MTI
Durvul a Kína és az Egyesült Államok közötti hackervita
Szokatlanul nyíltan szólította fel az amerikai kormányzat Kínát arra, hogy hagyjon fel a magáncégek kereskedelmi titkainak kibernetikai eszközökkel történő lopásával, továbbá bocsátkozzon párbeszédbe a kibertérben követendő viselkedési normákról.
"Az amerikai cégek súlyos aggályaikat hangoztatják a titkos üzleti információk és a szabadalmazott technológiák példátlan méretű, kibernetikai behatolások általi, kifinomult és célzott lopása miatt" - hangoztatta Tom Donilon, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az Asia Society elnevezésű nonprofit társaság New York-i tanácskozásán. A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Pekingnek el kell ismernie a probléma megoldásának sürgető mivoltát, le kell csapnia a kínai hackerekre és párbeszédbe kellene bocsátkoznia a kibertérben követendő globális normák elfogadásáról. Donilon szerint Kínának fel kell ismernie, hogy az ilyen tevékenység milyen veszélybe sodorják a kínai ipar hírnevét, a kétoldalú kapcsolatokat és a világkereskedelmet. Sürgette, hogy Peking tegyen "komoly lépéseket" a kereskedelmi hackertevékenység felderítésére. Közlése szerint a probléma az elnökig terjedően sokakat aggaszt a kormányzatban, akik ezért rendszeresen felvetik a kínai partnereikkel folytatott tárgyalásaikon, és a jövőben is így fognak tenni.
Tom Donilon, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója
A The Washington Post szerint ez volt az amerikai kormányzat első nyilvános kísérlete arra, hogy Kínát elszámoltassa a széles körű, évek óta folyó kereskedelmi kibernetikai kémkedés ügyében. Amióta a Google nyilvánosságra hozta, hogy Kínából behatoltak a rendszerébe és ellopták a forráskódját, az amerikai kormány és független kibernetikai szakemberek elkezdték az arra vonatkozó bizonyítékok gyűjtését, hogy Peking szisztematikusan titkokat sajátít el az kibertéren keresztül.
A Mandiant kiberbiztonsági cég három hete arról számolt be, hogy a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg egy Sanghajban működő egysége felelős egy sor amerikai cég számítógépes hálózata elleni terrortámadásnak. A The New York Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Donilon két nappal azután vállalkozott a Pekinggel történő konfrontációra, hogy Jang Csie-cse (Yang Jiechi) kínai külügyminiszter visszautasította az országából kiinduló kibernetikai támadásokra vonatkozó állításokat.
Peking válaszul rendre azt hangoztatja, hogy az internetbiztonság kérdése nemzetközi ügy, Kína ellenzi a kiberbűnözést, továbbá - állítása szerint - az egyik legnagyobb áldozata a hackertámadásoknak. "Készek vagyunk a kiberbiztonságról párbeszédet folytatni Washingtonnal" - derült ki a kínai külügyi szóvivő nyilatkozatából. "Kína a nemzetközi közösséggel, beleértve az Egyesült Államokat is, kész a kölcsönös tiszteletre és bizalomra alapozott konstruktív párbeszédre, valamint együttműködésre a kérdésben. Azzal a céllal, hogy fenntartsák az internet biztonságát, nyitottságát és békéjét" - hangoztatta tájékoztatóján Hua Csun-jing szóvivő.
A kínai védelmi tárca korábban azt közölte, hogy két fontos internetes oldalát tavaly havonta 140 ezer támadás érte, amelyeknek közel kétharmada - az IP-címekből ítélve - az Egyesült Államokból érkezett. A központi kormány internetbiztonsági hivatala a napokban arról tájékoztatott, hogy az idei év első két hónapjában a sikeres hackertámadások feléért az Egyesült Államok volt a felelős. Kevesebb mint 60 nap alatt csaknem 2200 amerikai szerver 1,3 millió kínai szerver felett vette át az irányítást. 3500 weboldalt ugyancsak támadás ért. "Ellenezzük a kibertér csatamezővé változtatását, vagy ... annak más országok belügyeibe való beavatkozás céljából történő használatát" - állapította meg minapi sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter, Jang Csie-cse azzal, hogy a területen "szabályokra és együttműködésre van szükség, nem háborúra". Kína reméli, hogy "a felelőtlen dorgálások és kritikák" ez ügyben véget érnek - jegyezte meg a kínai diplomácia vezetője, aki szerint a hackervádak "ingatag" alapokon állnak, s inkább a szenzációkeltést szolgálják.
A kibertámadások és a kibernetikai kémkedés megelőzte a terrorizmust az Egyesült Államokat fenyegető kockázatok toplistáján - derült ki az amerikai hírszerző szerveknek a globális kockázatokról készített éves felméréséből. A kibertérben jelentkező fenyegetések részben azért ugrottak az élre a várható kockázatok listáján, mert a számítógépes technológia annyira gyorsan fejlődik, hogy a biztonsági informatikusoknak nehéz lépést tartaniuk vele. "Bizonyos esetekben a világban gyorsabban alkalmazzák a digitális technológiákat, mint amilyen gyorsan megértjük azok biztonsági vonzatait és a bennük rejlő potenciális katonai veszélyeket" - állította James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója a keddi szenátusi meghallgatásra előkészített írásos tanúvallomásában.
James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója
A 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordináló Clapper szerint ugyanakkor csekély az esélye annak, hogy a létfontosságú amerikai infrastruktúra, például egy regionális villamosenergia-hálózat ellen az elkövetkező két évben jelentősebb támadás történne. Nem zárta ki azonban a kevésbé kifinomult támadások, például bankok weboldalai megbénításának lehetőségét. A hírszerzők szerint folytatódnak majd az erőszakos szélsőségesek amerikai földön való, internetes anyagokkal történő toborzása és ösztönzése. Az ilyen militánsok részvételével megkísérelt merényletek száma a várakozások szerint nem éri majd el az évi 10-et.
Az amerikai védelmi minisztérium kibernetikai egységeket állít fel, hogy támadó jellegű műveletekkel hárítsa el az Egyesült Államok ellen irányuló elektronikus támadásokat - jelentette ki Keith Alexander tábornok, a Pentagon kiberparancsnokságának vezetője. A tábornok elmondta, hogy a védelmi minisztérium kiberparancsnokságát három részleg alkotja majd: a 13 informatikus csapatból álló első az országos szintű védelemmel, a 27 csapatból álló második az operatív irányítással, a harmadik pedig a haderő informatikai rendszereinek védelmével foglalkozik. A harmadik egység várhatóan már idén szeptemberben megkezdi a tevékenységét, a másik kettő pedig a jelenlegi tervek szerint 2015 végére áll fel.
Keith Alexander tábornok, a Pentagon kiberparancsnokságának vezetője
A parancsnok rámutatott, hogy az országos védelem ellátását ellátó részleg csapatai támadó műveleteket fognak végrehajtani. Feladatukat a rakétavédeleméhez hasonlította, amelynek a támadást már az előtt el kell hárítania, hogy az elérte volna a célját. Alexander tábornok a szövetségi felsőház katonai bizottsága előtt arra figyelmeztetett: reális a lehetőség, hogy az elektromos hálózat és más létfontosságú rendszerek ellen támadást intézzenek, ezért a kormánynak és a magánszektornak valós és a jelenleginél agresszívabb lépéseket kellene tennie ezek védelmében.
A parancsnok sürgette, hogy a kongresszus mielőbb fogadja el azokat a törvényeket, amelyek megkönnyíthetik a kibernetikai védelem kiépítését. Mint mondta, világos koncepcióra van szükség a létfontosságú infrastruktúra védelmével és azzal kapcsolatban, hogy ki irányítsa ezt a védekezést. Barack Obama elnök februárban rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében az amerikai magánvállatok részvételével kialakítják az informatikai védelem önkéntes normáit, az állam pedig segítséget nyújt a cégeknek az őket fenyegető elektronikai támadásokkal kapcsolatban, ám az nem helyettesíti a jogszabályi rendezést.
A Pentagon kiberparancsnokságának vezetője kijelentette, hogy egyre súlyosabbakká válnak az amerikai magánvállalatok, főleg a bankszféra ellen intézett internetes támadások, és a helyzet az év folyamán várhatóan mind a behatolási kísérletek számát, mind az intenzitását tekintve tovább romlik majd. A tábornok szerint a kibertámadások nyomonkövethetősége és a várható határozott válasz a külföldi államok vezetőit elrettentik ugyan attól, hogy ilyeneket kövessenek el az Egyesült Államok ellen, ám az amerikai kormányzat nem akadályozza meg, hogy a "magán- és köztulajdonban lévő weboldalak" és létesítmények ellen külföldről "alacsony szintű zaklatást hajtsanak végre".
Alexander nem nevezett meg elkövetőket, annak ellenére, hogy Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó Kínát nyíltan amerikai magáncégek ellen elkövetett hackertámadásokkal és adatlopással vádolta meg. Alexander szerint világosan meg kell határozni, hogy a kibertérben mi számít háborús cselekménynek. Hangot adott véleményének, hogy a kibernetikai kémkedés és a cégek szellemi tulajdonának ellopása nem minősítendő ilyennek, de az amerikai infrastruktúra megbénítására vagy megsemmisítésére irányuló szándék már mindenképpen annak számít.
Carl Levin, a szenátusi szakbizottság demokrata elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Barack Obama elnök nemrégiben titkos politikai direktívát bocsátott ki a kibernetikai műveletekkel kapcsolatban. A Pentagon is egy sor eljárásmódot dolgozott ki a "kibernetikai válsághelyzetek" kezelésére, és a védelmi minisztérium a várakozások szerint hamarosan kibocsátja a katonai parancsnokoknak szánt művelet-végrehajtási szabályzatát is.
"Az amerikai cégek ellen Kínából intézett kibernetikai támadások egy része államilag támogatott" - jelentette ki az ABC televíziónak nyilatkozva Barack Obama amerikai elnök. "Ami abszolút igaz, az az, hogy a kibertámadások felfutásának vagyunk tanúi. Ezek egy része államilag támogatott, egy részüket pedig bűnözők patronálják" - mondta az elnök. "Nagyon világossá tettük Kína és néhány más állami tényező számára, elvárjuk tőlük, hogy alkalmazkodjanak a nemzetközi normákhoz és vessék alá magukat a nemzetközi szabályoknak" - tette hozzá.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy ahogy eddig is, keményen tárgyalnak majd az érintettekkel. Rámutatott, hogy a hackertámadások következtében elveszített ipari titkok miatt dollármilliárdokban mérhető károk keletkeztek. Obama ugyanakkor egyet nem értését fejezte ki egyes, a kongresszusban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban, miszerint kibernetikai háború dúlna. "Nagy a különbség aközött, hogy kibernetikai kémkedést vagy kibertámadásokat hajtanak végre és a nyilvánvaló, igazi háború között" - hangoztatta Barack Obama. Az elnök a héten amerikai nagyvállalatok vezetőivel folytatott eszmecserét a hackertámadások elleni védekezésről.
"Az amerikai cégek súlyos aggályaikat hangoztatják a titkos üzleti információk és a szabadalmazott technológiák példátlan méretű, kibernetikai behatolások általi, kifinomult és célzott lopása miatt" - hangoztatta Tom Donilon, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az Asia Society elnevezésű nonprofit társaság New York-i tanácskozásán. A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Pekingnek el kell ismernie a probléma megoldásának sürgető mivoltát, le kell csapnia a kínai hackerekre és párbeszédbe kellene bocsátkoznia a kibertérben követendő globális normák elfogadásáról. Donilon szerint Kínának fel kell ismernie, hogy az ilyen tevékenység milyen veszélybe sodorják a kínai ipar hírnevét, a kétoldalú kapcsolatokat és a világkereskedelmet. Sürgette, hogy Peking tegyen "komoly lépéseket" a kereskedelmi hackertevékenység felderítésére. Közlése szerint a probléma az elnökig terjedően sokakat aggaszt a kormányzatban, akik ezért rendszeresen felvetik a kínai partnereikkel folytatott tárgyalásaikon, és a jövőben is így fognak tenni.
Tom Donilon, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója
A The Washington Post szerint ez volt az amerikai kormányzat első nyilvános kísérlete arra, hogy Kínát elszámoltassa a széles körű, évek óta folyó kereskedelmi kibernetikai kémkedés ügyében. Amióta a Google nyilvánosságra hozta, hogy Kínából behatoltak a rendszerébe és ellopták a forráskódját, az amerikai kormány és független kibernetikai szakemberek elkezdték az arra vonatkozó bizonyítékok gyűjtését, hogy Peking szisztematikusan titkokat sajátít el az kibertéren keresztül.
A Mandiant kiberbiztonsági cég három hete arról számolt be, hogy a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg egy Sanghajban működő egysége felelős egy sor amerikai cég számítógépes hálózata elleni terrortámadásnak. A The New York Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Donilon két nappal azután vállalkozott a Pekinggel történő konfrontációra, hogy Jang Csie-cse (Yang Jiechi) kínai külügyminiszter visszautasította az országából kiinduló kibernetikai támadásokra vonatkozó állításokat.
Peking válaszul rendre azt hangoztatja, hogy az internetbiztonság kérdése nemzetközi ügy, Kína ellenzi a kiberbűnözést, továbbá - állítása szerint - az egyik legnagyobb áldozata a hackertámadásoknak. "Készek vagyunk a kiberbiztonságról párbeszédet folytatni Washingtonnal" - derült ki a kínai külügyi szóvivő nyilatkozatából. "Kína a nemzetközi közösséggel, beleértve az Egyesült Államokat is, kész a kölcsönös tiszteletre és bizalomra alapozott konstruktív párbeszédre, valamint együttműködésre a kérdésben. Azzal a céllal, hogy fenntartsák az internet biztonságát, nyitottságát és békéjét" - hangoztatta tájékoztatóján Hua Csun-jing szóvivő.
A kínai védelmi tárca korábban azt közölte, hogy két fontos internetes oldalát tavaly havonta 140 ezer támadás érte, amelyeknek közel kétharmada - az IP-címekből ítélve - az Egyesült Államokból érkezett. A központi kormány internetbiztonsági hivatala a napokban arról tájékoztatott, hogy az idei év első két hónapjában a sikeres hackertámadások feléért az Egyesült Államok volt a felelős. Kevesebb mint 60 nap alatt csaknem 2200 amerikai szerver 1,3 millió kínai szerver felett vette át az irányítást. 3500 weboldalt ugyancsak támadás ért. "Ellenezzük a kibertér csatamezővé változtatását, vagy ... annak más országok belügyeibe való beavatkozás céljából történő használatát" - állapította meg minapi sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter, Jang Csie-cse azzal, hogy a területen "szabályokra és együttműködésre van szükség, nem háborúra". Kína reméli, hogy "a felelőtlen dorgálások és kritikák" ez ügyben véget érnek - jegyezte meg a kínai diplomácia vezetője, aki szerint a hackervádak "ingatag" alapokon állnak, s inkább a szenzációkeltést szolgálják.
A kibertámadások és a kibernetikai kémkedés megelőzte a terrorizmust az Egyesült Államokat fenyegető kockázatok toplistáján - derült ki az amerikai hírszerző szerveknek a globális kockázatokról készített éves felméréséből. A kibertérben jelentkező fenyegetések részben azért ugrottak az élre a várható kockázatok listáján, mert a számítógépes technológia annyira gyorsan fejlődik, hogy a biztonsági informatikusoknak nehéz lépést tartaniuk vele. "Bizonyos esetekben a világban gyorsabban alkalmazzák a digitális technológiákat, mint amilyen gyorsan megértjük azok biztonsági vonzatait és a bennük rejlő potenciális katonai veszélyeket" - állította James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója a keddi szenátusi meghallgatásra előkészített írásos tanúvallomásában.
James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója
A 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordináló Clapper szerint ugyanakkor csekély az esélye annak, hogy a létfontosságú amerikai infrastruktúra, például egy regionális villamosenergia-hálózat ellen az elkövetkező két évben jelentősebb támadás történne. Nem zárta ki azonban a kevésbé kifinomult támadások, például bankok weboldalai megbénításának lehetőségét. A hírszerzők szerint folytatódnak majd az erőszakos szélsőségesek amerikai földön való, internetes anyagokkal történő toborzása és ösztönzése. Az ilyen militánsok részvételével megkísérelt merényletek száma a várakozások szerint nem éri majd el az évi 10-et.
Az amerikai védelmi minisztérium kibernetikai egységeket állít fel, hogy támadó jellegű műveletekkel hárítsa el az Egyesült Államok ellen irányuló elektronikus támadásokat - jelentette ki Keith Alexander tábornok, a Pentagon kiberparancsnokságának vezetője. A tábornok elmondta, hogy a védelmi minisztérium kiberparancsnokságát három részleg alkotja majd: a 13 informatikus csapatból álló első az országos szintű védelemmel, a 27 csapatból álló második az operatív irányítással, a harmadik pedig a haderő informatikai rendszereinek védelmével foglalkozik. A harmadik egység várhatóan már idén szeptemberben megkezdi a tevékenységét, a másik kettő pedig a jelenlegi tervek szerint 2015 végére áll fel.
Keith Alexander tábornok, a Pentagon kiberparancsnokságának vezetője
A parancsnok rámutatott, hogy az országos védelem ellátását ellátó részleg csapatai támadó műveleteket fognak végrehajtani. Feladatukat a rakétavédeleméhez hasonlította, amelynek a támadást már az előtt el kell hárítania, hogy az elérte volna a célját. Alexander tábornok a szövetségi felsőház katonai bizottsága előtt arra figyelmeztetett: reális a lehetőség, hogy az elektromos hálózat és más létfontosságú rendszerek ellen támadást intézzenek, ezért a kormánynak és a magánszektornak valós és a jelenleginél agresszívabb lépéseket kellene tennie ezek védelmében.
A parancsnok sürgette, hogy a kongresszus mielőbb fogadja el azokat a törvényeket, amelyek megkönnyíthetik a kibernetikai védelem kiépítését. Mint mondta, világos koncepcióra van szükség a létfontosságú infrastruktúra védelmével és azzal kapcsolatban, hogy ki irányítsa ezt a védekezést. Barack Obama elnök februárban rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében az amerikai magánvállatok részvételével kialakítják az informatikai védelem önkéntes normáit, az állam pedig segítséget nyújt a cégeknek az őket fenyegető elektronikai támadásokkal kapcsolatban, ám az nem helyettesíti a jogszabályi rendezést.
A Pentagon kiberparancsnokságának vezetője kijelentette, hogy egyre súlyosabbakká válnak az amerikai magánvállalatok, főleg a bankszféra ellen intézett internetes támadások, és a helyzet az év folyamán várhatóan mind a behatolási kísérletek számát, mind az intenzitását tekintve tovább romlik majd. A tábornok szerint a kibertámadások nyomonkövethetősége és a várható határozott válasz a külföldi államok vezetőit elrettentik ugyan attól, hogy ilyeneket kövessenek el az Egyesült Államok ellen, ám az amerikai kormányzat nem akadályozza meg, hogy a "magán- és köztulajdonban lévő weboldalak" és létesítmények ellen külföldről "alacsony szintű zaklatást hajtsanak végre".
Alexander nem nevezett meg elkövetőket, annak ellenére, hogy Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó Kínát nyíltan amerikai magáncégek ellen elkövetett hackertámadásokkal és adatlopással vádolta meg. Alexander szerint világosan meg kell határozni, hogy a kibertérben mi számít háborús cselekménynek. Hangot adott véleményének, hogy a kibernetikai kémkedés és a cégek szellemi tulajdonának ellopása nem minősítendő ilyennek, de az amerikai infrastruktúra megbénítására vagy megsemmisítésére irányuló szándék már mindenképpen annak számít.
Carl Levin, a szenátusi szakbizottság demokrata elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Barack Obama elnök nemrégiben titkos politikai direktívát bocsátott ki a kibernetikai műveletekkel kapcsolatban. A Pentagon is egy sor eljárásmódot dolgozott ki a "kibernetikai válsághelyzetek" kezelésére, és a védelmi minisztérium a várakozások szerint hamarosan kibocsátja a katonai parancsnokoknak szánt művelet-végrehajtási szabályzatát is.
"Az amerikai cégek ellen Kínából intézett kibernetikai támadások egy része államilag támogatott" - jelentette ki az ABC televíziónak nyilatkozva Barack Obama amerikai elnök. "Ami abszolút igaz, az az, hogy a kibertámadások felfutásának vagyunk tanúi. Ezek egy része államilag támogatott, egy részüket pedig bűnözők patronálják" - mondta az elnök. "Nagyon világossá tettük Kína és néhány más állami tényező számára, elvárjuk tőlük, hogy alkalmazkodjanak a nemzetközi normákhoz és vessék alá magukat a nemzetközi szabályoknak" - tette hozzá.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy ahogy eddig is, keményen tárgyalnak majd az érintettekkel. Rámutatott, hogy a hackertámadások következtében elveszített ipari titkok miatt dollármilliárdokban mérhető károk keletkeztek. Obama ugyanakkor egyet nem értését fejezte ki egyes, a kongresszusban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban, miszerint kibernetikai háború dúlna. "Nagy a különbség aközött, hogy kibernetikai kémkedést vagy kibertámadásokat hajtanak végre és a nyilvánvaló, igazi háború között" - hangoztatta Barack Obama. Az elnök a héten amerikai nagyvállalatok vezetőivel folytatott eszmecserét a hackertámadások elleni védekezésről.