Ötvös Tibor
Valami követ - megér ennyit egy egyéjszakás kaland?

A Valami követ az év egyik legjobb horrorja, mely végre hozzánk is elérkezett és ezért nagy pacsi a hazai forgalmazónak.
Nagyon jól emlékszem az egyik első horrorfilmemre. Apám nagy gyűjtő volt, így hamarabb láttam a Zombie 2-t narrátorosan, VHS-en, mint a Hófehérke és a hét törpét. Utána természetesen jött az összes többi klasszikus (Gonosz halott 2, Frászkarika 2 és még pár tucat), így mire tinédzser lettem, az olyan "horrorok", mint a Ház a Kísértet-hegyen vagy Az átok maximum egy mosolyt hoztak elő belőlem.
Megnézed a filmet?
Természetesen voltak filmek, melyektől megborzongtam (ilyen volt a Jack és Jill... igaz, más okokból), de amit a Valami követ kihozott belőlem, az a klasszikus rettegés. A film, mely Amerikában nem robbantott bankot (de feltehetően a 14 millió dolláros bevétel jó teljesítménynek számít) csupa ismeretlen szereplővel és egy eddig szintén nem nagyon jegyzett író-rendezővel érte el azt, amit az új Gonosz halott vagy más nagy költségvetésű horrorok nem tudtak: a frászt hozza az emberre.

A sztoriról csak nagyon röviden, hiszen nem akarok semmilyen poént ellőni. A 19 Jay egy egyéjszakás kaland után döbben rá, hogy valami titokzatos természetfeletti lény kezdi el követni és amint eléri, vége az életének. Barátaival próbál meg rájönni, hogy hogyan tudnak véget vetni a rettegésnek. Sablonos a szinopszis? Igen, de azért van, mert nem akartam tényleg ellőni a lényeget. Annak ismeretében egy nagyon érdekes történetet kapunk.
A szereplők között, bárhogy is próbáltam, egyetlen ismerős arcot sem találtam, de ennek ellenére szinte mindegyikük remekül hozza a saját karakterét. Jay kellően rettegő és harcol az életéért, gyerekkori barátja Paul pedig kimondottan aranyos a hős szerelmes képében. A lényeg azonban a megvalósításon van, mely remekül idézi a klasszikus '80-as évek horrorjait, ugyanakkor jól operál a mai trendekkel is.

Ez a kettősség egyébként a filmben is végig jelen van, hiszen feltehetően nem fogunk rájönni, milyen korban is járunk. Miközben kint modern autók szelik az utakat és igen egyedi technikai eszközökkel tartják a kapcsolatot egymással a fiatalok, addig például a régi, Junoszt tévéken nézik a fekete-fehér és rém gagyi, '60-as években forgatott filmeket. Nem kapunk főcímet sem, simán beledobnak minket a közepébe és csak a végén láthatjuk a készítőket. Zene szinte egyáltalán nincs, de nem is hiányzik hiszen így minden neszt remekül tudunk érzékelni.
Egy szó mint száz a Valami követ nem fogja megváltani a világot és valószínű a nem túl gyors tempójával és független stílusával megosztja majd a nézőket. Azonban remélem, hogy többen lesznek akik úgy jönnek ki a mozikból, hogy elgondolkodnak a történteken és kellemes rettegéssel emlékeznek majd vissza a filmre. És nem szeretném elfelejteni, de hatalmas tisztelet és pacsi a Vertigo Média Kft-nek, amiért bevállalták a film hazai forgalmazását. Talán egyszer valaki Arnold Schwarzenegger horrorját, a Maggie-t is megveszi és legalább DVD-n láthatjuk.
Nagyon jól emlékszem az egyik első horrorfilmemre. Apám nagy gyűjtő volt, így hamarabb láttam a Zombie 2-t narrátorosan, VHS-en, mint a Hófehérke és a hét törpét. Utána természetesen jött az összes többi klasszikus (Gonosz halott 2, Frászkarika 2 és még pár tucat), így mire tinédzser lettem, az olyan "horrorok", mint a Ház a Kísértet-hegyen vagy Az átok maximum egy mosolyt hoztak elő belőlem.

A sztoriról csak nagyon röviden, hiszen nem akarok semmilyen poént ellőni. A 19 Jay egy egyéjszakás kaland után döbben rá, hogy valami titokzatos természetfeletti lény kezdi el követni és amint eléri, vége az életének. Barátaival próbál meg rájönni, hogy hogyan tudnak véget vetni a rettegésnek. Sablonos a szinopszis? Igen, de azért van, mert nem akartam tényleg ellőni a lényeget. Annak ismeretében egy nagyon érdekes történetet kapunk.
A szereplők között, bárhogy is próbáltam, egyetlen ismerős arcot sem találtam, de ennek ellenére szinte mindegyikük remekül hozza a saját karakterét. Jay kellően rettegő és harcol az életéért, gyerekkori barátja Paul pedig kimondottan aranyos a hős szerelmes képében. A lényeg azonban a megvalósításon van, mely remekül idézi a klasszikus '80-as évek horrorjait, ugyanakkor jól operál a mai trendekkel is.

Ez a kettősség egyébként a filmben is végig jelen van, hiszen feltehetően nem fogunk rájönni, milyen korban is járunk. Miközben kint modern autók szelik az utakat és igen egyedi technikai eszközökkel tartják a kapcsolatot egymással a fiatalok, addig például a régi, Junoszt tévéken nézik a fekete-fehér és rém gagyi, '60-as években forgatott filmeket. Nem kapunk főcímet sem, simán beledobnak minket a közepébe és csak a végén láthatjuk a készítőket. Zene szinte egyáltalán nincs, de nem is hiányzik hiszen így minden neszt remekül tudunk érzékelni.
Egy szó mint száz a Valami követ nem fogja megváltani a világot és valószínű a nem túl gyors tempójával és független stílusával megosztja majd a nézőket. Azonban remélem, hogy többen lesznek akik úgy jönnek ki a mozikból, hogy elgondolkodnak a történteken és kellemes rettegéssel emlékeznek majd vissza a filmre. És nem szeretném elfelejteni, de hatalmas tisztelet és pacsi a Vertigo Média Kft-nek, amiért bevállalták a film hazai forgalmazását. Talán egyszer valaki Arnold Schwarzenegger horrorját, a Maggie-t is megveszi és legalább DVD-n láthatjuk.