SG.hu·
Egy rosszul nyomtatott térkép miatt veszített Waterloonál Napóleon
Egy rosszul nyomtatott térkép okozta Bonaparte Napóleon francia császár csapatainak vesztét a waterlooi csatában - állítja egy dokumentumfilm, amelyet hétfőn mutattak be a francia televízióban.
A waterlooi csatamezőn használt térkép hibája kulcstényező volt az 1815. júniusi csatában elszenvedett vereségben, amely a francia császár lemondásához vezetett és véget vetett politikai, katonai karrierjének. Napóleon a hibás térkép miatt rosszul pozícionálta Wellington herceg erőit, ezáltal tüzérségét rossz helyre irányította, és az ágyúgolyók nem érték el a brit-porosz-holland harcvonalakat.
"Napóleon hibás térképre támaszkodott utolsó csatájának stratégiájához. Ez megmagyarázza, miért tévesztette el az ellenséges erők állomásozását, és miért tájolódott el a csatamezőn. Bizonyosan ez az egyik tényező, amely vereségét okozta, de nem az egyetlen" - hangoztatta Franck Ferrand, a dokumentumfilm készítője. "A térkép Moint-Saint-Jean stratégiai farmját egy kilométerrel odébb mutatja valódi helyzetétől. Napóleon ágyúinak hatótávolsága egy kilométer volt" - magyarázta Ferrand.
A hibás térképet egy brüsszeli katonai múzeumban fedezte fel Bernard Coppens belga illusztrátor, történész, aki a dokumentumfilm-készítő tanácsadója volt. Az általa fellelt, vér áztatta térkép azonos azzal, amelyet Napóleon a csatamezőn használt. "Összehasonlítottuk a csatamezőn használt, nyomtatott térképet az eredeti kézzel rajzolttal, amelyről a másolat készült. "Felfedeztük a nyomtatási hibát. Nemcsak a farm volt rajta rossz helyen, hanem a rajta lévő utat kanyarral ábrázolta, amely azonban nem is létezett" - mondta Ferrand.
A kérdésre, hogy a csata kimenetelén változtatott volna-e, ha Napóleon egy pontosabb térképet használ, a filmkészítő közölte: találtunk egy levelet Napóleon öccsétől, Jérome Bonapartétól, amely leírja, hogy "teljesen elveszett a waterlooi csatamezőn, nem volt képességei teljes birtokában. Árnyéka volt korábbi önmagának". Napóleon alábecsülte Wellington herceget is, és nem tudott világos parancsokat adni parancsnokainak, Ney marsallnak és Grouchy tábornoknak.
A waterlooi csatamezőn használt térkép hibája kulcstényező volt az 1815. júniusi csatában elszenvedett vereségben, amely a francia császár lemondásához vezetett és véget vetett politikai, katonai karrierjének. Napóleon a hibás térkép miatt rosszul pozícionálta Wellington herceg erőit, ezáltal tüzérségét rossz helyre irányította, és az ágyúgolyók nem érték el a brit-porosz-holland harcvonalakat.
"Napóleon hibás térképre támaszkodott utolsó csatájának stratégiájához. Ez megmagyarázza, miért tévesztette el az ellenséges erők állomásozását, és miért tájolódott el a csatamezőn. Bizonyosan ez az egyik tényező, amely vereségét okozta, de nem az egyetlen" - hangoztatta Franck Ferrand, a dokumentumfilm készítője. "A térkép Moint-Saint-Jean stratégiai farmját egy kilométerrel odébb mutatja valódi helyzetétől. Napóleon ágyúinak hatótávolsága egy kilométer volt" - magyarázta Ferrand.
A hibás térképet egy brüsszeli katonai múzeumban fedezte fel Bernard Coppens belga illusztrátor, történész, aki a dokumentumfilm-készítő tanácsadója volt. Az általa fellelt, vér áztatta térkép azonos azzal, amelyet Napóleon a csatamezőn használt. "Összehasonlítottuk a csatamezőn használt, nyomtatott térképet az eredeti kézzel rajzolttal, amelyről a másolat készült. "Felfedeztük a nyomtatási hibát. Nemcsak a farm volt rajta rossz helyen, hanem a rajta lévő utat kanyarral ábrázolta, amely azonban nem is létezett" - mondta Ferrand.
A kérdésre, hogy a csata kimenetelén változtatott volna-e, ha Napóleon egy pontosabb térképet használ, a filmkészítő közölte: találtunk egy levelet Napóleon öccsétől, Jérome Bonapartétól, amely leírja, hogy "teljesen elveszett a waterlooi csatamezőn, nem volt képességei teljes birtokában. Árnyéka volt korábbi önmagának". Napóleon alábecsülte Wellington herceget is, és nem tudott világos parancsokat adni parancsnokainak, Ney marsallnak és Grouchy tábornoknak.