MTI

A magyar kormány szerint Magyarországon a leggyorsabb az internet

Az európai államok közül a Magyarországon élők interneteznek a leggyorsabban - jelentette ki az 5G Koalíció (5GK) konferenciáján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Solymár Károly Balázs szerint a korszerű hálózati infrastruktúra, azon belül is az 5G (ötödik generációs vezeték nélküli hálózat) nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarország a kormány terveinek megfelelően Európa legélhetőbb államai közé kerülhessen 2030-ra. A technológia előnye nem egyszerűen a gyorsaság, hanem az új felhasználási lehetőségek sokasága az ipartól kezdve a mezőgazdaságon át a lakossági alkalmazásokig - tette hozzá.

A helyettes államtitkár közölte, hogy az állam kezdeményező szerepet vállal az 5G előnyeinek kiaknázásában. Ehhez a kedvező fejlesztési környezet megteremtésére éppúgy szükség van, mint a felhasználás akadályainak lebontására - mondta. Solymár Károly Balázs üdvözölte, hogy a belföldi hálózat jól teljesített a járvány alatt, és Magyarország 5G-felkészültség alapján a nyolcadik helyen áll európai összevetésben. Szükségesnek nevezte ugyanakkor a telekommunikációs infrastruktúra további bővítését, ezért kormányzati támogatást ígért a belföldi hálózatfejlesztőknek.

Az 5GK szakmai vezetője a rendezvényen közölte, hogy 2021 második felében Magyarország 405 településén 3,3 millióan érhetik el a kereskedelmi 5G-szolgáltatásokat. Mácz Ákos egy reprezentatív közvéleménykutatást ismertetve közölte, hogy a belföldi internethasználók 90 százalékának ismerős fogalom az 5G, a megkérdezettek fele tud is róla valamit. Kétharmaduk nagyon jelentős technológiai újításnak tartja, és mindössze 11 százalék fogadja fenntartásokkal, de nekik sem elsősorban az 5G, hanem általában a technológiai fejlődés miatt vannak ellenérzéseik. Mácz Ákos elégedett a közvéleménykutatás eredményeivel, de úgy véli, hogy további ismeretterjesztésre volna szükség az 5G népszerűsítéséhez.


A Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője egyetértett azzal, hogy segíteni kell az 5G térnyerését és ismertségét, ezért szabályozói oldalról is kedvező feltételeket sürgetett. Gál András Levente ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitalizáció folyamatosan vet föl újabb és újabb, egymással összefüggő, több területet érintő jogi kérdéseket. Példaként említette többek között a magántulajdont vagy a települések építési szabályait érintő kérdéseket, amelyeket a hálózatépítések fölvethetnek. Kihívásként említette továbbá az új versenyjogi helyzeteket, valamint a változások gyorsaságát, ami a jogalkotást is változtatásokra készteti.

A rendezvényen megválasztották az 5GK új elnökségét 1 éves mandátummal. A testület tagja lett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Orbán Anita, a Vodafone magyarországi vezérigazgatóhelyettese, Jakab Roland, az Ericcson Magyarország ügyvezető igazgatója, Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • t_robert #6
    2030? addigra már régen a 7G lesz a menő. az 5G egy elavult szar csökevény lesz, ha még üzemel egyáltalán... :) Kb. mint ma a 2G....
  • Fefy #5
    Félre ne érts, nem a kormányt védem, de ne keverd már az elérhetőség azzal, hogy mennyi 5G képes eszköz van forgalomban.
    Ha egy toronyra kapcsolódnak 200-an (4G-n), de a torony 5G képes, akkor ez azt jelenti, hogy 200 embernek elérhető lenne az 5G, ha alkalmas lenne az eszközük. Egyébként személy szerint én azt mondom, hogy ismerve a korábbi (3G, 4G) lefedettségeket és azt, hogy ezek kb milyen sebességgel lettek bevezetve, akár még hihető is lehet a 3,3 millió. Kb az autópályák vonala, balaton környéke, alföld, bp nagy része lehet a fő terület, ahol viszonylag könnyen és gyorsan megcsinálhatták, ami összességében akár lehet is ennyi.
  • Fefy #4
    Bocsánat, de a SZIP programot azért sokan félreértelmezik. Nem arról szólt az első verzió, hogy 30 Mbps sebességű madzag legyen mindenkinek, akinek kell, hanem arról szólt, hogy bármilyen technológiával és bármilyen költségen elérhetőnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy te kint vagy az erdő közepén és szeretnél egy legalább 30Mbps sebességű kapcsolatot, akkor megrendeled, a szolgáltató kihúzza az X km-es vezetéket, aminek a teljes költségét átháríthatja rád és kifizetteti veled (elérhető? igen. megéri? általában véve nem). A SZIP program sajnos erről szólt, hogy ha nagyon kell, akkor aránytalanul sok pénzért, de lehet 30Mbps+ neted.

    Egyébként, hogy ne legyen nagyon off:
    Az igaz, hogy európai szinten is nagyon jó helyen vagyunk a netsebesség terén. Azért ahol van optika, ott bőven a gigabites tartományban mozognak a sebességek. A mobilnet is már normális térerőn 4G-s hálózaton tud 100Mbps körüli sebességeket, nem kell ehhez 5G. A digi, T és Voda üveg végpontjai pedig simán a lakosság legalább 20-25%-ánál elérhetőek. Jó, ez sz..rnak tűnik, de elhiheted, hogy ez nagyon nem az. Globálisan is bőven az elsők között vagyunk. Ennek ellenére viszont valóban vannak települések, ahol jó ha a garantált minimum megvan (A/V)DSL kapcsolaton. A legnagyobb gond azzal van, hogy sok helyen nagyon költséges a kábel kihúzása, emiatt nem is foglalkoznak vele, ahol pedig esetleg kihúzták az optikát, ott kb a végtelenségig növelik a sebességet (lásd digi, aki BP egyes területein már a 10Gbps-t is teszteli idén, ráadásul csak gombokba kerül ez a csomag is).
  • Arnika19 #3
    Az állami szereplők részéről jelenleg kötelező a hazugságok hirdetése.
    "2021 második felében Magyarország 405 településén 3,3 millióan érhetik el a kereskedelmi 5G-szolgáltatásokat". Ugyan mivel?
    Az egy baráti cég helyzetbe hozása az azért nem elegendő ehhez " telekommunikációs infrastruktúra további bővítését, ezért kormányzati támogatást ígért a belföldi hálózatfejlesztőknek."
    A Digitális Jólét Programotok meg csak papíron létező kamu dolog. Még az sem lett biztosítva hogy amikor digitális oktatásra kényszerítettétek a tanárokat, oktatókat otthoni munkavégzés keretében, a munkáltatóik nem voltak hajlandók a havi 15000 Ft támogatást odaadni nekik amivel az otthoni munkavégzést lehetett támogatni.
    Sok a szöveg és nincs igazi mögöttes tartalom ami igaz lenne.
  • Vanek úr #2
    Nekem egy poén jut erről az eszembe (az egyik stand-up-os adta elő), ami arról szól, hogy a magyaroknál lett a leghosszabb a férfi nemiszerv mérete egy afrikai országgal együtt. Csak míg ott mérték, addig itt 'bemondásra' ment.
    Na, itt is ezt érzem. :)
  • repvez #1
    Aztán mégis elmondaná a kedves uriember, hogy mit kezd azzal, ha gyors is az az internet, de nem lehet használni semmi értelmesre ami a bürökráciát illeti,
    Egy Finn vagy litván, már mindent meg tud csinálni interneten keresztül két kattintásbol, nálunk meg mégha van is elérhető szolgáltatás akkor is be kell menni személyesen valahova mert kell a papir az aláirás meg a pecsét és nem elég nekik a digitálisan hitelesitett .
    Meg addig mig az egész egy átláthatatlan katyvasz addig ne is reménykedjenek abban, hogy majd mindenki tudja is rendesen használni .

    Meg azért ezzel a kijelentéssel is ovatosan bánnék, hogy a leggyorsabb internet itt van, mert hol van az a SIP program ami arra lett hivatott , hogy 2019 végére az ország egész területén 50 és a felébe legalább 100mbites netet lehessen elöfizetzni? 2021 végét irunk, és még mindig vannak elég nagy területek, ahol a legnagyobb elérhető vezetékes ISDN internet a 15/0,9 mbit 6000ft ért. és még kilátásban sincs, hogy mikor akarják fejleszteni a hálozatot.

    ugyhogy majd akkor tessenek ilyen nagy szavakat használni, ha általánosan elteredt. és nem csak valahol egy mintapéldányt tudnak felmutatni.