Berta Sándor
Nem kell jogdíjat fizetni a német PC-k után
A Német Legfelsőbb Bíróság (BGH) szerzői jogi ügyekért is felelős első polgári tanácsának elsőfokú döntése alapján a jövőben sem lehet kivetni jogdíjat a számítógépek után.
A testület az I ZR 18/06 számú határozatával precedens értékű ítéletet hozott. A bíróság által tárgyalt ügyben a felperes VG Wort szerzői jogvédő szervezet azt akarta elérni, hogy a németországi számítógépgyártók, -importőrök és -kereskedők fizessenek 30 eurós jogdíjat az általuk készített, forgalmazott vagy eladott minden egyes konfiguráció után.
A müncheni tartományi legfelsőbb bíróság, megerősítve egy helyi határozatot, 2005-ben még a VG Wortnak adott igazat a Fujitsu-Siemens ellenében, de a jogdíj összegét 12 euróban maximalizálta. A határozat ellen az alperes PC-kereskedő- és -gyártó konszern fellebbezett. A BGH pedig most a Fujitsu-Siemensnek adott igazat, egyúttal pedig hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet. Az indoklás szerint az asztali számítógépek után azért nem kell jogdíjat fizetni, mert ezeknek célja nem elsősorban a különböző művek másolása és sokszorosítása. Ráadásul a PC-kkel számos más készülék (nyomtató, fénymásoló stb.) is összeköttetésben áll, amelyek önmagukban - a számítógép bekapcsolása vagy segítsége nélkül - is képesek kópiák létrehozására.
Azt a BGH tanácsa sem vitatta, hogy ugyan egy PC is alkalmas - például egy szkennerrel és egy nyomtatóval összekötve - a másolatok készítésére, azonban jelenleg kizárólag az utóbbi kettő után kötelező jogdíjat fizetni. A PC-k után fizetendő jogdíj ötletét idén júliusban a GEMA nevű szervezet éves közgyűlésén Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter jelentette be és hozzátette, hogy a kategóriákba tartozó konkrét termékek és azok jogdíjának meghatározása a szerzői jogi társaságok feladata lesz.
A vita azonnal kirobbant, hiszen joggal merült fel a kérdés, hogy ha valaki a saját szöveges és egyéb fájljait (képeit, videóit stb.) menti le, az miért is fizessen - ráadásul többszörösen? Hiszen már fizetett jogdíjat például a memóriakártya után. Ráadásul a jogdíjak összege a készülékek árának egyharmada lenne, ami abszurd.
A testület az I ZR 18/06 számú határozatával precedens értékű ítéletet hozott. A bíróság által tárgyalt ügyben a felperes VG Wort szerzői jogvédő szervezet azt akarta elérni, hogy a németországi számítógépgyártók, -importőrök és -kereskedők fizessenek 30 eurós jogdíjat az általuk készített, forgalmazott vagy eladott minden egyes konfiguráció után.
A müncheni tartományi legfelsőbb bíróság, megerősítve egy helyi határozatot, 2005-ben még a VG Wortnak adott igazat a Fujitsu-Siemens ellenében, de a jogdíj összegét 12 euróban maximalizálta. A határozat ellen az alperes PC-kereskedő- és -gyártó konszern fellebbezett. A BGH pedig most a Fujitsu-Siemensnek adott igazat, egyúttal pedig hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet. Az indoklás szerint az asztali számítógépek után azért nem kell jogdíjat fizetni, mert ezeknek célja nem elsősorban a különböző művek másolása és sokszorosítása. Ráadásul a PC-kkel számos más készülék (nyomtató, fénymásoló stb.) is összeköttetésben áll, amelyek önmagukban - a számítógép bekapcsolása vagy segítsége nélkül - is képesek kópiák létrehozására.
Azt a BGH tanácsa sem vitatta, hogy ugyan egy PC is alkalmas - például egy szkennerrel és egy nyomtatóval összekötve - a másolatok készítésére, azonban jelenleg kizárólag az utóbbi kettő után kötelező jogdíjat fizetni. A PC-k után fizetendő jogdíj ötletét idén júliusban a GEMA nevű szervezet éves közgyűlésén Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter jelentette be és hozzátette, hogy a kategóriákba tartozó konkrét termékek és azok jogdíjának meghatározása a szerzői jogi társaságok feladata lesz.
A vita azonnal kirobbant, hiszen joggal merült fel a kérdés, hogy ha valaki a saját szöveges és egyéb fájljait (képeit, videóit stb.) menti le, az miért is fizessen - ráadásul többszörösen? Hiszen már fizetett jogdíjat például a memóriakártya után. Ráadásul a jogdíjak összege a készülékek árának egyharmada lenne, ami abszurd.