SG.hu·
Egész Magyarországon talajgenerátorokkal fogják elhárítani a jégesőt
Az egész országra kiterjeszti a kormány a már több megyében sikeresen működő talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszert a Földművelésügyi Minisztérium előterjesztésére - közölte a tárca.
Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, 2018 végétől az ország mezőgazdasági területeinek 100 százalékát védetté teszik. Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon a talajgenerátoros jégeső-elhárítást támogatja leginkább a szakma, Baranya, Somogy és Tolna megyékben működtet ilyen rendszert a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA). A kormány a Vidékfejlesztési Program éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzésére szolgáló beruházások támogatása keretében 100 százalékos támogatási intenzitású forrást biztosít az országos rendszer létesítésére, amely 2016-2018 között épül ki.
A rendszer működtetésére a Kárenyhítési Alapból származó források egy része, valamint - tekintettel arra, hogy a nemzetgazdaság egésze lesz haszonélvezője a jégeső-elhárításnak - harmadik felektől származó önkéntes pénzek állhatnak majd rendelkezésre. Az agrárkár-enyhítési rendszernek 2016-ban mintegy 73 700 termelő kötelezően és önkéntesen a tagja, a rendszer mintegy 3,71 millió hektár termőföldterületet fedett le. A termelői befizetések és az állam ugyanilyen összegű kiegészítése eredményeként tartósan megnyugtató forrás áll a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre. Így nem növekednek majd a gazdák terhei és a jégeső-elhárítási rendszer működésének finanszírozása nem jelent többletterhet a költségvetés számára sem, Magyarország megművelt területei mentesülhetnek a jégkár események okozta jelentős kártételektől - olvasható a földművelésügyi tárca közleményében.
A NEFELA honlapján található ismertetés szerint a jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, és ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig jelentősen csökken méretük.
Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, 2018 végétől az ország mezőgazdasági területeinek 100 százalékát védetté teszik. Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon a talajgenerátoros jégeső-elhárítást támogatja leginkább a szakma, Baranya, Somogy és Tolna megyékben működtet ilyen rendszert a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA). A kormány a Vidékfejlesztési Program éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzésére szolgáló beruházások támogatása keretében 100 százalékos támogatási intenzitású forrást biztosít az országos rendszer létesítésére, amely 2016-2018 között épül ki.
A rendszer működtetésére a Kárenyhítési Alapból származó források egy része, valamint - tekintettel arra, hogy a nemzetgazdaság egésze lesz haszonélvezője a jégeső-elhárításnak - harmadik felektől származó önkéntes pénzek állhatnak majd rendelkezésre. Az agrárkár-enyhítési rendszernek 2016-ban mintegy 73 700 termelő kötelezően és önkéntesen a tagja, a rendszer mintegy 3,71 millió hektár termőföldterületet fedett le. A termelői befizetések és az állam ugyanilyen összegű kiegészítése eredményeként tartósan megnyugtató forrás áll a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre. Így nem növekednek majd a gazdák terhei és a jégeső-elhárítási rendszer működésének finanszírozása nem jelent többletterhet a költségvetés számára sem, Magyarország megművelt területei mentesülhetnek a jégkár események okozta jelentős kártételektől - olvasható a földművelésügyi tárca közleményében.
A NEFELA honlapján található ismertetés szerint a jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, és ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig jelentősen csökken méretük.