Hunter

Elstartolt az északi fény megfigyelő küldetés

Magyar idő szerint szombat éjszaka sikeres rajtot vett az öt egyforma űrszondából álló Themis küldetés, mellyel a NASA tanulmányozza az északi fényeket, az aurora borealisokat. A projekt célja, hogy felfedje a hirtelen felvillanó fényjelenségeket működtető mechanizmust és a hozzá kapcsolódó folyamatokat, melyek hatással lehetnek bolygónk mindennapjaira is.

Az északi fényt a Napból kiáramló, töltéssel rendelkező részecskék hatalmas felhőiből eredeztetik. Amikor ezek a részecskefelhők kölcsönhatásba lépve a Föld mágneses mezejével felgyorsulnak, a felső légrétegekben gázmolekulákkal ütköznek, fénykibocsátásra késztetve azokat. Időről időre egy zöldes fénysáv ragyog fel, majd sok kisebb sávra bomlik, melyek gyors mozgásba kezdenek, színük vörösesre, lilára és fehérre változik. Ezeket az eseményeket nevezik aurorai alviharoknak, amik a Themis elsőszámú célpontjai lesznek. A görög istennő nevét viselő küldetés a "Time History of Events and Macroscale Interactions during Substorms" rövidítése egyben, ami leírja a célkitűzést: hol és mikor indulnak ki az alviharok a Föld mágneses mezejében?



"Egy alvihar az űr egyetlen pontjáról indul ki, és perceken belül eljut a Hold pályáján túlra, ezért egyetlen műhold képtelen lenne beazonosítani eredetét" - magyarázta az öt műhold szükségességét Vassilis Angelopoulos, a Themis főfelügyelője, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa.

A kutatók tudják, melyek azok az események, amik elindítják az alviharokat, csupán a sorrendjüket övezi vita. Két elmélet áll versenyben egymással, melyek közül a Themis, akárcsak az igazság és bölcsesség mitológiai istennője, ki fogja választani a valódit. Egy szondát az egyik elmélet által feltételezett kiindulási területen helyeznek el, nagyjából 80.000 kilométeres magasságban az egyenlítő fölött, míg egy másikat a másik elmélet által megjelölt jóval távolabb eső területen, ahol a Föld mágneses mezeje már egy csóvaszerű állapotba került.



Ezek a műholdak a mágneses mezőben kialakuló zavarok kiindulási pontjait figyelik, miközben a többi szonda ennek a zavarnak a terjedési sebességét méri, magyarázta a Themis projekt tudományos munkatársa, dr. David Sibeck a BBC News-nak. A megfigyelésekhez összesen csak négy műholdra van szükség, az ötödik tartalékként szolgál, ha valamelyik társa kiesne a munkából. A műholdcsoport 2007-2008 telén éri el a Föld éjszakai oldalát, ekkor kezdheti meg az elsődleges küldetésével kapcsolatos megfigyelési munkáját, amit 20 alaszkai és kanadai földi állomás kamerákkal és magnetométerekkel fog segíteni, melyek az ionoszféra elektromos áramlási rendszerének változásait mérik, illetve dokumentálják az időközben kialakuló északi fényeket.

A küldetés túlmutat azon, hogy pusztán az égbolt gyönyörű fényjátéka mögött megbúvó folyamatokat megismertesse a tudósokkal. Segítségével javíthatnak az űridőjárás előrejelzéseken, mivel a jelenség szorosan kapcsolódik a napviharokhoz. Ha a Nap a szokásosnál is aktívabb, 10 vagy még több alvihar is kialakulhat gyors egymásutánban. Ilyenkor gyakorta előfordulnak kihagyások, meghibásodások a földi energiahálózatokban és a műholdas kommunikációban, ezért különösen fontos lenne az események előrejelzése, melyhez nagy segítséget nyújt az alviharok mélyreható ismerete.

A műholdakat hat hasonló küldetést teljesítő társuk várja, melyek közül négy az ESA Cluster expedíciójának kötelékébe tartozik, kettő pedig az Európával szoros együttműködésben futó kínai Kettős Csillag küldetésnek a tagja. Mivel az amerikai, európai és kínai műholdak mind egymás munkáját kiegészítve alkotnak egységet, a Themis-be számos európai és kínai kutatóintézet is betekintést nyer. Ez az űrkutatás történetének első esete, amikor ilyen nagy számú műhold dolgozik együtt egy cél érdekében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Szekely Goree #16
    Hat azt en ertem, hogy valamit pontosabban meg lehet figyelni ha mas mas nezopontbol figyelik egyszerre, csak ezt ok kisse furcsan magyarazzak, tul erosen akarjak meg magyarazni es szerintem ez a gyanus.

    Vagy mar en is kepzelodok es a sorok kozott is a sorkozoket olvasom??
  • pipaxy #15
    Akkor olvass a sorok között és ne beleképzelj dolgokat.

    Azért kell több műhold hogy TÉRBEN tudják leképezni a folyamatokat, mennél több szonda figyel, annál pontosabb a megfigyelés
    Ha tényleg lenn bármilyen „baj” akkor szerinted ilyen kis 100 kilós mikroszondákkal bohóckodnának, amelyek relatíve olyan olcsók, hogy pl. a Cassini küldetés árából nem ötöt hanem egyenesen ötvenet lehetett volna felküldeni?
  • lee56 #14
    Á biztos csak azért érdekli őket annyira, hogy kiderítsék hogy lehet hasonló hatásokat előidézni mesterségesen, aztán már csak ki kell dolgozni hogyan használható fegyverként egymás ellen :) (conspiration theory rulez D:)
  • Cefet #13
    Úgy látom, azért Nektek is birizgálja a fantáziátokat ez dolog.
    Ahogy Commandante "kolléga" írta egy másik cikk kapcsán: meg kell tanulni olvasni a sorok között. Újra átolvasva a cikket még érdekesebb.
    Mi lehet olyan fontos, amihez négy műhold kell? De KELL(!) tartalék is! Pedig már HATOT felbocsátottak! A sarki fény, űridőjárás... Hehe, egy fenét!
    Valami nagyon fontos dologba botlottak a tudósaink, vagy ahogy Nexus6 írta, valamit tudnak... És lehet, hogy nagyon nagy bajban vagyunk. Tényleg ne legyen igazam, de egy ilyen nemzetközi összefogáshoz nagy horderejű baljós dolog kell. Van egy amatőr csillagász ismerősöm, megkérdem, hátha hallott valami érdekeset.
    Addig is figyeljünk, nem nő-e körülöttünk a meteor árnyéka... :) :)

  • NEXUS6 #12
    Pár éve láttam a spektumon egy filmet valami ilyesmiről. Érdekes kilövelléseket fedeztek fel, amik az űr irányába indultak.

    De találtam ezekről a substormokról, egy egész jó kis rövid cikket: itt

    Szal, ahogy nézem ez inkább a műholdakat bénító mágneses viharokról szól, amik a Föld mágneses csóvájáról válnak le.

    Vagy ami tök izgi, és most lehet konspirácizni: a NASA tudja hogy a közeljövőben fognak a Föld pólusai felcserélődni, de ők pontosan akarják tudni, hogy a védett személyeket a megfelelő óvóhelyre vigyék!;)))
  • kricsi #11
    Szerintem csak egyszereűen kezdünk felnőni a dolgokhoz...

    Mondjuk tényleg gyanús... :)
  • Szekely Goree #10
    Hat valaojaban megis csak azt akarjak kideritteni hogy, megis mitortenik az aurora borealis- al abban a pillnataban, jo tudom hogy montak hogy nem csak errol van szo, de hat akkor mirol??.. ez tenyleg gyanus. Kicsit ugy jon ki hogy a sarkifeny felelos a napkitoresek ert es nem forditva
  • Szefmester #9
    valóban.. én is mintha erre emlékeznék.

    amúgy pár éve egy napkitörés után kanada nagy részén áramkimaradások voltak.. asszem erre fogták.
  • brueni #8
    eddig úgy tudtam, hogy aurea borealis, nem aurora
  • brueni #7
    micsoda háttérképeket lehet majd csinálni. Sztereo sarki fény!