SG.hu
A technológiai ipar óriási - és Európa részesedése ebből nagyon kicsi
A kockázatkerülő üzleti kultúra és a bonyolult szabályozás megfojtotta az innovációt a kontinensen, ami a jövőre is kihat. Európa lemarad a világ technológiai forradalmától.
Európának nincsenek saját fejlesztésű alternatívái a Google, az Amazon vagy a Meta példájára. Az Apple piaci értéke nagyobb, mint a teljes német tőzsde az összes cégével együtt. A kontinens egyik legnagyobb kihívásának tartják, hogy képtelen nagy technológiai cégeket létrehozni, és ez az egyik fő oka annak, hogy gazdaságai stagnálnak. A kérdés még sürgetőbbé vált, mivel a magasabb vámok kilátásba helyezése azzal fenyeget, hogy tovább fékezi a gazdasági növekedést. A befektetők és vállalkozók szerint a technológiai növekedés útjában álló akadályok mélyen gyökerező tényezők: a félénk és kockázatkerülő üzleti kultúra, a szigorú munkaügyi törvények, a fojtogató szabályozás, a kockázati tőke szűkössége, valamint az erőtlen gazdasági és demográfiai növekedés.
Thomas Odenwald, egy német technológiai vállalkozó tavaly januárban hagyta el a Szilícium-völgyet, hogy csatlakozzon az Aleph Alpha nevű heidelbergi startuphoz, amely a mesterséges intelligencia vezető OpenAI-val akarta felvenni a versenyt. Odenwald közel három évtizedet dolgozott Kaliforniában, de remélte, hogy segíthet egy európai techóriás felépítésében, amely felveheti a versenyt az amerikaiakkal. Megdöbbentette, amit látott. A kollégákból hiányzott a mérnöki tudás. Csapata egyik tagjának sem volt részvényopciója, ami csökkentette a sikerre való vágyukat.
Minden lassan haladt. Két hónap után Odenwald felmondott, és visszatért Kaliforniába. "Ha megnézem, milyen gyorsan változnak a dolgok a Szilícium-völgyben... minden olyan gyorsan történik, hogy nem hiszem, hogy Európa lépést tudna tartani ezzel a sebességgel” - mondta. Az Aleph Alpha azóta közölte, hogy eltávolodik egy nagyszabású MI-modell építésétől, és inkább a kormányzati és vállalati szerződéses munkákra összpontosít. A vállalat szerint az alkalmazottak több mint 90%-a részt vesz a részvényopciós programjában.
Miután Európa nagyrészt kimaradt az első digitális forradalomból, úgy tűnik, hogy a következő hullámból is kimarad. Az Egyesült Államok kockázati tőkéből, Kína pedig kormányzati forrásokból bőven táplálkozó ország, és mindkettő nagy összegeket költ a mesterséges intelligenciára és más technológiákra, amelyek a termelékenység és az életszínvonal növelésének ígéretét hordozzák magukban. Európában a kockázati tőkés technológiai beruházások az amerikai szint ötödét teszik ki.
Marc Andreessen, egy amerikai technológiai befektető az X-fiókján közzétett egy mémképet, amelyen olyan nagy MI-játékosok, mint az OpenAI és a kínai rivális DeepSeek harcolnak a dominanciáért. Egy közeli asztalnál az Európai Unió zászlajával feliratozott figura ül félrevonulva, és egy műanyag kupakot ábrázoló képet bámul, amely egy italosüveghez van kötve - ez egy új európai törvényi előírás, amelynek célja az újrahasznosítás ösztönzése. Az üzenet: Európa rossz csatákra összpontosít.
"Ez egy egzisztenciális kihívás” - írta Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke, akit az Európai Unió legfőbb tisztviselője azzal bízott meg, hogy segítsen diagnosztizálni, miért stagnál Európa gazdasága. Egy tavaly szeptemberben közzétett jelentésében Draghi a virágzó technológiai ágazat hiányát jelölte meg kulcsfontosságú tényezőként. „Az EU gyenge a feltörekvő technológiák terén, amelyek a jövőbeni növekedés motorjai lesznek” - írta. A világ 50 vezető technológiai vállalata közül mindössze négy európai, annak ellenére, hogy Európa nagyobb népességgel és az Egyesült Államokhoz hasonló képzettségi szinttel rendelkezik, és a globális gazdasági teljesítmény 21%-át adja. A kvantumszámítástechnikába befektető top 10 vállalat közül egyik sem európai.
A problémák mélyebbek, mint a technológia, és egy szélesebb körű igazságot tükröznek Európával kapcsolatban: Európa nem hoz létre a piacokat felrázó és az innovációt ösztönző új, bomlasztó cégeket. Andrew McAfee, az MIT Sloan School of Management vezető kutatója és a Workhelix nevű MI startup társalapítója számításai szerint az elmúlt 50 évben az Egyesült Államokban a semmiből 241 darab 10 milliárd dollárnál nagyobb piaci kapitalizációjú vállalat jött létre, míg Európában mindössze 14. Az új vállalatok és iparágak - gondoljunk csak a lovaskocsikat felváltó autókra - lehetővé teszik egy ország számára, hogy ugyanannyi munkavállalóval több árut állítson elő, ami a jólét egyik fő mozgatórugója. Európát a régi vágású iparágak, például az autógyárak és a bankok uralják, amelyek már régen túl vannak a termelékenység növelésén.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a 10 legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai vállalatot 1985-ben alapították, míg Európában 1911-ben. Az 1990-es évek végére, amikor a digitális forradalom beindult, egy átlagos uniós munkavállaló óránként 95%-át termelte annak, amit amerikai társai. Most az európaiak kevesebb mint 80%-ot termelnek. Az EU gazdasága ma egyharmaddal kisebb, mint az Egyesült Államoké, és az elmúlt két évben az amerikai ütem harmadával növekedett. Európa világszínvonalú kutatóegyetemekkel, valamint a mérnöki és tudományos tehetségekkel rendelkezik, amelyek nagy része az Egyesült Államok vezető cégeiben dolgozik. A Spotify, a Revolut és a Klarna cégek sikertörténetek. A tőke viszonylag későn érkezett, de az elmúlt évtizedben nagy amerikai kockázati befektetők telepedtek le Európában, köztük a Sequoia Capital, a Lightspeed, az Iconiq és a NEA. "Európa sokkal kisebb piac, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek nagyszerű lehetőségei” - mondta Luciana Lixandru, a Sequoia Capital londoni székhelyű partnere.
Európa ígéretesen indult. A digitális forradalom kezdetén, az 1990-es években a régió számos vezető félvezetőgyártó céggel (a holland ASML, a brit ARM), szoftveróriásokkal (a német SAP) és a mobiltelefonok meghatározó szereplőjével (a finn Nokia) büszkélkedhetett. A világhálót egy brit, Tim Berners-Lee találta fel, aki egy európai kutatóintézetben dolgozott. Európa lemaradásának egyik fő oka a sebesség hiánya. A vállalkozók arra panaszkodnak, hogy Európában minden tovább tart: a pénzszerzés, a helyi szabályozások betartása, a munkavállalók felvétele és elbocsátása.
"Németországban sokan egyszerűen túl óvatosak” - véli Karlheinz Brandenburg, a német mérnök, aki segített feltalálni az MP3 digitális hangtömörítési formátumot. Elmondása szerint a német szórakoztatóelektronikai vállalatok nem tartották fontosnak a találmányt, és nem fektettek bele elég pénzt, majd az Apple a 2000-es évek elején megragadta a találmányt, és rá építve közel félmilliárd iPod-lejátszót adott el. Brandenburg most 5 millió eurós finanszírozást keres egy következő generációs fejhallgatóval foglalkozó startup számára.
"Ami Amerikában más, az szinte mindennek a gyorsasága” - ért vele egyet Fabrizio Capobianco olasz technológiai vállalkozó, aki évtizedekig élt a Szilícium-völgyben. "Az amerikaiak nagyon gyorsan hoznak döntéseket. Az európaiaknak mindenkivel beszélniük kell - ez hónapokig tart." Capobianco három éve tért vissza Olaszországba, és most egy startup-műhelyt alakít ki az olasz Alpokban, hogy felderítse az európai technológiai cégeket. A nyertesek díja: egy egyirányú jegy a Szilícium-völgybe. "Nem hiszem, hogy Európában le lehet másolni a Szilícium-völgyet” - mondta Capobianco. Azt szeretné, ha más európai vállalkozók is követnék a példáját: telepedjenek be az amerikai technológiai központba, és onnan irányítsák az Európában található mérnökcsapatokat, mert a kontinensen a bérek és a megélhetési költségek alacsonyabbak. Ez elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy a legnagyobb értékű munkahelyek az Egyesült Államokban lesznek, mondta Capobianco.
A legtöbb európai startup olyan nehezen tud ugyanolyan ütemben terjeszkedni, mint amerikai társaik, hogy jellemzően az Egyesült Államokba költöznek, amerikai vállalatok vásárolják fel őket, vagy társulnak velük. Az egyik legnagyobb brit startup, a Deliveroo futárszolgálat nemrég állapodott meg arról, hogy 3,9 milliárd dollárért eladja üzletágát az amerikai székhelyű DoorDashnek. Még Európa legmenőbb mesterséges intelligenciával foglalkozó cégei is inkább amerikai cégekkel lépnek kapcsolatba, mintsem hogy versenyezzenek velük. A londoni székhelyű DeepMindot 2014-ben vásárolta fel a Google anyavállalata, az Alphabet. A párizsi székhelyű Mistral AI, amely több mint 1 milliárd dollárt gyűjtött össze a nagyméretű MI-modellek építéséért folytatott versenyben, forgalmazási megállapodásokat kötött a Microsofttal, a Google-lal és az Amazonnal.
Európában a legtöbb üzleti finanszírozás még mindig a bankoktól származik, amelyek általában fizikai biztosítékot - esetleg épületet - követelnek meg veszteség esetére. A finanszírozás egyéb formái közé tartoznak az állami nyugdíjalapok, amelyek extrém kockázatkerülőek. A korai kockázatitőke-befektetők olyan feltételeket követelnek, amelyek a vállalkozók szerint az alapítókat korlátok közé szorítják. "Sok a szétszórt, kis összegű tőke, és ott vannak ezek a nagyon nagy, lassan mozgó, bürokratikus, kvázi kormányzati ügynökségek. A középen pedig nincs túl sok minden - az Egyesült Államokban dinamikusabb az alaptőke" - mondta Hussein Kanji, egy amerikai technológiai befektető, aki a Hoxton Ventures nevű londoni kockázati tőkebefektető céget alapította.
Európában nehéz a gyors méretnövelés. Az Egyesült Államok egy nagy, integrált piac, míg Európában több tucat ország van, saját nyelvvel, törvényekkel és adókkal. A munkaügyi törvények lassítják az alkalmazottak mobilitását, megnehezítik a munkavállalók felvételét és elbocsátását. (Európában általában három hónapos felmondási idővel kell elbocsájtani valakit, ha valaki elhagyja a céget, és egyes esetekben hat hónapos versenytilalmi záradékot is előírnak, amit Nagy-Britanniában tréfásan „kertészkedési szabadságnak” neveznek). Az elmúlt egy-két évig a részvényopciókat a legtöbb európai országban kevesen használták, mivel azt jövedelemként adóztatták.
Az adók magasabbak, és a nagyvállalatok kordában tartását célzó szabályozások pedig költséges és időigényes fejfájást okoznak az induló vállalkozásoknak. Az Egyesült Államokban vagy Kínában működő nagy MI-cégek számára könnyebb Európába költözni, mint "Európából kinőni, és a kezdetektől fogva befektetni, hogy megfeleljenek egy sokkal összetettebb szabályozási keretnek” - mondta Sebastian Steinhäuser, a német SAP szoftveróriás stratégiai és operatív igazgatója.
Európa szabályozási szeretete az egyik oka annak, hogy Han Xiao elgondolkodott azon, hogy berlini székhelyű MI startupját az Egyesült Államokba költöztesse. Ő és két barátja öt évvel ezelőtt, németországi tanulmányai után alapította meg cégét, a Jina AI-t, azzal a céllal, hogy a gépi tanulást a strukturálatlan adatokban lévő információk keresésére alkalmazzák a vállalatok számára. "Amikor a németek a mesterséges intelligenciáról beszélnek, az első téma az etika és a szabályozás”, míg az amerikai és kínai befektetők az innovációra összpontosítanak - mondta Xiao. Berlinben mérnököket is nehéz találni, mondta. Xiao próbálkozásai, hogy elbocsássa az alulteljesítő dolgozókat, bíróságon kötöttek ki. 17 alkalmazottja egyből megpróbált szakszervezetet alapítani.
Xiao eredetileg mintegy 7 millió dollárt gyűjtött amerikai és kínai kockázati tőkebefektetők és az SAP amerikai részlege által. Legutóbbi 30 millió dolláros finanszírozási körét a Canaan Partners szilícium-völgyi befektetési cég vezette. Xiao szerint a mesterséges intelligencia technológia európai piaca nagyon kicsi, a helyi ügyfelek lassan sajátítják el a technológiát. Miután a novembert és a decembert Palo Altóban töltötte, Xiao úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba költözik.
Az európai vállalkozások az Amazon nemrégiben végzett felmérése szerint IT-büdzséjük 40%-át a szabályozásoknak való megfelelésre fordítják. A felmérés szerint az európai vállalkozások kétharmada nem érti a tavaly nyáron hatályba lépett uniós MI-törvényből eredő kötelezettségeit. A Meta az uniós szabályozás miatt közel egy évvel késleltette legújabb MI-modelljének európai bevezetését. Márciusban kezdte meg egy korlátozott verzió bevezetését, amely nem tartalmaz olyan funkciókat, mint a képgenerálás vagy -szerkesztés. Az Apple is elhalasztotta az elmúlt hetekig az iPhone-ok új MI-funkcióit Európában. A Bird szoftvercég, Hollandia egyik legsikeresebb startupja a közelmúltban közölte, hogy a korlátozó MI-szabályozás miatt azt tervezi, hogy fő tevékenységét Európából az Egyesült Államokba, Dubajba és más helyszínekre helyezi át. "Hagyd abba a szabályozást, Európa! Lehet, hogy mi vagyunk az elsők, de nem mi leszünk az utolsók (akik elmennek)" - írta Robert Vis, a cég alapítója a LinkedIn-oldalán.
Az európai városok az életminőségi rangsorok első helyein tolonganak, messze megelőzve amerikai társaikat. Ez az életstílus hozzájárulhat ahhoz, hogy a kockázatvállalási hajlandóság alacsony, valamint az egyenlőség kultúrájához, amely elítéli az erős ambíciókat. "Sok olyan prezentációt kapok, amiben az áll, hogy 'Ez egy 50-100 millió dolláros vállalat lehet', és ez nem igazán érdekel” - mondta a kaliforniai születésű, Londonban élő Chris Hill, aki az EdenBase egyik alapját kezeli. Azt is megjegyzi, hogy a londoni pénzügyi negyed kocsmái csütörtökönként általában már délután 2 órakor tele vannak. A kockázati tőke fellendülése Londonban végül egy olyan vállalkozói ökoszisztémát hozhat létre, ahol a pénz, a tehetség és az ötletek gyorsan áramlanak - véli Sebastian Mallaby, a Council on Foreign Relations munkatársa, akinek „A hatalom törvénye” című könyve részletezi, hogyan épített ki a Szilícium-völgy egy vállalkozói kultúrát.
Néhány esetben azonban a régi szokások nehezen halnak ki. Az MIT-n dolgozó McAfee szerint a Draghi-jelentés remekül diagnosztizálta Európa technológiai szektorának lemaradását, és sürgette a kormányokat, hogy költsenek több közpénzt az ágazat ösztönzésére, de nem vette figyelembe, hogy a magánpénzek hiányoznak - valószínűleg a szabályozás és más problémák miatt. "Ekkor váltottam át az egyetértő bólogatásról az asztalra csapkodásra." - mondta McAfee.
Európának nincsenek saját fejlesztésű alternatívái a Google, az Amazon vagy a Meta példájára. Az Apple piaci értéke nagyobb, mint a teljes német tőzsde az összes cégével együtt. A kontinens egyik legnagyobb kihívásának tartják, hogy képtelen nagy technológiai cégeket létrehozni, és ez az egyik fő oka annak, hogy gazdaságai stagnálnak. A kérdés még sürgetőbbé vált, mivel a magasabb vámok kilátásba helyezése azzal fenyeget, hogy tovább fékezi a gazdasági növekedést. A befektetők és vállalkozók szerint a technológiai növekedés útjában álló akadályok mélyen gyökerező tényezők: a félénk és kockázatkerülő üzleti kultúra, a szigorú munkaügyi törvények, a fojtogató szabályozás, a kockázati tőke szűkössége, valamint az erőtlen gazdasági és demográfiai növekedés.
Thomas Odenwald, egy német technológiai vállalkozó tavaly januárban hagyta el a Szilícium-völgyet, hogy csatlakozzon az Aleph Alpha nevű heidelbergi startuphoz, amely a mesterséges intelligencia vezető OpenAI-val akarta felvenni a versenyt. Odenwald közel három évtizedet dolgozott Kaliforniában, de remélte, hogy segíthet egy európai techóriás felépítésében, amely felveheti a versenyt az amerikaiakkal. Megdöbbentette, amit látott. A kollégákból hiányzott a mérnöki tudás. Csapata egyik tagjának sem volt részvényopciója, ami csökkentette a sikerre való vágyukat.
Minden lassan haladt. Két hónap után Odenwald felmondott, és visszatért Kaliforniába. "Ha megnézem, milyen gyorsan változnak a dolgok a Szilícium-völgyben... minden olyan gyorsan történik, hogy nem hiszem, hogy Európa lépést tudna tartani ezzel a sebességgel” - mondta. Az Aleph Alpha azóta közölte, hogy eltávolodik egy nagyszabású MI-modell építésétől, és inkább a kormányzati és vállalati szerződéses munkákra összpontosít. A vállalat szerint az alkalmazottak több mint 90%-a részt vesz a részvényopciós programjában.
Miután Európa nagyrészt kimaradt az első digitális forradalomból, úgy tűnik, hogy a következő hullámból is kimarad. Az Egyesült Államok kockázati tőkéből, Kína pedig kormányzati forrásokból bőven táplálkozó ország, és mindkettő nagy összegeket költ a mesterséges intelligenciára és más technológiákra, amelyek a termelékenység és az életszínvonal növelésének ígéretét hordozzák magukban. Európában a kockázati tőkés technológiai beruházások az amerikai szint ötödét teszik ki.
Marc Andreessen, egy amerikai technológiai befektető az X-fiókján közzétett egy mémképet, amelyen olyan nagy MI-játékosok, mint az OpenAI és a kínai rivális DeepSeek harcolnak a dominanciáért. Egy közeli asztalnál az Európai Unió zászlajával feliratozott figura ül félrevonulva, és egy műanyag kupakot ábrázoló képet bámul, amely egy italosüveghez van kötve - ez egy új európai törvényi előírás, amelynek célja az újrahasznosítás ösztönzése. Az üzenet: Európa rossz csatákra összpontosít.
— Marc Andreessen (@pmarca) January 26, 2025
"Ez egy egzisztenciális kihívás” - írta Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke, akit az Európai Unió legfőbb tisztviselője azzal bízott meg, hogy segítsen diagnosztizálni, miért stagnál Európa gazdasága. Egy tavaly szeptemberben közzétett jelentésében Draghi a virágzó technológiai ágazat hiányát jelölte meg kulcsfontosságú tényezőként. „Az EU gyenge a feltörekvő technológiák terén, amelyek a jövőbeni növekedés motorjai lesznek” - írta. A világ 50 vezető technológiai vállalata közül mindössze négy európai, annak ellenére, hogy Európa nagyobb népességgel és az Egyesült Államokhoz hasonló képzettségi szinttel rendelkezik, és a globális gazdasági teljesítmény 21%-át adja. A kvantumszámítástechnikába befektető top 10 vállalat közül egyik sem európai.
A problémák mélyebbek, mint a technológia, és egy szélesebb körű igazságot tükröznek Európával kapcsolatban: Európa nem hoz létre a piacokat felrázó és az innovációt ösztönző új, bomlasztó cégeket. Andrew McAfee, az MIT Sloan School of Management vezető kutatója és a Workhelix nevű MI startup társalapítója számításai szerint az elmúlt 50 évben az Egyesült Államokban a semmiből 241 darab 10 milliárd dollárnál nagyobb piaci kapitalizációjú vállalat jött létre, míg Európában mindössze 14. Az új vállalatok és iparágak - gondoljunk csak a lovaskocsikat felváltó autókra - lehetővé teszik egy ország számára, hogy ugyanannyi munkavállalóval több árut állítson elő, ami a jólét egyik fő mozgatórugója. Európát a régi vágású iparágak, például az autógyárak és a bankok uralják, amelyek már régen túl vannak a termelékenység növelésén.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a 10 legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai vállalatot 1985-ben alapították, míg Európában 1911-ben. Az 1990-es évek végére, amikor a digitális forradalom beindult, egy átlagos uniós munkavállaló óránként 95%-át termelte annak, amit amerikai társai. Most az európaiak kevesebb mint 80%-ot termelnek. Az EU gazdasága ma egyharmaddal kisebb, mint az Egyesült Államoké, és az elmúlt két évben az amerikai ütem harmadával növekedett. Európa világszínvonalú kutatóegyetemekkel, valamint a mérnöki és tudományos tehetségekkel rendelkezik, amelyek nagy része az Egyesült Államok vezető cégeiben dolgozik. A Spotify, a Revolut és a Klarna cégek sikertörténetek. A tőke viszonylag későn érkezett, de az elmúlt évtizedben nagy amerikai kockázati befektetők telepedtek le Európában, köztük a Sequoia Capital, a Lightspeed, az Iconiq és a NEA. "Európa sokkal kisebb piac, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek nagyszerű lehetőségei” - mondta Luciana Lixandru, a Sequoia Capital londoni székhelyű partnere.
Európa ígéretesen indult. A digitális forradalom kezdetén, az 1990-es években a régió számos vezető félvezetőgyártó céggel (a holland ASML, a brit ARM), szoftveróriásokkal (a német SAP) és a mobiltelefonok meghatározó szereplőjével (a finn Nokia) büszkélkedhetett. A világhálót egy brit, Tim Berners-Lee találta fel, aki egy európai kutatóintézetben dolgozott. Európa lemaradásának egyik fő oka a sebesség hiánya. A vállalkozók arra panaszkodnak, hogy Európában minden tovább tart: a pénzszerzés, a helyi szabályozások betartása, a munkavállalók felvétele és elbocsátása.
"Németországban sokan egyszerűen túl óvatosak” - véli Karlheinz Brandenburg, a német mérnök, aki segített feltalálni az MP3 digitális hangtömörítési formátumot. Elmondása szerint a német szórakoztatóelektronikai vállalatok nem tartották fontosnak a találmányt, és nem fektettek bele elég pénzt, majd az Apple a 2000-es évek elején megragadta a találmányt, és rá építve közel félmilliárd iPod-lejátszót adott el. Brandenburg most 5 millió eurós finanszírozást keres egy következő generációs fejhallgatóval foglalkozó startup számára.
"Ami Amerikában más, az szinte mindennek a gyorsasága” - ért vele egyet Fabrizio Capobianco olasz technológiai vállalkozó, aki évtizedekig élt a Szilícium-völgyben. "Az amerikaiak nagyon gyorsan hoznak döntéseket. Az európaiaknak mindenkivel beszélniük kell - ez hónapokig tart." Capobianco három éve tért vissza Olaszországba, és most egy startup-műhelyt alakít ki az olasz Alpokban, hogy felderítse az európai technológiai cégeket. A nyertesek díja: egy egyirányú jegy a Szilícium-völgybe. "Nem hiszem, hogy Európában le lehet másolni a Szilícium-völgyet” - mondta Capobianco. Azt szeretné, ha más európai vállalkozók is követnék a példáját: telepedjenek be az amerikai technológiai központba, és onnan irányítsák az Európában található mérnökcsapatokat, mert a kontinensen a bérek és a megélhetési költségek alacsonyabbak. Ez elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy a legnagyobb értékű munkahelyek az Egyesült Államokban lesznek, mondta Capobianco.
A legtöbb európai startup olyan nehezen tud ugyanolyan ütemben terjeszkedni, mint amerikai társaik, hogy jellemzően az Egyesült Államokba költöznek, amerikai vállalatok vásárolják fel őket, vagy társulnak velük. Az egyik legnagyobb brit startup, a Deliveroo futárszolgálat nemrég állapodott meg arról, hogy 3,9 milliárd dollárért eladja üzletágát az amerikai székhelyű DoorDashnek. Még Európa legmenőbb mesterséges intelligenciával foglalkozó cégei is inkább amerikai cégekkel lépnek kapcsolatba, mintsem hogy versenyezzenek velük. A londoni székhelyű DeepMindot 2014-ben vásárolta fel a Google anyavállalata, az Alphabet. A párizsi székhelyű Mistral AI, amely több mint 1 milliárd dollárt gyűjtött össze a nagyméretű MI-modellek építéséért folytatott versenyben, forgalmazási megállapodásokat kötött a Microsofttal, a Google-lal és az Amazonnal.
Európában a legtöbb üzleti finanszírozás még mindig a bankoktól származik, amelyek általában fizikai biztosítékot - esetleg épületet - követelnek meg veszteség esetére. A finanszírozás egyéb formái közé tartoznak az állami nyugdíjalapok, amelyek extrém kockázatkerülőek. A korai kockázatitőke-befektetők olyan feltételeket követelnek, amelyek a vállalkozók szerint az alapítókat korlátok közé szorítják. "Sok a szétszórt, kis összegű tőke, és ott vannak ezek a nagyon nagy, lassan mozgó, bürokratikus, kvázi kormányzati ügynökségek. A középen pedig nincs túl sok minden - az Egyesült Államokban dinamikusabb az alaptőke" - mondta Hussein Kanji, egy amerikai technológiai befektető, aki a Hoxton Ventures nevű londoni kockázati tőkebefektető céget alapította.
Európában nehéz a gyors méretnövelés. Az Egyesült Államok egy nagy, integrált piac, míg Európában több tucat ország van, saját nyelvvel, törvényekkel és adókkal. A munkaügyi törvények lassítják az alkalmazottak mobilitását, megnehezítik a munkavállalók felvételét és elbocsátását. (Európában általában három hónapos felmondási idővel kell elbocsájtani valakit, ha valaki elhagyja a céget, és egyes esetekben hat hónapos versenytilalmi záradékot is előírnak, amit Nagy-Britanniában tréfásan „kertészkedési szabadságnak” neveznek). Az elmúlt egy-két évig a részvényopciókat a legtöbb európai országban kevesen használták, mivel azt jövedelemként adóztatták.
Az adók magasabbak, és a nagyvállalatok kordában tartását célzó szabályozások pedig költséges és időigényes fejfájást okoznak az induló vállalkozásoknak. Az Egyesült Államokban vagy Kínában működő nagy MI-cégek számára könnyebb Európába költözni, mint "Európából kinőni, és a kezdetektől fogva befektetni, hogy megfeleljenek egy sokkal összetettebb szabályozási keretnek” - mondta Sebastian Steinhäuser, a német SAP szoftveróriás stratégiai és operatív igazgatója.
Európa szabályozási szeretete az egyik oka annak, hogy Han Xiao elgondolkodott azon, hogy berlini székhelyű MI startupját az Egyesült Államokba költöztesse. Ő és két barátja öt évvel ezelőtt, németországi tanulmányai után alapította meg cégét, a Jina AI-t, azzal a céllal, hogy a gépi tanulást a strukturálatlan adatokban lévő információk keresésére alkalmazzák a vállalatok számára. "Amikor a németek a mesterséges intelligenciáról beszélnek, az első téma az etika és a szabályozás”, míg az amerikai és kínai befektetők az innovációra összpontosítanak - mondta Xiao. Berlinben mérnököket is nehéz találni, mondta. Xiao próbálkozásai, hogy elbocsássa az alulteljesítő dolgozókat, bíróságon kötöttek ki. 17 alkalmazottja egyből megpróbált szakszervezetet alapítani.
Xiao eredetileg mintegy 7 millió dollárt gyűjtött amerikai és kínai kockázati tőkebefektetők és az SAP amerikai részlege által. Legutóbbi 30 millió dolláros finanszírozási körét a Canaan Partners szilícium-völgyi befektetési cég vezette. Xiao szerint a mesterséges intelligencia technológia európai piaca nagyon kicsi, a helyi ügyfelek lassan sajátítják el a technológiát. Miután a novembert és a decembert Palo Altóban töltötte, Xiao úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba költözik.
Az európai vállalkozások az Amazon nemrégiben végzett felmérése szerint IT-büdzséjük 40%-át a szabályozásoknak való megfelelésre fordítják. A felmérés szerint az európai vállalkozások kétharmada nem érti a tavaly nyáron hatályba lépett uniós MI-törvényből eredő kötelezettségeit. A Meta az uniós szabályozás miatt közel egy évvel késleltette legújabb MI-modelljének európai bevezetését. Márciusban kezdte meg egy korlátozott verzió bevezetését, amely nem tartalmaz olyan funkciókat, mint a képgenerálás vagy -szerkesztés. Az Apple is elhalasztotta az elmúlt hetekig az iPhone-ok új MI-funkcióit Európában. A Bird szoftvercég, Hollandia egyik legsikeresebb startupja a közelmúltban közölte, hogy a korlátozó MI-szabályozás miatt azt tervezi, hogy fő tevékenységét Európából az Egyesült Államokba, Dubajba és más helyszínekre helyezi át. "Hagyd abba a szabályozást, Európa! Lehet, hogy mi vagyunk az elsők, de nem mi leszünk az utolsók (akik elmennek)" - írta Robert Vis, a cég alapítója a LinkedIn-oldalán.
Az európai városok az életminőségi rangsorok első helyein tolonganak, messze megelőzve amerikai társaikat. Ez az életstílus hozzájárulhat ahhoz, hogy a kockázatvállalási hajlandóság alacsony, valamint az egyenlőség kultúrájához, amely elítéli az erős ambíciókat. "Sok olyan prezentációt kapok, amiben az áll, hogy 'Ez egy 50-100 millió dolláros vállalat lehet', és ez nem igazán érdekel” - mondta a kaliforniai születésű, Londonban élő Chris Hill, aki az EdenBase egyik alapját kezeli. Azt is megjegyzi, hogy a londoni pénzügyi negyed kocsmái csütörtökönként általában már délután 2 órakor tele vannak. A kockázati tőke fellendülése Londonban végül egy olyan vállalkozói ökoszisztémát hozhat létre, ahol a pénz, a tehetség és az ötletek gyorsan áramlanak - véli Sebastian Mallaby, a Council on Foreign Relations munkatársa, akinek „A hatalom törvénye” című könyve részletezi, hogyan épített ki a Szilícium-völgy egy vállalkozói kultúrát.
Néhány esetben azonban a régi szokások nehezen halnak ki. Az MIT-n dolgozó McAfee szerint a Draghi-jelentés remekül diagnosztizálta Európa technológiai szektorának lemaradását, és sürgette a kormányokat, hogy költsenek több közpénzt az ágazat ösztönzésére, de nem vette figyelembe, hogy a magánpénzek hiányoznak - valószínűleg a szabályozás és más problémák miatt. "Ekkor váltottam át az egyetértő bólogatásról az asztalra csapkodásra." - mondta McAfee.