Berta Sándor
Átutalások megerősítésére is alkalmas lehet a szelfi
A MasterCard biometriai azonosítási módszerekkel kísérletezik, hogy így tegye feleslegessé a jelszavak alkalmazását.
A társaság a következő hónapokban fog több megoldást is tesztelni, a cél mindegyik esetben az átutalások megerősítése. A megoldások között lesznek ujjlenyomatos és önarckép-alapú rendszerek. A MasterCard azt reméli, hogy az utóbbi esetében hasznosíthatja a képfelvételeket egy önkéntes arcfelismerési eljárás során.
Az első teszten 500 felhasználó vesz majd részt, akik így az okostelefonjaikkal fizethetnek. A tesztszemélyeknek ehhez elegendő lesz egy MasterCard-alkalmazást feltelepíteniük a telefonjukra és ezután eldönthetik, hogy a fizetés során az ujjlenyomatukkal vagy az arcukkal azonosítják magukat. Az előbbihez szükség van egy megfelelő szenzorra az okostelefonban, míg a szelfi-alapú eljárásnál a résztvevőknek az arcukat kell lefotózniuk a beépített kamerával. Fontos ugyanakkor, hogy a kép készítésekor az illetőnek pislognia kell, a rendszer ugyanis így szűri ki az esetleges átverési kísérleteket. Amíg az ujjlenyomatos azonosításnál az adatok az eszközökön maradnak, addig a felvételek a cég szervereire kerülnek.
Ajay Bhalla, a MasterCard menedzsere szerint az ügyfelek ezt trendinek fogják találni, elég csak arra gondolni, hogy hányan készítenek és terjesztenek magukról fotókat. A mostani egy új generáció, amely kifejezetten selfie-pártoló, ezért úgy vélte, hogy az emberek jól fogadják majd az elképzelést.
Alvaro Bedoya, a Georgetown Egyetem Jogi Központjának munkatársa viszont egyáltalán nem volt elragadtatva az ötlettől és attól, hogy egyre többször merül fel az arcfelismerés, mivel teljesen szabályozatlan ez a terület. A jogi szakértő részt vett az amerikai kereskedelmi minisztériumban azokon az egyeztetéseken, amelyeket az ágazat képviselőinek bevonásával szerveztek. 2014 eleje óta próbáltak kidolgozni önkéntes irányelveket a magánélet védelmére, de az utolsó tárgyaláson az adatvédelmi szakemberek elhagyták az asztalt, mert a cégek és a szakmai szervezetek nem tartották fontosnak, hogy megszerezzék a felhasználók hozzájárulását az arcfelismeréses azonosítórendszerek használatához.
A társaság a következő hónapokban fog több megoldást is tesztelni, a cél mindegyik esetben az átutalások megerősítése. A megoldások között lesznek ujjlenyomatos és önarckép-alapú rendszerek. A MasterCard azt reméli, hogy az utóbbi esetében hasznosíthatja a képfelvételeket egy önkéntes arcfelismerési eljárás során.
Az első teszten 500 felhasználó vesz majd részt, akik így az okostelefonjaikkal fizethetnek. A tesztszemélyeknek ehhez elegendő lesz egy MasterCard-alkalmazást feltelepíteniük a telefonjukra és ezután eldönthetik, hogy a fizetés során az ujjlenyomatukkal vagy az arcukkal azonosítják magukat. Az előbbihez szükség van egy megfelelő szenzorra az okostelefonban, míg a szelfi-alapú eljárásnál a résztvevőknek az arcukat kell lefotózniuk a beépített kamerával. Fontos ugyanakkor, hogy a kép készítésekor az illetőnek pislognia kell, a rendszer ugyanis így szűri ki az esetleges átverési kísérleteket. Amíg az ujjlenyomatos azonosításnál az adatok az eszközökön maradnak, addig a felvételek a cég szervereire kerülnek.
Ajay Bhalla, a MasterCard menedzsere szerint az ügyfelek ezt trendinek fogják találni, elég csak arra gondolni, hogy hányan készítenek és terjesztenek magukról fotókat. A mostani egy új generáció, amely kifejezetten selfie-pártoló, ezért úgy vélte, hogy az emberek jól fogadják majd az elképzelést.
Alvaro Bedoya, a Georgetown Egyetem Jogi Központjának munkatársa viszont egyáltalán nem volt elragadtatva az ötlettől és attól, hogy egyre többször merül fel az arcfelismerés, mivel teljesen szabályozatlan ez a terület. A jogi szakértő részt vett az amerikai kereskedelmi minisztériumban azokon az egyeztetéseken, amelyeket az ágazat képviselőinek bevonásával szerveztek. 2014 eleje óta próbáltak kidolgozni önkéntes irányelveket a magánélet védelmére, de az utolsó tárgyaláson az adatvédelmi szakemberek elhagyták az asztalt, mert a cégek és a szakmai szervezetek nem tartották fontosnak, hogy megszerezzék a felhasználók hozzájárulását az arcfelismeréses azonosítórendszerek használatához.