Kiadó: Bethesda Softworks
Fejlesztő: Splash Damage
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo 2,4 GHz, 2 GB RAM, NVIDIA 8800GS/AMD Radeon HD 2900 Pro, Windows XP (SP3)/Vista/Windows 7, 8 GB szabad tárhely
Ajánlott: Intel Quad Core i5, 3 GB RAM, Nvidia GeForce GTX 460/AMD Radeon HD 5850, Windows XP (SP3)/Vista/Windows 7, 8 GB szabad tárhely
Hasonló játékok: Wolfenstein: Enemy Territory, Return to Castle Wolfenstein, Enemy Territory: Quake Wars
Kategória: FPS

Csapatalapú belső nézetű shooterekkel korábban is volt már dolgunk, elég csak az évezred elején megjelent Return to Castle Wolfensteinre gondolni, vagy annak ingyenes kiegészítőjére, a mai napig komoly rajongótáborral bíró Enemy Territory-ra, esetleg a frissebb címek közül a szintén id logós ET: Quake Wars-ra. A zsáner tehát nem ismeretlen, megreformálni azonban eddig nem nagyon sikerült, az igazán innovatív elgondolások rendre elbuktak, így a Brink bejelentésekor tálalt hangzatos megoldások valami egészen érdekeset irányoztak előre. A Brinkkel kapcsolatban azonban ne legyenek illuzióink, valóban masszív többjátékosos élményre kihegyezett címről van szó, és ez a koncepció sokszor remekül működik és szórakoztat, de az elképzelésekből itt sem feltétlenül valósult meg minden.

Természetesen van sztorija is a játéknak, bár nem szabad túl nagy elvárásokat támasztanunk vele szemben. Mi akkor kapcsolódunk be a történésekbe, amikor a jövőben az óriási méreteket öltött környezetszennyezés következtében a sarki jégsapkák teljes elolvadásával az óceánok tengerszintje óriási mértékű emelkedésnek indult, és elöntötték a szárazföldek nagy részét. Kiváltságosok és persze pénzes emberek a Bárka nevű létesítményen leltek menedékre, azonban akadtak más túlélők is, akik hosszas egyezkedés után nyertek csak bebocsátást.


A cselekmény innen indul ki, ugyanis a lakosságból verbuvált biztonságiak és a szedett-vedett bevándorlókból álló ellenállók között véres polgárháború tör ki. A történetet a küldetések előtti átvezető videók igyekeznek előrelendíteni, nem sok sikerrel. A teljesen klisés animációk rendezése nem túl meggyőző, a sztori sablonosságából eredően pedig egyes jelenetek kifejezetten unalmasak és érdektelenek. Az egyjátékos kampány ráadásul mindössze egy ügyes marketingfogás, a fejlesztők ugyanis a szólóban nyomuló digitális harcosoknak egy az egyben a többjátékosos térképeket nyomják le a torkukon, a különbség mindössze annyi, hogy botokkal az oldalunkon kell teljesíteni a küldetéseket.

Mivel a Brink egy erősen csapatalapú játék, így a botok viselkedésének óriási szerepe van a játékélmény élvezhetőségében, és többek között ez az a pont, ahol az egyjátékos mód elhasal. Az MI által vezérelt karakterek ugyanis hiába látják el alapvető feladataikat - támogatás, kíséret, feltámasztás, gyógyítás stb. -, a küldetések sikeres teljesítéséhez ez sokszor édeskevés.

A Brink összesen négy különböző, képességeikben is teljesen eltérő karakterosztályt vonultat fel. A katona (Soldier) a legalapvetőbb kaszt, lényegében a fegyverek kiváló ismerője, és a lőszerutánpótlást is neki köszönhetjük. Az orvos (Medic) a gyógyításban és a feltámasztásban jeleskedik, míg a mérnök (Engineer) a sebzést erősíti, illetve mindenféle mobil lőtornyot képes telepíteni, ha pedig szükséges, akkor teleaknázhatja a védendő terület környékét. Az Operative képes álcázni magát, így észrevehetetlenül be tud szivárogni az ellenséges csapatok mögé, ahol bármilyen rendszert képes meghekkelni.


Abszolút pozitívum, hogy a kiválasztott kaszt nem jelent egyben korlátot a játéktéren. A folyamatosan gyűjtögetett tapasztalati pontoknak köszönhetően szinteket léphetünk, és rengeteg új képességgel gazdagodhatunk. Annyi csavar van még a dologban, hogy a fegyvereket és a hozzájuk tartozó fejlesztéseket gyakorlatilag bármelyik kaszt használhatja, ráadásul a pályákon elhelyezett parancsnoki pontoknál (Command Post) bármikor és bárhányszor karakterosztályt és fegyverzetet válthatunk, így az egyes szituációkhoz igazíthatjuk csapatunk felállását, ami rengeteg taktikai lehetőséget ígér. A kapott küldetések változatosak, teljesítésük azonban komoly csapatmunkát és stratégiát igényel. Célobjektumokat kell felrobbantanunk, olykor rendszereket kell hekkelnünk, védett célszemélyek védelmét kell biztosítanunk, máskor pedig tárgyakat kell megszereznünk, amiket aztán A-ból B-be kell eljuttatnunk. Extra nehezítésként sokszor ezeket a feladatokat csak egy bizonyos karakterosztály képes végrehajtani, ami igazán érdekes fűszerezést ad a Brinknek, hiszen más játékokban jól működő stratégiák itt nem feltétlenül működnek.

A korábban említett egyjátékos módban szerepeltetett botok pedig erre nem alkalmasak, hiszen nem elég okosak hozzá. Sokszor leragadnak egy-egy küldetésnél, az időkorlát pedig nem igazán teszi lehetővé a hibázást. Olyan is előfordult, hogy egyszerűen nem voltak hajlandóak segíteni, és az MI szűkös képességei miatt szinte mindent nekünk kell majd megcsinálni.

Ellenben a Splash Damage által kikísérletezett új recept hús-vér ellenfelekkel szemben remekül működik. A jelenleg elérhető nyolc térkép mindegyike jól kiegyensúlyozott, hamar megtanulhatóak a helyszínek és azok fontosabb pontjai, ráadásul a fejlesztők az elsődleges és másodlagos célpontokat vizuálisan is kihangsúlyozták. A SMART rendszer remek: általa egyetlen gomb lenyomásával tudunk látványos, gyors, akrobatikus mutatványokat végrehajtani, ami a játék során kezdetben fura lesz, de később alig tudunk majd nélküle meglenni. A megvívott csaták dinamikusak, egy pillanatig sem ülnek le, így az elsőre kevésnek tűnő nyolc-nyolc elleni összecsapások sem tűnnek kevésnek, ráadásul az időkorlát itt is szorongatja a játékosokat.

A játék megjelenésekor az online szekció még nem volt tökéletes, sőt, sokszor élvezhetlen volt, ugyanis komoly laggal küszködött a Brink. A készítők azóta kiadtak egy sebtapaszt, ami orvosolja ezen problémát, és bár a javulás kézzelfogható, még mindig van hova fejlődnie a Brinknek. Ez azért szomorú, mert alapvetően egy multiplayer-központú shooterről beszélünk, amelynek már a nyitánya napján problémamentesen futnia kellene. Ez jelenleg nem teljesül maradéktalanul, így nagy kérdés, hogy a kapott játékélmény miatt hányan tartanak majd ki a Splash Damage címe mellett, és mennyire gyorsan fogy a vásárlók türelme.

Grafika: A Brink által használt id Tech 4 már nem mai darab. Anno ugye a Doom 3-ban mutatkozott be a technológia, így bár a játékból lopott képek nagyon szépek, a valóságban azért már nem feltétlenül kielégítő minőség köszön vissza. A Brink nem csúnya játék, de magas gépigénye teljesen indokolatlan, ugyanis ma már sokkal szebben festő alkotások is elfutnak gyengébb masinákon.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A játék irányítása a zsáner jól bevált hagyományaihoz igazodik. Nincs benne semmi csavar, csak a SMART rendszer könnyít valamennyit a helyzeten, ami inkább kényelmi funkció.

Játszhatóság: Az egyjátékos módban mindkét frakcióval nekivághatunk a történetnek, de ezek egymás tükörképei, így gyakorlatilag kétszer sütik el ugyanazt a készítők. A többjátékosos mód addiktív lehetne, de jelenleg komoly sebességbeli problémákkal küzd, így egyelőre ez sem azt nyújtja, amit várna tőle az ember.

Intelligencia, nehézség: Az egyjátékos módban segítséget nyújtó botok teljesen alkalmatlanok arra, hogy valóban élvezhető, izgalmas élményben legyen részünk akkor is, ha épp nincsenek társak, akikkel online mérkőzéseket vívhatnánk.

Hangok, zene: Teljesen átlagos, semmi kiemelkedő nincs benne, de a Brinkben nem is ezen van a hangsúly, így nagy elvárásai nem is lehetnek az embernek.

Összefoglalás: A Brink egy valóban innovatív próbálkozásnak indult, de a készítők bicskája alaposan beletört a játékba. Jelenleg több sebből is vérzik a Brink, amelyben valóban fel lehet fedezni új megoldásokat, és a potenciál is benne van, de a Splash Damage egyelőre nem tudta még ezt kiaknázni.