SG.hu·
2013-tól szabadon letölthetők a Beatles-dalok
A zeneipar hiába próbál harcolni a különböző előadóművészek és zenészek műveinek védettségét garantáló határidők meghosszabbításáért, a brit kormány a kérdésben hajthatatlan.
A Brit Zeneipari Szövetség (BPI) és számos zenész, köztük például Cliff Richard azt próbálják már hónapok óta elérni, hogy a zeneszámok szerzői jogi védettségi határidejét hosszabbítsák meg a jelenlegi 50 évről 95 évre. A brit kormány által felállított szakértői bizottság tagjai szerint azonban erre semmi szükség nincs, a kérést semmilyen ésszerű indokkal nem lehet alátámasztani. A szakértői bizottságot Andrew Gowers, a tekintélyes Financial Times egykori főszerkesztője vezeti.
Amennyiben a brit kormány is elfogadja a szakértői bizottság érveit, akkor Sir Cliff Richard zenei albumai 2008 után szabadon letölthetők, másolhatók és meghallgathatók lesznek. Mindez azt jelenti, hogy például a Beatles dalai esetében is 2013 után ilyen tekintetben szabad lesz a vásár. A szabály ugyanakkor nem vonatkozik a zeneszerzőkre, az ő műveik esetében ugyanis a védettség a megjelenés utáni 70 évre terjed ki.
Ugyan a BPI kiadott egy tanulmányt, amiben a határidő meghosszabbítása mellett, míg az Open Rights Group (ORG) nevű brit csoport a saját anyagában éppen ez ellen kampányol, de a szakértőket egyik oldal érvei sem hatották meg. A BPI többek között azzal indokolta a kérést, hogy a befolyó bevételekből egyengetni lehetne a fiatal művészek pályáját, míg az ORG szerint ezek a pénzek csak tovább hizlalnák a zenei kiadók amúgy is vaskos bankszámláját.
A zeneipar a következő években akár milliárdos nagyságrendű bevételkiesésre számít, ráadásul a brit kormány döntése akár precedensértékű is lehet és teljesen új helyzetet teremthet az európai zenepiacon. A lobbiharc egyébként világszerte erősödik, Európában ugyanis amerikai, ausztrál vagy török kollégáikkal szemben hátrányos helyzetben vannak az előadók. Az Egyesült Államokban a szerzői és kiadói jogi védettség egy zeneszám esetében 95, míg Ausztráliában és Törökországban 60 évre szól.
A Brit Zeneipari Szövetség (BPI) és számos zenész, köztük például Cliff Richard azt próbálják már hónapok óta elérni, hogy a zeneszámok szerzői jogi védettségi határidejét hosszabbítsák meg a jelenlegi 50 évről 95 évre. A brit kormány által felállított szakértői bizottság tagjai szerint azonban erre semmi szükség nincs, a kérést semmilyen ésszerű indokkal nem lehet alátámasztani. A szakértői bizottságot Andrew Gowers, a tekintélyes Financial Times egykori főszerkesztője vezeti.Amennyiben a brit kormány is elfogadja a szakértői bizottság érveit, akkor Sir Cliff Richard zenei albumai 2008 után szabadon letölthetők, másolhatók és meghallgathatók lesznek. Mindez azt jelenti, hogy például a Beatles dalai esetében is 2013 után ilyen tekintetben szabad lesz a vásár. A szabály ugyanakkor nem vonatkozik a zeneszerzőkre, az ő műveik esetében ugyanis a védettség a megjelenés utáni 70 évre terjed ki.
Ugyan a BPI kiadott egy tanulmányt, amiben a határidő meghosszabbítása mellett, míg az Open Rights Group (ORG) nevű brit csoport a saját anyagában éppen ez ellen kampányol, de a szakértőket egyik oldal érvei sem hatották meg. A BPI többek között azzal indokolta a kérést, hogy a befolyó bevételekből egyengetni lehetne a fiatal művészek pályáját, míg az ORG szerint ezek a pénzek csak tovább hizlalnák a zenei kiadók amúgy is vaskos bankszámláját.
A zeneipar a következő években akár milliárdos nagyságrendű bevételkiesésre számít, ráadásul a brit kormány döntése akár precedensértékű is lehet és teljesen új helyzetet teremthet az európai zenepiacon. A lobbiharc egyébként világszerte erősödik, Európában ugyanis amerikai, ausztrál vagy török kollégáikkal szemben hátrányos helyzetben vannak az előadók. Az Egyesült Államokban a szerzői és kiadói jogi védettség egy zeneszám esetében 95, míg Ausztráliában és Törökországban 60 évre szól.