Kiadó: Activision
Fejlesztő: Radical Entertainment
Honlap

Platformok: PC, Xbox360, PS3, PS2, Wii
Rendszerkövetelmények:
Windows XP (SP3-mal), Windows Vista (SP2-vel), NVIDIA GeForce 7800 256 MB vagy jobb, ATI Radeon X1800 256 MB vagy jobb, Pentium Intel Core 2 Duo 2.6 GHz vagy AMD Athlon 64 X2 3800+ vagy jobb, 1 GB RAM Windows XP -hez/ 2 GB RAM Windows Vista-hoz, 8 GB szabad tárhely
Hasonló játékok: Saints Row-sorozat, Grand Theft Auto-sorozat, Infamous
Kategória: külsőnézetes akciójáték

Több mint két évnyi fejlesztés után adta ki a Raven Software és az Activision Alex Mercer manhattani kalandját, ami egy összetett történet elmesélése mellett inkább az igazi "fun" életérzésre összpontosít. Komplex küldetések helyett a változatos, valóban a szórakoztatást biztosító játékélmény az uralkodó a Prototype-ban.

Az Activison valamiért úgy döntött, hogy a kizárólag PlayStation 3-ra készülő Sucker Punch által jegyzett Infamous-szal nem ereszti össze a hasonló stílusban rajthoz álló termékét, a Prototype-ot, pedig igazán élvezetes lett volna látni, ahogy Alex Mercer és Cole McGrath kalandja egymásnak feszül. Amíg Mercer New Yorkban, addig Cole egy fiktív nagyvárosban, Empire Cityben próbálja felgöngyölíteni saját történetét, bár azt be kell vallani, az Activison alkotásának sztorimódja némileg érdekfeszítőbbnek bizonyult, mint a konkurencia produktuma. De vajon másban is sikerült-e kiütéssel győznie az emlékeit elveszítő Mercernek?

A Prototype-ban egy Alex Mercer nevű fickót alakítunk, aki a játék kezdő képsoraiban egy laboratórium betegágyán fekve tér magához. A kómából felébredve főhősünk szomorúan konstatálja, hogy memóriáját elveszítve semmire sem emlékszik, így azt sem tudja, hogyan került ide, miért került ide és egyáltalán, ki is ő valójában. Annyi viszont biztosra vehető, hogy emlékfoszlányai utolsó maradékát is eltüntették agyából, feladatunk tehát nem más, mint hogy a laboratórium rideg folyosóiról New York forgalmas utcáira kijutva ismét rátaláljunk önmagunkra. A játék történetének lassú hömpölygése alatt végül arra is fény derül, főhősünk nem csak a memóriáját veszítette el, de különös, emberfeletti képességekre is szert tett, amivel szinte halhatatlanná vált.


A járókelők és a hadsereg gondolatainak és képességeinek elszipolyozásával képesek leszünk megtölteni elménket, így akikkel valamilyen formában interakcióba lépünk, az bizony nincs biztonságban. Múltunk újbóli felfedezéséhez egyvalaki, saját testvérünk áll majd rendelkezésünkre, aki amolyan mentorként is ténykedik a játék során. Alex húgocskájának legfőbb feladata, hogy utat mutasson ebben a kaotikus metropoliszban, ő közli velünk az egyjátékos kampány fő cselekményszálának teljesítéséhez szükséges küldetéseket és tanácsokat. Feladatunk, hogy a 130 emlékekkel teli ember közül legalább 80-at felkutassunk, és azok emlékfoszlányaiból összerakjuk, hogy kik is vagyunk valójában.

A játék során ehhez változatos, különleges, érdekes, az egész várost behálózó küldetéseket kell majd teljesítenünk. A történet kezdetén egész Manhattan bebarangolható lesz, így igazi sandbox-játékhoz hűen, kikapcsolódás címszó alatt a küldetések teljesítése nélkül is kóvályoghatunk a városban. A felfedezés öröme a történet kibontakozása során sokat fog segíteni, ugyanis nemcsak a fő cselekményszálnál, hanem a mellékküldetések során is hasznát vesszük, ha ismerjük a terepet. Küldetéseink során mi magunk döntjük majd el, melyik oldalt támogatjuk, így a civilek védelmére is kelhetünk, de a helyi katonai szervezet oldalán is harcba szállhatunk. Ez abszolút feladatfüggő, illetve saját döntésünk, hogy éppen kinek az oldalára állunk. Lesz például olyan küldetés, ahol a katonaság segítségével kell fertőzött lényeket a túlvilágra küldenünk. Ha nem kérünk segítséget, hiába vannak természetfeletti képességeink, képtelenek leszünk egyedül megoldani a küldetést.

De ugyanilyen, szintén érdekes misszió, amikor be kell törnünk a katonai erőknek álcázott Black Watch Special Forces bázisára, és mivel képesek vagyunk alakváltásra, ezt könnyedén megtehetnénk. Ám a feladat mégsem ennyire egyszerű, egy két részből álló mérő ugyanis jelzi, ha identitásunkra fény derül. Ha ez pirosba vált, akkor lebuktunk, a katonaság teljes erővel a levadászásunkra fog hajtani. Ilyenkor célszerű felvenni a nyúlcipőt és megfutamodni - például egy felhőkarcoló tetejére felfutni -, majd hagyni, hogy elüljön a dolog, és később visszatérni.

A Prototype egyik legnagyobb negatívuma itt ki is domborodik, ugyanis az MI nagyon gyengére sikeredett. A város lakói meg se rezdülnek, ha épp körülöttük villantjuk meg karmainkat, a katonaság pedig újbóli megjelenésünkből semmit nem érzékel. Üldözésünk során kitartásnak, alapos kutatásnak a jelét se mutatják, így tényleg elég, ha a legelső ház tetjére felmászunk, máris elfelejtik, hogy láttak minket.


A Prototype-ban különféle "challenge"-eket is véghezvihetünk, amiket New York hatalmas térképén találunk meg. Ezek a minijátékok nem kapcsolódnak szorosan a sztorihoz, így funkciójukat tekintve inkább a kikapcsolódást, a felhőtlen szórakozást biztosítják. Az egyik ilyen "kihívás" során például katonai gúnyába öltözve, mindenféle emberfeletti képességeinket mellőzve, csakis kézi fegyverek alkalmazásával kellett a fertőzött, már zombivá átváltozott lakosságot aprítanunk. De a teszt során akadt olyan kihívást jelentő misszió is, ahol egy olyan helikopteres küldetést kellett végigszenvednem, ahol időre minél több ellent kellett levadászni az égből.

Küldetéseink során az alap harci stílusok ismerete mellett több speciális képességre is szert tehetünk majd. Minden bizonnyal a titkos kísérleteknek köszönhetjük az olyan tulajdonságokat, mint a hihetetlen sebességű futás, a levegőben való, több emeletnyi felhőkarcolókra felmászás, ráadásul hihetetlen erőnknek köszönhetően úgy emelhetünk és hajíthatunk a magasba járműveket, mintha matchboxokkal játszadoznánk. Hulkhoz hasonló hatalmas "kalapács öklöket" kapunk, amikkel könnyedén daraboljuk fel a nehézpáncélzatú járműveket, például a tankokat.

Egy másik képességünkkel hatalmas karmokat tudunk kezünkből elővarázsolni, amivel könnyedén nyeshetjük ketté az utunkba kerülőket, illetve másodlagos funkciójaként a földbe vágva a környéken lévő összes jelenlévőt fel tudjuk nyársalni. Ezenkívül kézi fegyvereket is használhatunk, amik szintén hatalmas segítséget jelentenek az ellenfelek aprításában. Lehetőségünk van járműveket vezetni, így ha úgy tartja kedvünk, beszállhatunk valamelyik tankba, hogy aztán a földdel tegyük egyenlővé Manhattant, de egy helikoptert is elvezethetünk.

Ezen tulajdonságok mindegyike fejleszthető, így valamelyest a szerepjátékokból is kapott egy kicsiny szeletet a Prototype. A különböző küldetések sikeres teljesítése után, illetve a megölt civilek, vagy katonák után járó kreditekből tudjuk képességeinket tökélyre fejleszteni, így gyorsabban futhatunk, nagyobbakat sebezhetünk, vagy magasabbra ugorhatunk. Grafika: A játék külleméről nehéz bármit is mondani. Igazából nincs vele komolyabb probléma, a Nagy Alma virtuális kivetülése nagyon pofásra sikeredett, de összességében hamar rá lehet unni. Sok negyed teljesen egysíkú, így az ismétlődő hatást nem tudta elkerülni a Radical csapata, ráadásul a pop-up hatás több esetben az őrületbe tudja kergetni a játékost. Összhatását tekintve a program vizuális téren nem tudott felnőni a konkurens Infamous-hoz, de a mai igényeket azért bőven kielégíti.A produkció kiválóan lett optimalizálva, egyszer sem akadt be több járókelő jelenléte és komolyabb akció közben.

Kezelőfelület: Kontrollerrel minden bizonnyal egyszerűbb lenne terelgetni Alex Mercert, de azért a billentyűzet+egér kombinációja is megtette játék közben. A megfelelő mennyiségű és információt tartalmazó HUD jelenléte szükséges, minden mást a menüből érünk el, úgyhogy ezzel nem volt komolyabb problémám.

Játszhatóság: Játszhatóság terén tudja a játék azt nyújtani, amit ha minden területen hozott volna, akkor kellemes meglepetésként könyvelnénk el, így csak sima csalódás marad. A Prototype esetében egyértelműen a harcon van a hangsúly, azt pedig állandó dózisban adagolja a csapat, ráadásul a változatos küldetések és a kirakósként összeálló sztori minden egyes percben arra ösztökéli a felhasználót, hogy ne lépjen ki a produkcióból. Ráadásul a körítés is érdekes, így egyhamar nem fogjuk megunni.

Intelligencia, nehézség: Ezen a téren nagyon nagyot bukott a játék, a fejlesztők érezhetően nem erre gyúrtak rá. A mesterséges intelligencia nem volt túl megnyerő, mind a civilek, mind a ránk vadászó hadsereg erői nagyon bugyuták, nem rohannak fedezékbe, nem reagálnak megjelenésünkre, és könnyedén átverhetőek, így mindenféle kihívás nélkül harcolhatunk a városban. Ráadásul a Prototype-ban fellelhető speciális képességeknek köszönhetően szinte halhatatlan főhősünk. De ahogy az önismétlő városnegyedek bekezdésben is említettem, ez közel sem annyira bosszantó, mint ahogy hangzik, ugyanis a játéknak nem ez a lényege, hanem az, hogy szórakoztasson, ezt pedig nagyon jól teszi, ennek köszönhetően érdemel ilyen jó értékelést.

Hangok, zene: Teljesen átlagos, semmi kiemelkedőt nem produkál ezen a téren a játék.

Összegzés: A Prototype egy olyan alkotás, amit csak akkor fogunk elővenni, amikor egy rossz nap után kikapcsolódásra vágyunk, és egy kis mókázással helyre tudjuk billenteni a hangulatunkat. A hatalmas, szinte korlátok nélküli szabadság, kötetlen játékmenet olyan élménnyel gazdagítja a játékost, hogy sok rajongóra talál majd Mercer. Azonban a hosszú fejlesztési idő ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így Alex Mercer sajnos komoly, kiütéses verést kapott a májusban megjelenő Infamous főhősétől, Cole-tól. A Radical csapata az apróságokra nem nagyon ügyelt, így a körítés sajnos nagyon közepes lett, ami sokat ront az amúgy remek játékélményen.