SG.hu·

DNS tranzisztorok vezetnek az élő számítógépekhez

Két kutatócsoport is elkészítette egymástól függetlenül a tranzisztor biológiai megfelelőjét, ami megkönnyíti az élő sejtekből álló eszközök, mint például a bioszenzorok megalkotását.

Egy tranzisztor úgy működik, mint egy kapcsoló, logikai kapuk alkalmazásával elektromos inputokat alakítva outputokká. Most Drew Endy a kaliforniai Stanford Egyetemen munkatársaival egy tranzisztorszerű eszközt épített, ami egy RNS polimeráz nevű enzim mozgását szabályozza egy DNS szál mentén, valahogy úgy, ahogy az elektromos tranzisztorok szabályozzák az elektromos áramlást az áramkörökben.

Az input egy másik enzim, ami a logikai kapuk szekvenciájától függően megállítja vagy elindítja a polimeráz áramlását. Az eszköz képes az áramlás felerősítésére is, ami ugyancsak fontos funkciója egy tranzisztornak, lehetővé téve az áramkör egyéb komponenseinek ellátását. Mivel a tranzisztorok kombinálásával számítások is elvégezhetők, lehetővé teheti integrált vezérlőáramkörrel rendelkező elő szerkezetek elkészítését.

Hasonló eszközzel állt elő Timothy Lu és csapata az MIT-n, az amplifikációval azonban Endy eszköze nagyobb előrelépést jelent. Ezek az eszközök lesznek a sejt-gépek kulcsfontosságú építőelemei, tette hozzá Paul Freemont, az Imperial College London szakértője, aki nem vett részt egyik kutatásban sem. Például a bakteriális sejtek kiválóak a kórokozók vagy különböző vegyületek, mint például a nehézfémek észlelésében, magyarázta a New Scientist-nek Freemont, aki szerint újraalkotva azt a kapcsolási sémát, amivel egy baktérium érzékeli a dolgokat, olcsó bioszenzorokat kaphatnánk, amivel ellenőrizhetnénk a vízminőséget.

Endy számára csupán a képzelet szabhat határt az alkalmazásokat tekintve. Szerinte egy napon élő hidakon kelhetünk át, vagy épületeket emelhetünk saját természetes anyagaik önmaguk által irányított növekedésével, amit a belső biológiai áramkörök irányítanak, vagy akár parányi gyógyászati "tengeralattjárókkal" vértezhetjük fel testünket, melyek fedélzetén DNS számítógépek navigálnak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© csimmasz2013. 04. 06.. 08:13||#28
Kicsit mindíg elmosolyodom amikor a gonosz gyógyszermaffiás konteókról hallok.
Nem állítom hogy nem igaz a feltevés miszerint jobb a gyártóknak kezelést kifejleszteni mint gyógyszert ami meggyógyít azonnal, csak ez nem így mûködik.
A világon nem egy gyógyszergyár van, aki elkésik az lemarad vagy ha direkt kibaszásból olyan gyógyszert fejleszt ami nem gyógyít csak egy életen át tartó terápiára kötelez, hogy akadályozza meg a többiek olyan gyógyszereit amik sokkal hatékonyabbak vagy gyorsabbak?
Ez egy világméretü osszeesküvést feltételez.
Ráadásul mekkora kockázat a dollár milliókból kifeljesztett eljárás amit évtizedekre terveztek elévül a konkurencia uj terméke miatt egy két éven belül.
A realitása ezeknek olyan világban lenne csak ahol max 2-3 gyógyszer gyár lenne össz vissz.
© Ahoy2013. 04. 05.. 15:41||#27
Légyszíves írd le az állításod alátámasztását forrásokkal stb. Másrészt, hogy mit tudsz a gyógyszerészetrõl, a klinikai tesztekrõl és a szabályozásokról.
Vagy például arról, hogy egy gyógyszergyár milliárdokat öl egy 10 éves tesztelési fázisba, majd jön egy homeopátiás humbug szer, ami nulla tudományos bizonyíték és kísérlet mellett azonnal gyógyítja az adott kórt, és még engedélyeztetni se kell, mert táplálékkiegészítõként árulható. Az utóbbit recept nélkül dögivel veszik az emberek...Ezen is érdemes elgondolkozni.
© Tim Tommerson2013. 04. 05.. 14:54||#26
Nem az a jövõ, amit csibra írt, legalábbis addig, amíg léteznek gyógyszergyárak. Azok úgysem fogják hagyni, hogy ilyenek létrejöjjenek, mint ahogy az olajlobbi sem hagyja, hogy más, jobb, olcsóbb energiaforrást használjunk. A gyógyszergyáraknak nem az az érdeke, hogy meggyógyulj, hanem hogy minél tovább betegen tartson és tömd magadba a sok szart. Kell a bevétel!

Magnum PI, te meg tanulj meg magyarul, mert egyszerûen nincs helyesírásod. (Mondjuk sok cikknek sincs...)
© Ahoy2013. 04. 05.. 01:55||#25
Teljes mértékben egyetértek, csupán egy lehetséges jövõt vázoltam fel. Valójában felesleges is ilyen következtetéseket tenni, hiszen tényleg borzasztó bonyolult komplex az egész téma, és (sajnos) nem lehet egységes betegségrõl beszélni, hanem a biológiai szervezet velejárójaként érdemes gondolkozni errõl.

Mellesleg azért a természet érdekes dolgokat tud produkálni, mint az említett ráktól védett állat, amit közben megtaláltam:
Mole rat

Még eléggé az elején vagyok a tanulmányaimnak, szóval közel laikus érdeklõdõként állok a témához... de azért bizakodó vagyok. Pl olyan átprogramozott húsevõ baktériumfajról is olvastam, amelynél el tudták érni egy adott célsejtcsoport elpusztítását. Viszont olyan gyorsan pusztította el a célsejteket, hogy a szervezet képtelen volt elszállítani ennyi hátramaradó anyagot és ebbe halt bele a tesztállat. Szóval ha valaha is lesz egy általánosabb módszer, akkor az gondolom egy detektált mintára célzó terápia lesz. Ehhez persze óriási áttöréseknek kell jönnie a következõ évtizedekben...
© fszrtkvltzttni2013. 04. 04.. 23:55||#24
100 éve a kémia a kötésekrõl annyit tudott amit ma a középiskolában megtanulsz
© karesz62013. 04. 04.. 23:37||#23
Borzasztó komplex témáról beszélsz... Ebbõl a szemszögbõl még csak meg sem lehet rendesen közelíteni. Én ebbõl írtam a szakdogámat amibõl annyit értem el hogy már meg sem merek szólalni azt mondva hogy nekem van igazam. A felmerülõ problémák messze messze vezetnek és nem kerülheted meg se nem hághatod át mint a "mátrixban" A rák mint betegség eliminálásához kell hogy ismerd az adott egyén genomját... nem kerülheted meg... Csinálhatsz "lab on chip" eket amik szekvenálják neked a dns-t minden a tudáson múlik amit meg kell szerezni. Ha tudod mi mit csinál a dns en belül azt meg is változtathatod és meg is fogod ha a technika rendelkezésre áll. Márpedig rendelkezésre fog állni mert az alapjai már ma is megvannak. Csak gondolj a saját kommentedre ahol te ígérsz olyan technikát ami instant dns szekvenálásra képes gyorsan és pontosan, Ez az általam fevázolt világhoz már nem is az elsõ, hanem a második lépés.
© Ahoy2013. 04. 04.. 19:06||#22
Egy tanulmány szerint, az átlagéletkor és a környezeti tényezõk miatt, a modern ember nagy arányban fog találkozni a rákkal, mint betegséggel. Viszont a betegség kordában tartható lesz, mint a cukorbetegség jelenleg. Vagy akár az AIDS. Tehát hosszú túlélési rátával lehet majd együtt élni a betegséggel.

Amúgy szerintem valahol a génekben, telomerekben kell keresni a választ, hiszen olvastam múltkor olyan állatról, ami SOHA nem lesz rákos és elképesztõ túlélési képességei vannak. Szóval még bármi lehet...
© karesz62013. 04. 04.. 18:46||#21
A rák körülbelül annyira általános fogalom mint az autó. Szóval igazad van. (legalábbis szerintem) bizonyos fajtáit pár éven max 10 éven belül gyógyíthatjuk. De a rákos betegek nem 10 de még csak az sem biztos hogy 50-100 éven belül eltûnnek.
© wiIlcox2013. 04. 04.. 18:17||#20
Az egy dolog, hogy milyen irányba indultak el a kutatások, az meg egy másik dolog, hogy lesz-e belõle, és mikor egyáltalán valami. A rákot már elég rég kutatják, aztán még mindig a mûtét+kemo+sugár kezeléseknél tartanak.
Szóval én elég szkeptikus vagyok ezekkel az idõbeni jóslatokkal kapcsolatban.
© Ahoy2013. 04. 04.. 13:52||#19
A laborvizsgálat részéhez máris elég ígéretes technológiák vannak. Többek között mi egyetemünkön is ilyeneket kutatnak. Már másod éves diákok is simán beszállhatnak ilyen kutatásokba TDK-val stb.

Többek között ilyenekrõl van szó: