Szekeres Viktor
Félvilág - Gyilkosság a Monarchiában
Tovább szárnyal a magyar film, hiszen miután az elmúlt másfél évben legalább féltucat remekül sikerült hazai alkotást láthattunk, megérkezett a Félvilág is.
Hogy tetszett a Félvilág?
Szász Attila már tavalyelőtt bizonyította, hogy érdemes rá odafigyelni, hiszen ő rendezte a remekül sikerült A berni követet, melynek érdekessége, hogy tévéfilm volt, nem került mozis forgalmazásba. Így természetesen nem szakíthatott hatalmas bevételeket, cserébe viszont sokkal több nézőhöz jutott el, mint sok, moziban bemutatásra kerülő alkotás az első körben. Új munkája, melyet ismét Köbli Norbert jegyzett íróként, ugyancsak tévéfilmnek készült, és a Duna tavaly be is mutatta. Azonban a nagyszerű visszajelzéseknek köszönhetően a Félhomály a mozikba is eljutott.
A Félvilág története az I. világháború kitörése előtt játszódik nem sokkal, és egy Mágnás Elza nevű úrinő utolsó napjait dolgozza fel - ezt onnan tudjuk, hogy az első jelenetben megtalálják egy, a Dunán csordogáló ládában a holttestét. A halálig vezető események négy nappal korábban kezdődnek, amikor egy új cselédlányt alkalmaz a komornájával együtt élő, alkalmi gazdag szeretőt tartó Elza.
Kezdjük azzal, hogy a Félhomály remek korrajz, illetve annak tűnik. Nagyon igényes produkcióról van szó, melynek majd minden porcikája a századeleji hangulatot sugározza. Mindezt ráadásul úgy, hogy már akkor vibrálni kezd a némiképp Édes Annás feszültség a levegőben, amikor még semmi sem utal arra, hogy komolyabb konfliktusra kerül sor. (Persze a holttest megtalálása miatt az ember tudja, hogy valami történni fog, de anélkül is áthatja őt a balsejtelem.)
Annak ellenére, hogy a film egy gyilkosság történetét meséli el, és talán még érdekes kérdés is lehet eleinte az, hogy ki a tettes, valójában egy percig sem érezteti velünk, hogy egy rejtélyközpontú krimi lenne, inkább egy súlyos, az adott korszak nagyszerű lenyomatát megmutató bűnügyi történetként, illetve lélektani drámaként csapódhat le bennünk.
Bármennyire is törődik a Félvilág a karaktereivel (a kiemelt szereplőket alakító színészek nagyon jók), pont a történet egyik kulcsmomentuma nincs jól megalapozva, köszönhetően annak, hogy Elza kapcsolata az egyik karakterrel olyannyira csak skicc szintjén van ábrázolva, hogy a néző képtelen érzelmileg úgy reagálni a film végi egyik történésre, ahogy azt kéne. És annak ellenére, hogy a végkimenetelre mindez végülis nincs közvetlen hatással, mindenképp keserű szájízt hagyhat a szánkban - ehelyütt lehet, hogy jól jött volna a filmnek egy mozibarátabb játékidő.
Kifejezetten jó film lett a Félvilág. Semmiképp sem kiemelkedő, mint Szász előző munkája, de nagyon erős alakításainak és atmoszférikus rendezésének köszönhetően az ember hajlamos eltekinteni hibáitól. Főleg az volt nagy öröm, de persze A berni követ után ez nem meglepő, hogy a film szinte mindvégig mentes volt minden olyan manírtól, amik miatt régen magyarosnak bélyegezték meg a hazai alkotásokat. Mind a belső, mind a külső jelenetek filmes hatást árasztottak magukból, jó döntés volt a mozis premier lehetőségének megadása, bár azzal valószínűleg a forgalmazó is tisztában volt, hogy a tévés bemutatót követően nem ezzel a filmmel fognak nézettségi rekordokat dönteni.
Ja, és annak, aki nem annyira jártas a hazai történelemben, jeleznénk, hogy a Félvilág története megtörtént eseményeken alapszik, a karakterek és helyszínek egy része valóban létezett, mint ahogy a szörnyű gyilkosság is megtörtént, más kérdés, hogy másképpen, és más közreműködésével - érdemes lehet utánaolvasni a történéseknek. Ráadásul a furcsa bűnügyről tavaly a Kiscelli Múzeumban kiállítást is rendeztek.
A Félvilág története az I. világháború kitörése előtt játszódik nem sokkal, és egy Mágnás Elza nevű úrinő utolsó napjait dolgozza fel - ezt onnan tudjuk, hogy az első jelenetben megtalálják egy, a Dunán csordogáló ládában a holttestét. A halálig vezető események négy nappal korábban kezdődnek, amikor egy új cselédlányt alkalmaz a komornájával együtt élő, alkalmi gazdag szeretőt tartó Elza.
Kezdjük azzal, hogy a Félhomály remek korrajz, illetve annak tűnik. Nagyon igényes produkcióról van szó, melynek majd minden porcikája a századeleji hangulatot sugározza. Mindezt ráadásul úgy, hogy már akkor vibrálni kezd a némiképp Édes Annás feszültség a levegőben, amikor még semmi sem utal arra, hogy komolyabb konfliktusra kerül sor. (Persze a holttest megtalálása miatt az ember tudja, hogy valami történni fog, de anélkül is áthatja őt a balsejtelem.)
Annak ellenére, hogy a film egy gyilkosság történetét meséli el, és talán még érdekes kérdés is lehet eleinte az, hogy ki a tettes, valójában egy percig sem érezteti velünk, hogy egy rejtélyközpontú krimi lenne, inkább egy súlyos, az adott korszak nagyszerű lenyomatát megmutató bűnügyi történetként, illetve lélektani drámaként csapódhat le bennünk.
Bármennyire is törődik a Félvilág a karaktereivel (a kiemelt szereplőket alakító színészek nagyon jók), pont a történet egyik kulcsmomentuma nincs jól megalapozva, köszönhetően annak, hogy Elza kapcsolata az egyik karakterrel olyannyira csak skicc szintjén van ábrázolva, hogy a néző képtelen érzelmileg úgy reagálni a film végi egyik történésre, ahogy azt kéne. És annak ellenére, hogy a végkimenetelre mindez végülis nincs közvetlen hatással, mindenképp keserű szájízt hagyhat a szánkban - ehelyütt lehet, hogy jól jött volna a filmnek egy mozibarátabb játékidő.
Kifejezetten jó film lett a Félvilág. Semmiképp sem kiemelkedő, mint Szász előző munkája, de nagyon erős alakításainak és atmoszférikus rendezésének köszönhetően az ember hajlamos eltekinteni hibáitól. Főleg az volt nagy öröm, de persze A berni követ után ez nem meglepő, hogy a film szinte mindvégig mentes volt minden olyan manírtól, amik miatt régen magyarosnak bélyegezték meg a hazai alkotásokat. Mind a belső, mind a külső jelenetek filmes hatást árasztottak magukból, jó döntés volt a mozis premier lehetőségének megadása, bár azzal valószínűleg a forgalmazó is tisztában volt, hogy a tévés bemutatót követően nem ezzel a filmmel fognak nézettségi rekordokat dönteni.
Ja, és annak, aki nem annyira jártas a hazai történelemben, jeleznénk, hogy a Félvilág története megtörtént eseményeken alapszik, a karakterek és helyszínek egy része valóban létezett, mint ahogy a szörnyű gyilkosság is megtörtént, más kérdés, hogy másképpen, és más közreműködésével - érdemes lehet utánaolvasni a történéseknek. Ráadásul a furcsa bűnügyről tavaly a Kiscelli Múzeumban kiállítást is rendeztek.
|
Félvilág
színes, magyar filmdráma, 88 perc, 2015 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Szász Attila forgatókönyvíró: Köbli Norbert operatőr: Nagy András zene: Parádi Gergely producer: Mink Tamás szereplők: Kovács Patrícia (Mágnás Elza) Gryllus Dorka (Rózsi) Döbrösi Laura (Kató) Kulka János (Max Schmidt) Sándor Péter (Gergely) |
