SG.hu·
Európa is beszáll az űrversenybe
[euro.hu] Az európai űrügynökség, az ESA nem hagyja magát: Bush elnök közép-európai idő szerint szerda éjjel tartott bejelentésére reagálva, miszerint Amerika legkésőbb 2020-ig embert küld a holdra, Franco Ongaro, az ESA tervezési hivatalának feje bejelentette húsz éven belül Európa is embert küld a Holdra.
Ezt követően pedig a Mars kerül majd célkeresztbe. A grandiózus "Aurora" nevet figyelő terv az első lépcsőben (2005-2009) mintegy kilencszázmillió euró pluszforrást igényelne.
A nagy valószínűséggel kútba esett Beagle-misszió ugyan kifogta a szelet az ESA vitorláiból, de talán az űrügynökség képes lesz felpiszkálni az Óvilág politikusainak becsvágyát annyira, hogy megszavazzák a szükséges anyagi forrásokat. Az Aurora tervezet egy mobil marsjárót is magában foglal: 2010 körül az "ExoMars" nevű szonda már ide-oda kaparhatna a vörös bolygón.
Hogy az Aurora projekt az elkövetkező húsz évebn mennyibe fog kerülni Európának, arról elképzelések sincsenek, de az első lépésekre, egy szonda tesztje a Holdon, amit később a Marson is bevetnének, már tető alatt vannak a szerződések. Ha ez a misszió nem jutna a Beagle sorsára 2011 és 2014 között már a Földön üdvözölhetnénk az első darabot az űrkutatás által az ígéret földjének tekintett Marsból.
Az Auróra projektet olyan országok támogatják, mint Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, de a tervben részt venne az eddig tartózkodó Svájc, Kanada, a belgák lelkesednek érte, de a legnagyobb befizetőnek számító Németország egyelőre nagyon visszafogottan reagált. Az ESA egyelőre biztos abban, hogy egy jövendő Mars-misszióban Európa kulcsszerepet játszik majd.
Ezt követően pedig a Mars kerül majd célkeresztbe. A grandiózus "Aurora" nevet figyelő terv az első lépcsőben (2005-2009) mintegy kilencszázmillió euró pluszforrást igényelne.
A nagy valószínűséggel kútba esett Beagle-misszió ugyan kifogta a szelet az ESA vitorláiból, de talán az űrügynökség képes lesz felpiszkálni az Óvilág politikusainak becsvágyát annyira, hogy megszavazzák a szükséges anyagi forrásokat. Az Aurora tervezet egy mobil marsjárót is magában foglal: 2010 körül az "ExoMars" nevű szonda már ide-oda kaparhatna a vörös bolygón.
Hogy az Aurora projekt az elkövetkező húsz évebn mennyibe fog kerülni Európának, arról elképzelések sincsenek, de az első lépésekre, egy szonda tesztje a Holdon, amit később a Marson is bevetnének, már tető alatt vannak a szerződések. Ha ez a misszió nem jutna a Beagle sorsára 2011 és 2014 között már a Földön üdvözölhetnénk az első darabot az űrkutatás által az ígéret földjének tekintett Marsból.
Az Auróra projektet olyan országok támogatják, mint Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, de a tervben részt venne az eddig tartózkodó Svájc, Kanada, a belgák lelkesednek érte, de a legnagyobb befizetőnek számító Németország egyelőre nagyon visszafogottan reagált. Az ESA egyelőre biztos abban, hogy egy jövendő Mars-misszióban Európa kulcsszerepet játszik majd.