SG.hu·
Új emberi fajt sejtet egy kínai kövület
Egy emberszerű faj délnyugat-kínai kövületei okoznak fejtörést a tudósoknak. Az ismeretlennek tűnő kőkorszaki társadalom maradványainak kora valahová 11.500 és 14.500 évvel ezelőttre vezethető vissza. A kövületek a modern és a korai ember egy sajátos keverékét tárták a kutatók elé, számolt be felfedezésükről egy ausztrál-kínai csoport a PLoS One szaklapban.
A többek közt koponyát és fogakat is magába foglaló leletet, ami legalább három egyénhez tartozik, 1989-ben találták Malutongban, az úgynevezett Gímszarvas-barlangban, Jünnan tartományban, a kövületeket azonban csak 2008-ban kezdték el tanulmányozni. 1979-ben egy negyedik részleges csontvázat is találtak egy Longlin nevű falu barlangjában, nem messze Malutongtól, azonban a sziklatömbbe zárt maradványokat csak 2009-ben sikerült kiszabadítani a kő fogságból.
"Ezek az új fosszíliák egy eddig ismeretlen fajhoz tartozhatnak, ami egészen a jégkorszak végéig képes volt fennmaradni" - mondta a tanulmányt vezető Darren Curnoe, az Új Dél-Walesi Egyetem professzora. "A másik lehetőség, hogy a modern emberek eddig ismeretlen kivándorlásának egy nagyon korai vonulatát képviselik, egy olyan Afrikából származó populációt, melynek tagjai nem járultak hozzá genetikailag a ma élő emberekhez"
A kövületek kora azt jelzi, hogy az új faj képviselői, akiket gímszarvas-embereknek neveztek el, mivel az azóta kihalt gímszarvasokra vadásztak, egyazon környezetben élhettek a modern emberekkel Kína első gazdálkodó társadalmainak megjelenésekor. A megvizsgált csontok alapján kiugró szemöldökcsont és széles orr jellemezte őket, koponyájuk vastag volt, arcuk viszonylag rövid és lapos, állkapcsuk előre álló, azonban hiányzott a modern emberéhez hasonló áll. Az agykamrák letapogatásából kitűnik, hogy a modern emberéhez hasonló frontális lebennyel rendelkeztek, fali lebenyeik azonban elég kezdetlegesnek tűntek.
A tudósok nem sokat tudnak a modern ember ázsiai fejlődéséről, miután őseink letelepedtek Eurázsiában körülbelül 70.000 évvel ezelőtt. Az ősemberek, köztük a közel 30.000 éve kihalt neandervölgyi ember földi maradványainak többségét Európában és Afrikában találták meg. Ázsiában a Homo sapienshez hasonló fajok maradványait leszámítva jóval ritkábbak és sokkal régebbiek az ilyen leletek. A Gímszarvas-barlang kövületei előtt talált kelet-ázsiai leletek egyike sem volt 100.000 évesnél fiatalabb, ami azt sugallta, hogy evolúciós rokonaink kiszorultak az első modern emberek megjelenésével erről a területről. Az új felfedezés fényében azonban ez koránt sem jelenthető ki ilyen bizonyossággal.
"A gímszarvas-emberek felfedezése egy új, ázsiai fejezetet nyit az emberi evolúció történetében, egy olyan fejezetet, ami még csak most kezd kibontakozni" - összegzett Curnoe.
A többek közt koponyát és fogakat is magába foglaló leletet, ami legalább három egyénhez tartozik, 1989-ben találták Malutongban, az úgynevezett Gímszarvas-barlangban, Jünnan tartományban, a kövületeket azonban csak 2008-ban kezdték el tanulmányozni. 1979-ben egy negyedik részleges csontvázat is találtak egy Longlin nevű falu barlangjában, nem messze Malutongtól, azonban a sziklatömbbe zárt maradványokat csak 2009-ben sikerült kiszabadítani a kő fogságból."Ezek az új fosszíliák egy eddig ismeretlen fajhoz tartozhatnak, ami egészen a jégkorszak végéig képes volt fennmaradni" - mondta a tanulmányt vezető Darren Curnoe, az Új Dél-Walesi Egyetem professzora. "A másik lehetőség, hogy a modern emberek eddig ismeretlen kivándorlásának egy nagyon korai vonulatát képviselik, egy olyan Afrikából származó populációt, melynek tagjai nem járultak hozzá genetikailag a ma élő emberekhez"
A kövületek kora azt jelzi, hogy az új faj képviselői, akiket gímszarvas-embereknek neveztek el, mivel az azóta kihalt gímszarvasokra vadásztak, egyazon környezetben élhettek a modern emberekkel Kína első gazdálkodó társadalmainak megjelenésekor. A megvizsgált csontok alapján kiugró szemöldökcsont és széles orr jellemezte őket, koponyájuk vastag volt, arcuk viszonylag rövid és lapos, állkapcsuk előre álló, azonban hiányzott a modern emberéhez hasonló áll. Az agykamrák letapogatásából kitűnik, hogy a modern emberéhez hasonló frontális lebennyel rendelkeztek, fali lebenyeik azonban elég kezdetlegesnek tűntek.
A tudósok nem sokat tudnak a modern ember ázsiai fejlődéséről, miután őseink letelepedtek Eurázsiában körülbelül 70.000 évvel ezelőtt. Az ősemberek, köztük a közel 30.000 éve kihalt neandervölgyi ember földi maradványainak többségét Európában és Afrikában találták meg. Ázsiában a Homo sapienshez hasonló fajok maradványait leszámítva jóval ritkábbak és sokkal régebbiek az ilyen leletek. A Gímszarvas-barlang kövületei előtt talált kelet-ázsiai leletek egyike sem volt 100.000 évesnél fiatalabb, ami azt sugallta, hogy evolúciós rokonaink kiszorultak az első modern emberek megjelenésével erről a területről. Az új felfedezés fényében azonban ez koránt sem jelenthető ki ilyen bizonyossággal. "A gímszarvas-emberek felfedezése egy új, ázsiai fejezetet nyit az emberi evolúció történetében, egy olyan fejezetet, ami még csak most kezd kibontakozni" - összegzett Curnoe.
