Berta Sándor
Sokára jön még a drónok korszaka
A robotrepülőgépek polgári célokra való felhasználásával kapcsolatos igazi áttörés csak azután valósulhat meg, ha enyhítenek a jelenlegi szabályozásokon.
A Google nemrég jelentette be, hogy megszerezte a Titan Aerospace-t, amely olyan drónokat állít elő, amelyek több éven át nagy magasságban üzemelhetnek, akár utántöltés nélkül is. A hír meglepte a szakembereket, például Stefan Levedagot, aki a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) Repülési Rendszertechnikai Intézetének vezetője. A szakember elmondta: a robotrepülőgépekből létrehozott hálózaton keresztül továbbított adatokhoz a kívülállók és a különböző államok nem férhetnek hozzá. Ugyanakkor a Google helyzetét nehezíti, hogy még nem kapott repülési engedélyt.
A drónokat eddig elsősorban hadi célokra alkalmazták, de egyre inkább terjed a polgári célú felhasználás (pl. filmforgatásokon). Az Amerikai Egyesült Államok már 2002-ben bevetett robotrepülőgépeket Afganisztánban és Jemenben a terrorizmus ellenes akcióiban. Az első elektromos meghajtású drónokat körülbelül tíz évvel ezelőtt építették meg és a polgári területen alkalmazott gépekkel sikerült csökkenteni a különböző költségeket, hiszen olcsóbban és rugalmasabban üzemeltethetők, mint a hagyományos helikopterek.
Bernhard von Bothmer, a Német Pilóta Nélküli Légi Járművek Szakszövetségének (UAV DACH) szóvivője úgy vélte, hogy további ágazatok profitálhatnak a fejlesztésekből és a drónok elterjedéséből, a repülési jogok szabályozása viszont még akadályt jelent. A német szövetségi közlekedési minisztérium jelenleg tiltja a 25 kilogrammnál nehezebb vagy az irányító személy látótávolságán kívülre repülő pilóta nélküli légi járművek működtetését.
A kategóriába sorolt eszközök maximális repülési magassága 100 méter lehet és különleges engedély nélkül nem repülhetnek emberek felett. Éppen ezért kell még például az ipari létesítmények fölött hagyományos helikoptereket kell alkalmazni. von Bothmer közlése szerint egy drón felszállása előtt a pilótának papírhegyeken kell áthámoznia magát, a felszállási engedélyt az adott szövetségi tartomány légi közlekedési hatósága adja ki. Tavaly a tartományok összesen 1978 repülési engedélyt adtak ki és még több is lehetett volna, ha nem lennének korlátozva a repülési jogok. Mindezek ellenére a miniatűr robothelikopterek piaca már most áttekinthetetlen. A UVS International nemzetközi szervezet adatai alapján világszerte 1708 dróntípus ismert, ezeket 470 vállalat gyártja, melyek közül 176-nak van a székhelye Európában.
Levedag nem hiszi, hogy a miniatűr gépek a jövőben például csomagokat továbbíthatnak. Ennek többek között az az oka, hogy a robothelikopterek képtelenek nehéz terhet szállítani, ráadásul bármilyen időjárási körülményeik között. Mindezt a pilóta nem tudná ésszerűen ellenőrizni. A drónokat csak azután lehet sokoldalúbban felhasználni, ha megkapják a hosszabb távú repülésekkel kapcsolatos engedélyeket. Akkor a gépeket egy földi állomásról irányíthatják és egész Németország fölött repülhetnek majd. Viszont nőni fognak az üzemeltetési költségek, így kérdéses, hogy a repülések kifizetődők lesznek-e.
A Google nemrég jelentette be, hogy megszerezte a Titan Aerospace-t, amely olyan drónokat állít elő, amelyek több éven át nagy magasságban üzemelhetnek, akár utántöltés nélkül is. A hír meglepte a szakembereket, például Stefan Levedagot, aki a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) Repülési Rendszertechnikai Intézetének vezetője. A szakember elmondta: a robotrepülőgépekből létrehozott hálózaton keresztül továbbított adatokhoz a kívülállók és a különböző államok nem férhetnek hozzá. Ugyanakkor a Google helyzetét nehezíti, hogy még nem kapott repülési engedélyt.
A drónokat eddig elsősorban hadi célokra alkalmazták, de egyre inkább terjed a polgári célú felhasználás (pl. filmforgatásokon). Az Amerikai Egyesült Államok már 2002-ben bevetett robotrepülőgépeket Afganisztánban és Jemenben a terrorizmus ellenes akcióiban. Az első elektromos meghajtású drónokat körülbelül tíz évvel ezelőtt építették meg és a polgári területen alkalmazott gépekkel sikerült csökkenteni a különböző költségeket, hiszen olcsóbban és rugalmasabban üzemeltethetők, mint a hagyományos helikopterek.
Bernhard von Bothmer, a Német Pilóta Nélküli Légi Járművek Szakszövetségének (UAV DACH) szóvivője úgy vélte, hogy további ágazatok profitálhatnak a fejlesztésekből és a drónok elterjedéséből, a repülési jogok szabályozása viszont még akadályt jelent. A német szövetségi közlekedési minisztérium jelenleg tiltja a 25 kilogrammnál nehezebb vagy az irányító személy látótávolságán kívülre repülő pilóta nélküli légi járművek működtetését.
A kategóriába sorolt eszközök maximális repülési magassága 100 méter lehet és különleges engedély nélkül nem repülhetnek emberek felett. Éppen ezért kell még például az ipari létesítmények fölött hagyományos helikoptereket kell alkalmazni. von Bothmer közlése szerint egy drón felszállása előtt a pilótának papírhegyeken kell áthámoznia magát, a felszállási engedélyt az adott szövetségi tartomány légi közlekedési hatósága adja ki. Tavaly a tartományok összesen 1978 repülési engedélyt adtak ki és még több is lehetett volna, ha nem lennének korlátozva a repülési jogok. Mindezek ellenére a miniatűr robothelikopterek piaca már most áttekinthetetlen. A UVS International nemzetközi szervezet adatai alapján világszerte 1708 dróntípus ismert, ezeket 470 vállalat gyártja, melyek közül 176-nak van a székhelye Európában.
Levedag nem hiszi, hogy a miniatűr gépek a jövőben például csomagokat továbbíthatnak. Ennek többek között az az oka, hogy a robothelikopterek képtelenek nehéz terhet szállítani, ráadásul bármilyen időjárási körülményeik között. Mindezt a pilóta nem tudná ésszerűen ellenőrizni. A drónokat csak azután lehet sokoldalúbban felhasználni, ha megkapják a hosszabb távú repülésekkel kapcsolatos engedélyeket. Akkor a gépeket egy földi állomásról irányíthatják és egész Németország fölött repülhetnek majd. Viszont nőni fognak az üzemeltetési költségek, így kérdéses, hogy a repülések kifizetődők lesznek-e.