SG.hu·
Meghosszabbítanák a Nemzetközi Űrállomás finanszírozását
Több évvel kitolnák a határidőt, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a platformból.
Az idén 60 éves NASA és az amerikai döntéshozók számára is fontos kérdés, hogy miként alakul az ISS további sorsa, nem véletlen, hogy a hosszas vita, valamint a 2024-es határidő meglebegtetése után a rövidebbre szabott limit kitolása is felmerült. A jelek szerint komoly igény van erre, mégpedig több szempont miatt.
A nyár folyamán egy szenátusi bizottság hagyta jóvá a 2030-ra kitolt határidőről szóló javaslatot, amely jelen pillanatban a teljes Szenátus döntésére vár. Eközben azonban a Képviselőházban is elkészült egy hasonló anyag, amelyben szintén ezt a hosszabb üzemidőt említik meg, bár itt tulajdonképpen arról van szó, hogy kormányzati forrásokból finanszíroznák az üzemeltetés jó részét, ezt nem hárítanák át a magánszektorra. Az illetékesek több szempontot is felhoztak ezzel kapcsolatban, maga Ted Cruz szenátor (és egykori elnökjelölt) arra hivatkozott, hogy az adófizetők eddig öszesen 100 milliárd dollárt öltek a projektbe, vagyis észszerűnek tűnik annak lehető leghosszabb kihasználása, arról nem is beszélve, hogy a kínai fél szintén tervezi saját űrállomását, így presztízs- és geopolitikai okokból is szükség lesz az amerikai platformra.
A NASA jelenlegi és egykori vezetői (akiket tanúként hallgattak meg a bizottság tagjai) a maguk részéről azt szeretnék biztosítani, hogy továbbra is konkrét célokat tudnak kitűzni, immár a céges partnerek számára is. Biztosítani kell ugyanis, hogy az alacsony orbitális szegmensben is megfelelő célokat tűzzünk ki, itt pedig folytatódjon a munka, miközben a többnyire zökkenőmentes átmenetről is gondoskodni kell, hiszen az ISS nem marad örökre velünk – a 2030 utáni időszakban például a Hold, illetve a Mars körül keringő bázist is felépíthetnénk, de ugrókőnek nyilván egy Föld körüli állomás lenne ideális.
Technikai értelemben nincs akadálya a hosszabb, 2030-as határidőnek, a NASA itt csak a pénzre vár a Kongresszustól.
Az idén 60 éves NASA és az amerikai döntéshozók számára is fontos kérdés, hogy miként alakul az ISS további sorsa, nem véletlen, hogy a hosszas vita, valamint a 2024-es határidő meglebegtetése után a rövidebbre szabott limit kitolása is felmerült. A jelek szerint komoly igény van erre, mégpedig több szempont miatt.
A nyár folyamán egy szenátusi bizottság hagyta jóvá a 2030-ra kitolt határidőről szóló javaslatot, amely jelen pillanatban a teljes Szenátus döntésére vár. Eközben azonban a Képviselőházban is elkészült egy hasonló anyag, amelyben szintén ezt a hosszabb üzemidőt említik meg, bár itt tulajdonképpen arról van szó, hogy kormányzati forrásokból finanszíroznák az üzemeltetés jó részét, ezt nem hárítanák át a magánszektorra. Az illetékesek több szempontot is felhoztak ezzel kapcsolatban, maga Ted Cruz szenátor (és egykori elnökjelölt) arra hivatkozott, hogy az adófizetők eddig öszesen 100 milliárd dollárt öltek a projektbe, vagyis észszerűnek tűnik annak lehető leghosszabb kihasználása, arról nem is beszélve, hogy a kínai fél szintén tervezi saját űrállomását, így presztízs- és geopolitikai okokból is szükség lesz az amerikai platformra.
A NASA jelenlegi és egykori vezetői (akiket tanúként hallgattak meg a bizottság tagjai) a maguk részéről azt szeretnék biztosítani, hogy továbbra is konkrét célokat tudnak kitűzni, immár a céges partnerek számára is. Biztosítani kell ugyanis, hogy az alacsony orbitális szegmensben is megfelelő célokat tűzzünk ki, itt pedig folytatódjon a munka, miközben a többnyire zökkenőmentes átmenetről is gondoskodni kell, hiszen az ISS nem marad örökre velünk – a 2030 utáni időszakban például a Hold, illetve a Mars körül keringő bázist is felépíthetnénk, de ugrókőnek nyilván egy Föld körüli állomás lenne ideális.
Technikai értelemben nincs akadálya a hosszabb, 2030-as határidőnek, a NASA itt csak a pénzre vár a Kongresszustól.