az IBM, az Intel, a Microsoft, az NEC és a Northern Telecom. Az 1995-ben az előbb említett hét cég által megalakított USB Implementers Forum-hoz (USBIF) a mai napig már több mint 500 új tag csatlakozott. Az USBIF elsődleges célja az USB technológia további fejlesztése, támogatása, valamint az USB eszközöknek a felhasználók körében történő népszerűsítése. Ezenkívül fontosnak tartják még az USB eszközök sebességének növelését, a minél egyszerűbb USB használat támogatását, valamint azt, hogy az USB eszközök továbbra is kedvező áron kerüljenek forgalomba.

USB logók, legfelül a 2.0, alatta az 1.1, legalul pedig az eredeti

Az USB szabványt arra találták ki, hogy csökkenthetők legyenek mind a hardware gyártók, mind a felhasználók költségei, hiszen így a szabványos csatlakozók segítségével elkerülhető például egyes kiegészítő kártyák megvásárlása. Ezenkívül elhagyható a sok egyéb periféria által igényelt hálózati adapter használata is, mivel az USB kábeleken nem csak adatok közlekednek, hanem áram is folyik. Az 1.1-es verziójú USB szabvány szerint két utas adatcsatornával rendelkező USB eszközök támogatják a hot-swapping technológiát, miszerint a gép üzemelése közben minden gond nélkül ki-be csatlakoztathatók új eszközök. Az USB port maximálisan 12 megabit/másodperc-es adatátviteli sebességre képes, mely sávszélességből az olyan lassabb eszközök, mint például a billentyűzetek csak 1.5 Mbps-t foglalnak el.

Az úgynevezett USB hub-ok segítségével többszintes csillag topológiával maximum 127 darab USB eszköz csatlakozhat egyetlen személyi számítógépre. Ezenkívül fontos még megemlíteni, hogy a biztosabb működés és a nagyobb sebesség miatt öt méternél hosszabb USB kábeleket nem szokás használni. A legújabb 2.0-s USB szabványt idén áprilisban jelentették be, melyet a Compaq, a HP, az Intel, a Lucent, a Microsoft, az NEC és a Philips Semiconductors fejlesztett ki. Az USB 2.0-s szabvány már 480 megabit/sec-os adatátviteli sebességet jelent, mely nagy sebességugrást jelent az USB 1.1-hez képest.

USB porttal már a legtöbb mai asztali számítógép rendelkezik, így a továbbfejlesztett USB támogatással rendelkező Windows 98, vagy az ennél újabb operációs rendszerek segítségével ki is használhatók az USB technológia által nyújtott, az eddigieknél sokkal egyszerűbb külsőperiféria-csatlakoztatási megoldások. Habár manapság az USB eszközök PC-khez való csatlakoztatása még nem minden esetben zökkenőmentes, abban az esetben, ha megfelelő operációs rendszer, USB port, valamint BIOS-ban engedélyezett USB opció áll rendelkezésünkre, nagy eséllyel könnyedén megoldható frissen vásárolt USB-s eszközünk számítógéphez való csatlakoztatása.

Abban az esetben, ha kiderül, hogy régebbi számítógépünk nem rendelkezik USB porttal, lehetőség van különböző kiegészítő USB kártyák alkalmazására is, azonban ilyenkor számolnunk kell a többször előforduló memóriacímzési problémákkal, IRQ és DMA csatornaütközési gondokkal. A legtöbb gond az elavult ISA buszos USB kártyákkal szokott adódni, azonban az újabb PCI buszos USB portok esetén is előfordulhatnak problémák, melyek ugyan megoldhatóak, de egy kezdő felhasználó minden bizonnyal nem sok sikert érhet el ilyen esetekben.

A Windows 95 OSR 2.1-es operációs rendszer már rendelkezik korlátolt USB támogatási lehetőségekkel, azonban mindenképpen érdemesebb inkább Windows 98-ra váltanunk. A Windows 95-höz képest a Windows 98 több hibajavítással is rendelkezik, ezenkívül ezt az újabb rendszert sokkal többet tesztelték különböző USB-s eszközökkel is. Míg a Windows 95 OSR 2.1-ben még csak 0.9-es verziójú USB Win32 Driver Modell (WDM) van, addig a Windows 98-ban ez már véglegesnek volt tekinthető, de természetesen a driver máig is folyamatos fejlesztés alatt áll.

Amennyiben meggyőződtünk, hogy PC-nk rendelkezik USB porttal, és a megfelelő operációs rendszer is fel van telepítve számítógépünkre, akkor már nincs más teendő, mint hogy a kívánt USB eszköz kábelét bedugjuk a gép hátulján található, - a legtöbb esetben - két darab USB aljzat egyikébe. Az eszköz egyébként a gép bekapcsolt állapotában is nyugodtan csatlakoztatható. A Windows ezután valószínűleg egy olyan feliratot jelenít meg, hogy: "Unknown Hardware Detected", azonban ez egy idő után eltűnik, és az adott eszköztől függően, vagy a Windows telepíti automatikusan a saját meghajtó programját, vagy nekünk kell behelyezni a CD-ROM meghajtóba a megfelelő driver-t tartalmazó CD lemezt. Ezután, ha minden jól megy, már használatba is vehetjük új USB eszközünket.

A modernebb számítógépek kettő helyett akár már négy USB porttal is rendelkezhetnek, így négy USB eszköz minden gond nélkül csatlakoztatható PC-nkhez. Mivel manapság azonban már a legtöbb periféria USB-s csatlakozó felülettel kerül forgalomba, könnyen abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy akár több mint négy USB portra is szükségünk lehet. Ebben az esetben az USB hub-ok használata jelentheti a megoldást, melyek segítségével több USB-s eszköz is ráfűzhető egy gépre. Két fajta USB hub létezik; az egyikhez nem kell külön tápegység, a másiknál szükség van erre. A külön tápegység nélküli hub-ok az USB csatorna által biztosított 500 milliamperes árammal működnek, ez gátat szabhat a csatlakoztatható eszközök számának. Jobb megoldásnak számítanak a AC adapteres USB hub-ok. Egy négy portos USB hub AC adaptere 2 amperes, míg egy hét portos USB hub adaptere legalább 3.5 amperes.

Az USB technológia esetében fontos még a kábelekről is néhány szót szólni. Két eset lehetséges: az egyik, hogy az adott USB eszköz fix, az egységből ki nem húzható kábellel rendelkezik, a másik pedig, hogy kihúzható kábellel van ellátva az USB eszköz. Az utóbbi megoldás leginkább USB-s nyomtatók, szkennerek, meghajtók, és hangszórók esetében elterjedt. A kihúzható kábelek négyzetes vége az eszközbe, míg a lapos csatlakozóvégek az USB portba, vagy USB hub-ba való. Kiegészítő USB kábel vásárlás esetén fontos, hogy minél rövidebb és megfelelő szigeteléssel ellátott kábeleket vegyünk.

Végül tekintsük át, hogy jelenleg milyen fajta eszközök léteznek USB-s kivitelben: billentyűzetek, egerek, joystick-ek, nyomtatók, szkennerek, digitalizáló táblák, digitális fényképezőgépek, videókamerák, hangszórók, modemek, hálózati csatlakozók, merevlemezek, hordozható adattárolási eszközök, vagy akár ujjlenyomat leolvasók. Ebből is látható, hogy az USB-s eszközök manapság mennyire elterjedtek, és milyen nagy népszerűségnek örvendenek.