Szekeres Viktor
Deadpool - Kimaradt az év legnagyobb ziccere
Roppant sikeres tömegfilm lett a Deadpoolból, és éppen ezért bosszantó, hogy a készítők képtelenek voltak felnőni a nézői elvárásokhoz.
Hogy tetszett a Deadpool?
Kezdjük azzal, hogy a Deadpool-mozifilm jó lett. Élvezetes. Szórakoztató. Pofátlan. És mégis, bosszantó módon el lett baltázva, mert egy ilyen alapanyagból talán nem botorság valami zseniálisat elvárni. Márpedig a nézők zöme remélhetőleg nem visszafogott elvárásokkal váltott jegyet a filmre, hanem felfokozottakkal. A kötelezőt teljesítette is a képregény-karakter, efelől kétség nem lehet, kár, hogy vagy az alkotók voltak híján a nagyobb ambícióknak, vagy pedig a stúdió kötötte meg érthetetlen módon a kezüket.
A Deadpool főhőse egy bizonyos Wade Wilson, aki elit katonából lett zsoldos, majd pedig kísérleti patkány, minek hatására döbbenetes képességekkel gazdagszik meg - persze csak azért, hogy hasznot húzzanak belőle. Ezen a ponton akár el is szabadulhatna a karakter és elkezdhetné ámokfutását, azonban az első Deadpool-mozifilm íróitól csupán egy szimpla bosszútörténetre futotta. Szerencsére a személyisége minden pénzt megér.
A Deadpool premierjét nem véletlenül időzítették a Valentin-napra, ugyanis nehéz elhinni, de a film alapjába véve egy romantikus film - még akkor is, ha a reklámkampány során ezt teljesen érthető módon nem nagyon hangsúlyozták ki ezt a tényt. Ez pedig akár még jó pont is lehetett volna, de sajnos ez az a pont, ahol komolyan veszi magát a film, így élesen kontrasztot alkot a többi részével. (Mentségére szóljon a készítőknek, hogy nem lett elmaszatolva ez a szál, dolgoztak rajta, de ez is jelzi azt, hogy Hollywood mennyire fél letérni a kitaposott útról, és, hogy mennyire nem bízik a nézőkben.)
Az erőltetett drámától eltekintve egyébként kőkemény, pofátlan, brutális és trágár film a Deadpool - az utóbbi miatt mindenképp érdemes lehet eredeti nyelven is megnézni annak ellenére, hogy a magyar változat kifejezetten jól sikerült (köszönhetően annak is, hogy a főhős szája gyakran nem látszik, így nagyobb szabadsága volt a szinkronosoknak). Olykor ugyan az eredeti szöveg szellemességét bukjuk, cserébe viszont más helyeken kapunk jó beszólásokat, ráadásul úgy, hogy azokat egyaránt élvezhetik az intelligensebb humorra vevők, valamint a mindenféle prosztóságon szakadók is. (Bár valljuk meg, a poénok zöme inkább infantilis, mintsem pazar módon szellemes.)
Persze nem csak a provokatív stílus adja el a filmet, az alkotók próbáltak kreatívak lenni, több idősíkon zajlik a sztori, és még arra sem sajnálták az erőfeszítést, hogy annak ellenére, hogy kvázi egyszemélyes filmről van szó, a mellékkarakterek némelyikét is élvezetesre és szerethetőre írják meg - a két X-Menes mutáns jelenléte a film egyik legjobb húzása volt. Kár, hogy ez nem igaz a fő rosszfiúra, amely (talán direkt) rém klisésre és feledhetőre sikeredett.
Aki szereti a negyedik falat lebontó megoldásokat, a nézőknek való kiszólásokat, a képregényes fricskákat, az nehezen fog betelni azzal, amit nyújt a Deadpool. Kifejezetten játékos és ötletes megoldásokkal tolták tele a játékidőt, ráadásul a film iróniája, illetve öniróniája is működik, még akkor is, amikor túl egyértelmű, a készítők mintha nem bíztak volna a nézők értelmi szintjében, nem mertek kétértelműek lenni. Arról nem is beszélve, hogy önirónia ide vagy oda, a Deadpool váza pontosan olyan, amit maga a figura kiröhög. Ami poénként még működne is, de így, hogy valóban komolyan vették a készítők, elég hülyén veszi ki magát.
Jó film lett a Deadpool, sőt, helyenként zseniális, éppen ezért bosszantó, hogy unos-untalan az értékelést lehúzó elemekkel tömték tele, még akkor is, ha csak apróságokról van szó. Azonban az apróságok összeadódnak, s csak azért fogunk egy ideig fennkölt hangnemben beszélni a végeredményről, mert hasonló film egyébként nem készül sok. (Most már csak az a kérdés, hogy a rokon stílusban utazó Kick-Ass miért hozott összesen annyi bevételt, mint a Deadpool egyetlen nap alatt?)
Minden fenti morgás ellenére a Deadpool nézős és ajánlott film, mert kevés hozzá hasonló van a piacon. Szerencsére reklámkampánya nagyon erős volt, így a siker nem maradt el, és mivel hozzánk hasonlóan a nézők többsége is pozitívan fogja értékelni a látottakat, a Fox stúdió nem kockáztatott semmit azzal, hogy még a premier előtt elkezdett dolgozni a második részen. Mivel a győztes felálláson ritkán szoktak változtatni, így valószínűleg hiábavaló a fenti sirámunk, de hisszük, hogy Hollywoodban bőven lennének olyan írók és rendezők, akik a mostani gárdánál merészebb és sokkal minőségibb végeredményt tennének le az asztalra. Ryan Reynolds maradhat, de azért el kell ismerni, hogy ő sem a legnagyobb színészgéniusz. Mázli, hogy a mellékszereplői bőven kompenzálták, ami szükséges volt.
A Deadpool főhőse egy bizonyos Wade Wilson, aki elit katonából lett zsoldos, majd pedig kísérleti patkány, minek hatására döbbenetes képességekkel gazdagszik meg - persze csak azért, hogy hasznot húzzanak belőle. Ezen a ponton akár el is szabadulhatna a karakter és elkezdhetné ámokfutását, azonban az első Deadpool-mozifilm íróitól csupán egy szimpla bosszútörténetre futotta. Szerencsére a személyisége minden pénzt megér.
A Deadpool premierjét nem véletlenül időzítették a Valentin-napra, ugyanis nehéz elhinni, de a film alapjába véve egy romantikus film - még akkor is, ha a reklámkampány során ezt teljesen érthető módon nem nagyon hangsúlyozták ki ezt a tényt. Ez pedig akár még jó pont is lehetett volna, de sajnos ez az a pont, ahol komolyan veszi magát a film, így élesen kontrasztot alkot a többi részével. (Mentségére szóljon a készítőknek, hogy nem lett elmaszatolva ez a szál, dolgoztak rajta, de ez is jelzi azt, hogy Hollywood mennyire fél letérni a kitaposott útról, és, hogy mennyire nem bízik a nézőkben.)
Az erőltetett drámától eltekintve egyébként kőkemény, pofátlan, brutális és trágár film a Deadpool - az utóbbi miatt mindenképp érdemes lehet eredeti nyelven is megnézni annak ellenére, hogy a magyar változat kifejezetten jól sikerült (köszönhetően annak is, hogy a főhős szája gyakran nem látszik, így nagyobb szabadsága volt a szinkronosoknak). Olykor ugyan az eredeti szöveg szellemességét bukjuk, cserébe viszont más helyeken kapunk jó beszólásokat, ráadásul úgy, hogy azokat egyaránt élvezhetik az intelligensebb humorra vevők, valamint a mindenféle prosztóságon szakadók is. (Bár valljuk meg, a poénok zöme inkább infantilis, mintsem pazar módon szellemes.)
Persze nem csak a provokatív stílus adja el a filmet, az alkotók próbáltak kreatívak lenni, több idősíkon zajlik a sztori, és még arra sem sajnálták az erőfeszítést, hogy annak ellenére, hogy kvázi egyszemélyes filmről van szó, a mellékkarakterek némelyikét is élvezetesre és szerethetőre írják meg - a két X-Menes mutáns jelenléte a film egyik legjobb húzása volt. Kár, hogy ez nem igaz a fő rosszfiúra, amely (talán direkt) rém klisésre és feledhetőre sikeredett.
Aki szereti a negyedik falat lebontó megoldásokat, a nézőknek való kiszólásokat, a képregényes fricskákat, az nehezen fog betelni azzal, amit nyújt a Deadpool. Kifejezetten játékos és ötletes megoldásokkal tolták tele a játékidőt, ráadásul a film iróniája, illetve öniróniája is működik, még akkor is, amikor túl egyértelmű, a készítők mintha nem bíztak volna a nézők értelmi szintjében, nem mertek kétértelműek lenni. Arról nem is beszélve, hogy önirónia ide vagy oda, a Deadpool váza pontosan olyan, amit maga a figura kiröhög. Ami poénként még működne is, de így, hogy valóban komolyan vették a készítők, elég hülyén veszi ki magát.
Jó film lett a Deadpool, sőt, helyenként zseniális, éppen ezért bosszantó, hogy unos-untalan az értékelést lehúzó elemekkel tömték tele, még akkor is, ha csak apróságokról van szó. Azonban az apróságok összeadódnak, s csak azért fogunk egy ideig fennkölt hangnemben beszélni a végeredményről, mert hasonló film egyébként nem készül sok. (Most már csak az a kérdés, hogy a rokon stílusban utazó Kick-Ass miért hozott összesen annyi bevételt, mint a Deadpool egyetlen nap alatt?)
Minden fenti morgás ellenére a Deadpool nézős és ajánlott film, mert kevés hozzá hasonló van a piacon. Szerencsére reklámkampánya nagyon erős volt, így a siker nem maradt el, és mivel hozzánk hasonlóan a nézők többsége is pozitívan fogja értékelni a látottakat, a Fox stúdió nem kockáztatott semmit azzal, hogy még a premier előtt elkezdett dolgozni a második részen. Mivel a győztes felálláson ritkán szoktak változtatni, így valószínűleg hiábavaló a fenti sirámunk, de hisszük, hogy Hollywoodban bőven lennének olyan írók és rendezők, akik a mostani gárdánál merészebb és sokkal minőségibb végeredményt tennének le az asztalra. Ryan Reynolds maradhat, de azért el kell ismerni, hogy ő sem a legnagyobb színészgéniusz. Mázli, hogy a mellékszereplői bőven kompenzálták, ami szükséges volt.
|
Deadpool (Deadpool)
színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 106 perc, 2016 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Tim Miller forgatókönyvíró: Rhett Reese és Paul Wernick operatőr: Ken Seng zene: Junkie XL producer: Simon Kinberg, Ryan Reynolds, Lauren Shuler Donner szereplők: Ryan Reynolds (Wade Wilson / Deadpool) Morena Baccarin (Vanessa Carlysle / Copycat) Gina Carano (Angel Dust) Andre Tricoteux (Piotr Rasputin / Colossus) T.J. Miller (Weasel) Ed Skrein (Ajax) |
