SG.hu
Az EU felhagyott a világ digitális rendőreként betöltött szerepével
A „brüsszeli hatás” halott, már Washington diktálja az ütemet az európai deregulációban.
Még pontos dátumot is lehet mondani arra a napra, amikor Brüsszel végleg feladta évtizedes álmát, hogy a globális technológiai szabályozás meghatározó ereje legyen, amely megfékezi az amerikai óriásokat, mint a Google és az Apple. Ez múlt szerdán, november 19-én következett be, amikor az Európai Bizottság nyílt visszavonulót fújt az adat- és adatvédelmi szabályaiban, és bejelentette az MI-szabályozása szüneteltetését annak érdekében, hogy az európai iparágak versenyképesebbé váljanak az Egyesült Államokkal és Kínával zajló globális összecsapásban. Ez volt a halálharang a régóta „brüsszeli hatásként” emlegetett jelenség számára, vagyis annak az elképzelésnek, hogy az EU élenjáró lesz a technológiai jogalkotásban, és meghatározza a világ szabványait az adatvédelemben és a mesterséges intelligenciában.
Kritikusok szerint most Washington határozza meg a dereguláció irányát, miközben Donald Trump amerikai elnök letöri Európa ambícióit, vámok bevezetésével fenyegetve azokat az országokat, amelyeket azzal vádol, hogy „támadják a mi hihetetlen amerikai techvállalatainkat”. „Nem hallok senkit Brüsszelben arról beszélni, hogy ‘mi vagyunk a szuper-szabályozó’” - mondta Marietje Schaake, aki európai parlamenti képviselőként és a Bizottság különleges tanácsadójaként formálta Európa tech-szabályrendszereit.
A nagy irányváltás a szabályalkotástól egy „digitális omnibusz” javaslatban jelent meg. Ez Ursula von der Leyen bizottsági elnök „egyszerűsítési” programjának központi eleme, amelyben a bürokrácia csökkentésével kívánja Európát versenyképesebbé tenni. „Akár ‘egyszerűsítésnek’, akár ‘deregulációnak’ hívjuk, biztosan eltávolodunk a szabályozás csúcskorszakától” - mondta Anu Bradford, a Columbia Egyetem professzora, aki 2012-ben megalkotta a „Brussels Effect” kifejezést. A deregulációs törekvés egy olyan év után jött, amelyben a Trump-adminisztráció nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy enyhítse technológiai szabályrendszerének végrehajtását, amelyet a nagy techcégek - és maga Trump is - az amerikai vállalatokat célzó „adóknak” tekintenek.
A digitális omnibusz volt az egyik „fő vitapont” az EU techfőnöke, Henna Virkkunen, valamint Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter és Jamieson Greer kereskedelmi képviselő találkozóján is. „Olyan jelentős csomagot fogadtunk el, amely nemcsak az EU vállalataira, hanem az amerikai cégekre is hatással lesz, ezért ez a megfelelő pillanat, hogy elmagyarázzuk, mit teszünk a saját térfelünkön” - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője, amikor arról kérdezték, miért tárgyalt Virkkunen az amerikai partnerekkel erről a témáról. Lutnick szerint azonban Washington jóval többet akart, mint az EU-s jogszabályok magyarázatát: változtatásokat is akart a techszabályokban.
Az amerikai óriások, mint a Google és a Meta, teljes körű lobbihadjáratot indítottak, hogy a szigorú EU-s végrehajtást enyhébb szabályok váltsák fel. A technológiai cégek láncoktól való megszabadítása mögött annak félelme áll, hogy Európa lemarad a mesterséges intelligenciához kötődő gazdasági fellendülés ígéretéről. Az EU lemondott arról, hogy globális techrendőr legyen, és inkább beszállt az MI-versenybe.
Az EU a 2010-es évek során mutatta meg ambícióját, hogy vezesse a világot az online tér szabályozásában. 2016-ban elfogadták az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). Azóta több mint 100 ország új jogszabályaiban másolták le a törvényt - mondta Joe Jones, a Nemzetközi Adatvédelmi Szakemberek Szövetségének kutatási és elemzési igazgatója. Amikor a GDPR életbe lépett, olyan nemzetközi cégek, mint a Microsoft, a Google és a Facebook elismerték, hogy ez arra késztette őket, hogy globálisan alkalmazzák az EU adatvédelmi normáit.
Ez a brüsszeli hatás tökéletes példája volt: ha Brüsszelben magasra teszik a lécet, a multinacionális cégek a világ minden részén bevezetik ugyanazokat a szabványokat. Más kormányok is lemásolták Brüsszel korai szabályalkotási kísérleteit. A GDPR után az EU olyan további jogszabályokat fogadott el, amelyek célja a nagy techcégek megfékezése volt, vagy az illegális tartalmak szűrésére kötelezve a platformokat a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) révén, vagy megtiltva, hogy domináns helyzetükkel visszaélve saját szolgáltatásaikat részesítsék előnyben a Digitális Piacok Törvényével (DMA).
Az EU legújabb nagy dobása a Mesterséges Intelligencia Törvény lett volna, mely Brüsszel legfrissebb kísérlete volt egy úttörő szabályozás bevezetésére, amivel a még gyerekcipőben járó technológia kockázatait kívánta kezelni. „Korábban nagyobb volt a bizalom az EU szabályozásában, részben azért, mert az EU magabiztosnak tűnt. Most, hogy az EU visszavonulni látszik, minden más kormány is felteszi ugyanazt a kérdést” - mondta Bradford.
Közvetlenül azután, hogy az EU elfogadta kockázatalapú MI-szabályozását, Trump hivatalba lépett, és eltörölte azokat az MI-biztonsági szabályokat, amelyeket elődje, Joe Biden támogatott. A washingtoni hatalomváltás éppen akkor történt, amikor Brüsszel ráébredt arra, hogy versenyképesnek kell maradnia a globális technológiai versenyben. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök 2024-ben mutatta be az EU versenyképességi jelentését, csupán hetekkel Trump második győzelme előtt. „Azt gondolom, a brüsszeli hatás még mindig él és virul. Csak egy kis Draghi-hatással egészült ki, vagyis most már van egy geopolitikai innovációs, növekedéspárti vetülete is” - mondta Jones.
Jan Philipp Albrecht német politikus, egykori EP-képviselő, a GDPR egyik fő megalkotója szerint Európa vak lett saját szabályozási rendszerének előnyeivel szemben, amely a világ aranyszabványává vált. „Az európaiaknak már nincs önbizalmuk… Nem látják a saját piacukban és saját szabályozási-innovációs erejükben rejlő erőt” - mondta Albrecht. A dereguláció más kritikusai még tovább mennek, és azt állítják, hogy Washington eltérítette a brüsszeli hatást - csak a saját feltételei szerint. „Bizarr módon talán a Trump-adminisztráció merített ihletet a brüsszeli hatásból, abban az értelemben, hogy látják, mit jelent, amikor egyetlen szabályozó szereplő határozza meg a globális standardokat” - mondta Brian J. Chen, a Data & Society nonprofit kutatócsoport politikai igazgatója. Csak éppen „ők szeretnék meghatározni ezeket a standardokat” - tette hozzá Chen.
A Trump-adminisztráció a nyáron feszültté vált kereskedelmi tárgyalások során nyomást gyakorolt Brüsszelre, hogy enyhítsen techszabályozásán. Rossz optikája van, hogy az EU éppen akkor hajtotta végre digitális szabályainak visszavágását, amikor az USA erre ösztökéli - mondta Schaake, az egykori törvényhozó. „Az egész egyszerűsítési csomag időzítése nagyon rossz” - mondta. Szerinte fontos kezelni a vállalatokat sújtó szükségtelen terheket, de a digitális omnibusz kiadása az amerikai nyomást követően „úgy néz ki, mintha válasz lenne a kritikára”.
A Bizottság szóvivője, Thomas Regnier visszautasította azt a felvetést, hogy az EU amerikai nyomásra cselekedne. „A digitális omnibusz esetében egyetlen harmadik ország sem gyakorolt befolyást szuverén egyszerűsítési programunkra. Ez az omnibusz Európáról szól: kevesebb adminisztráció, kevesebb átfedés, kevesebb költség” - mondta Regnier. „Mindig világosak voltunk: Európa szuverén joga, hogy törvényeket alkosson” - tette hozzá Regnier. „Az omnibuszban semmi nem hígítja fel digitális jogszabályainkat, és továbbra is következetesen, de mindig tisztességesen fogjuk végrehajtani őket.”
Még pontos dátumot is lehet mondani arra a napra, amikor Brüsszel végleg feladta évtizedes álmát, hogy a globális technológiai szabályozás meghatározó ereje legyen, amely megfékezi az amerikai óriásokat, mint a Google és az Apple. Ez múlt szerdán, november 19-én következett be, amikor az Európai Bizottság nyílt visszavonulót fújt az adat- és adatvédelmi szabályaiban, és bejelentette az MI-szabályozása szüneteltetését annak érdekében, hogy az európai iparágak versenyképesebbé váljanak az Egyesült Államokkal és Kínával zajló globális összecsapásban. Ez volt a halálharang a régóta „brüsszeli hatásként” emlegetett jelenség számára, vagyis annak az elképzelésnek, hogy az EU élenjáró lesz a technológiai jogalkotásban, és meghatározza a világ szabványait az adatvédelemben és a mesterséges intelligenciában.
Kritikusok szerint most Washington határozza meg a dereguláció irányát, miközben Donald Trump amerikai elnök letöri Európa ambícióit, vámok bevezetésével fenyegetve azokat az országokat, amelyeket azzal vádol, hogy „támadják a mi hihetetlen amerikai techvállalatainkat”. „Nem hallok senkit Brüsszelben arról beszélni, hogy ‘mi vagyunk a szuper-szabályozó’” - mondta Marietje Schaake, aki európai parlamenti képviselőként és a Bizottság különleges tanácsadójaként formálta Európa tech-szabályrendszereit.
A nagy irányváltás a szabályalkotástól egy „digitális omnibusz” javaslatban jelent meg. Ez Ursula von der Leyen bizottsági elnök „egyszerűsítési” programjának központi eleme, amelyben a bürokrácia csökkentésével kívánja Európát versenyképesebbé tenni. „Akár ‘egyszerűsítésnek’, akár ‘deregulációnak’ hívjuk, biztosan eltávolodunk a szabályozás csúcskorszakától” - mondta Anu Bradford, a Columbia Egyetem professzora, aki 2012-ben megalkotta a „Brussels Effect” kifejezést. A deregulációs törekvés egy olyan év után jött, amelyben a Trump-adminisztráció nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy enyhítse technológiai szabályrendszerének végrehajtását, amelyet a nagy techcégek - és maga Trump is - az amerikai vállalatokat célzó „adóknak” tekintenek.
A digitális omnibusz volt az egyik „fő vitapont” az EU techfőnöke, Henna Virkkunen, valamint Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter és Jamieson Greer kereskedelmi képviselő találkozóján is. „Olyan jelentős csomagot fogadtunk el, amely nemcsak az EU vállalataira, hanem az amerikai cégekre is hatással lesz, ezért ez a megfelelő pillanat, hogy elmagyarázzuk, mit teszünk a saját térfelünkön” - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője, amikor arról kérdezték, miért tárgyalt Virkkunen az amerikai partnerekkel erről a témáról. Lutnick szerint azonban Washington jóval többet akart, mint az EU-s jogszabályok magyarázatát: változtatásokat is akart a techszabályokban.
Az amerikai óriások, mint a Google és a Meta, teljes körű lobbihadjáratot indítottak, hogy a szigorú EU-s végrehajtást enyhébb szabályok váltsák fel. A technológiai cégek láncoktól való megszabadítása mögött annak félelme áll, hogy Európa lemarad a mesterséges intelligenciához kötődő gazdasági fellendülés ígéretéről. Az EU lemondott arról, hogy globális techrendőr legyen, és inkább beszállt az MI-versenybe.
Az EU a 2010-es évek során mutatta meg ambícióját, hogy vezesse a világot az online tér szabályozásában. 2016-ban elfogadták az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). Azóta több mint 100 ország új jogszabályaiban másolták le a törvényt - mondta Joe Jones, a Nemzetközi Adatvédelmi Szakemberek Szövetségének kutatási és elemzési igazgatója. Amikor a GDPR életbe lépett, olyan nemzetközi cégek, mint a Microsoft, a Google és a Facebook elismerték, hogy ez arra késztette őket, hogy globálisan alkalmazzák az EU adatvédelmi normáit.
Ez a brüsszeli hatás tökéletes példája volt: ha Brüsszelben magasra teszik a lécet, a multinacionális cégek a világ minden részén bevezetik ugyanazokat a szabványokat. Más kormányok is lemásolták Brüsszel korai szabályalkotási kísérleteit. A GDPR után az EU olyan további jogszabályokat fogadott el, amelyek célja a nagy techcégek megfékezése volt, vagy az illegális tartalmak szűrésére kötelezve a platformokat a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) révén, vagy megtiltva, hogy domináns helyzetükkel visszaélve saját szolgáltatásaikat részesítsék előnyben a Digitális Piacok Törvényével (DMA).
Az EU legújabb nagy dobása a Mesterséges Intelligencia Törvény lett volna, mely Brüsszel legfrissebb kísérlete volt egy úttörő szabályozás bevezetésére, amivel a még gyerekcipőben járó technológia kockázatait kívánta kezelni. „Korábban nagyobb volt a bizalom az EU szabályozásában, részben azért, mert az EU magabiztosnak tűnt. Most, hogy az EU visszavonulni látszik, minden más kormány is felteszi ugyanazt a kérdést” - mondta Bradford.
Közvetlenül azután, hogy az EU elfogadta kockázatalapú MI-szabályozását, Trump hivatalba lépett, és eltörölte azokat az MI-biztonsági szabályokat, amelyeket elődje, Joe Biden támogatott. A washingtoni hatalomváltás éppen akkor történt, amikor Brüsszel ráébredt arra, hogy versenyképesnek kell maradnia a globális technológiai versenyben. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök 2024-ben mutatta be az EU versenyképességi jelentését, csupán hetekkel Trump második győzelme előtt. „Azt gondolom, a brüsszeli hatás még mindig él és virul. Csak egy kis Draghi-hatással egészült ki, vagyis most már van egy geopolitikai innovációs, növekedéspárti vetülete is” - mondta Jones.
Jan Philipp Albrecht német politikus, egykori EP-képviselő, a GDPR egyik fő megalkotója szerint Európa vak lett saját szabályozási rendszerének előnyeivel szemben, amely a világ aranyszabványává vált. „Az európaiaknak már nincs önbizalmuk… Nem látják a saját piacukban és saját szabályozási-innovációs erejükben rejlő erőt” - mondta Albrecht. A dereguláció más kritikusai még tovább mennek, és azt állítják, hogy Washington eltérítette a brüsszeli hatást - csak a saját feltételei szerint. „Bizarr módon talán a Trump-adminisztráció merített ihletet a brüsszeli hatásból, abban az értelemben, hogy látják, mit jelent, amikor egyetlen szabályozó szereplő határozza meg a globális standardokat” - mondta Brian J. Chen, a Data & Society nonprofit kutatócsoport politikai igazgatója. Csak éppen „ők szeretnék meghatározni ezeket a standardokat” - tette hozzá Chen.
A Trump-adminisztráció a nyáron feszültté vált kereskedelmi tárgyalások során nyomást gyakorolt Brüsszelre, hogy enyhítsen techszabályozásán. Rossz optikája van, hogy az EU éppen akkor hajtotta végre digitális szabályainak visszavágását, amikor az USA erre ösztökéli - mondta Schaake, az egykori törvényhozó. „Az egész egyszerűsítési csomag időzítése nagyon rossz” - mondta. Szerinte fontos kezelni a vállalatokat sújtó szükségtelen terheket, de a digitális omnibusz kiadása az amerikai nyomást követően „úgy néz ki, mintha válasz lenne a kritikára”.
A Bizottság szóvivője, Thomas Regnier visszautasította azt a felvetést, hogy az EU amerikai nyomásra cselekedne. „A digitális omnibusz esetében egyetlen harmadik ország sem gyakorolt befolyást szuverén egyszerűsítési programunkra. Ez az omnibusz Európáról szól: kevesebb adminisztráció, kevesebb átfedés, kevesebb költség” - mondta Regnier. „Mindig világosak voltunk: Európa szuverén joga, hogy törvényeket alkosson” - tette hozzá Regnier. „Az omnibuszban semmi nem hígítja fel digitális jogszabályainkat, és továbbra is következetesen, de mindig tisztességesen fogjuk végrehajtani őket.”