MTI
A magyar-amerikai kapcsolatokat is érinti az NSA-ügy
Állítólag Budapesten van az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyik lehallgató központja, a magyar külügyminiszter szerint tisztázni kell a helyzetet. A Jobbik a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi, az Alkotmányvédelmi Hivatal már vizsgálja az ügyet. Egy volt amerikai nagykövet szerint mindenki mindenkit lehallgat, a német titkosszolgálat ezt a leghatározottabban visszautasította. Új fejlemény, hogy az NSA feltörte a Google és a Yahoo kommunikációs csatornáit is.
Helyre kell állítani a bizalmat az Egyesült Államokkal, mert ez az együttműködés alapja - mondta Martonyi János külügyminiszter szerdán az amerikai titkos adatgyűjtéssel kapcsolatban. A tárcavezető egy más témában tartott sajtótájékoztató után úgy nyilatkozott, még nem kapott választ arra a kérdésére, amelyet korábban feltett az amerikai nagykövetnek, hogy magyar embereket, intézményeket megfigyeltek-e. Mint mondta, a legutóbbi hírek szerint 74 fővárosban állítottak fel megfigyelésre alkalmas berendezéseket, "tehát voltaképpen nehezebb lenne felsorolni azokat a fővárosokat", ahol nem voltak ilyen berendezések. Ez is mutatja, hogy "ez a dolog most már messze túlnőtt a bilaterális kapcsolatok szintjén" - mutatott rá. Martonyi János véleménye szerint a kialakult helyzetnek nagyon fontos transzatlanti összefüggése van, ezzel kapcsolatban az Európai Tanács legutóbbi ülésének következtetései elég világosak és egyértelműek: "tisztázni kell ezt az ügyet", helyre kell állítani a két fél közötti bizalmat, mivel ez minden együttműködés alapja.
Ugyanakkor van ennek a kérdésnek egy univerzális oldala is, "globális szintre került" az ügy - közölte. Mindez nem jelenti azt, hogy a helyzetnek nincs kétoldalú vonatkozása, a magyar-amerikai kapcsolatok keretein belül is fel kell vetni ezt a kérdést, "és ezt meg is fogjuk tenni" - közölte a külügyminiszter. Hangsúlyozta, megoldást alapvetően most már egyrészt a transzatlanti rendszeren belül kell találni, az EU és az Egyesült Államok között. Emellett fontos emberi jogi vonatkozása is van az ügynek, a magántitok védelme, az adatvédelem, és ezek olyan súlyos kérdések, amelyeket mindenképpen meg kell oldani - mondta. Martonyi János csütörtökön Gödöllőn találkozik Victoria Nuland amerikai helyettes államtitkárral. Victoria Nuland a visegrádi csoport és a Közép-európai Kezdeményezés országai külügyi tárcavezetőinek találkozójára érkezik Magyarországra.
A Külügyminisztérium szerdán közleményben is reagált arra, hogy a WikiLeaks az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel. A kommünikében azt írták, Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarább tisztázza a helyzetet, és adjon magyarázatot a történtekre.
A Jobbik a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte az amerikai titkos adatgyűjtéssel kapcsolatban. Mirkóczki Ádám a testület jobbikos tagja a budapesti amerikai nagykövetség előtt tartott sajtótájékoztatóján ismertette: a bizottsági ülésre be akarják idézni a magyar titkosszolgálatok vezetőit, a Belügyminisztérium (BM) vezetőit és illetékeseit, valamint a budapesti amerikai nagykövetet. Az ellenzéki politikus szerint meg kell vizsgálni, hogy kik és milyen céllal telepítették Magyarországra a megfigyelő berendezéseket; történt-e valóban kémtevékenység; kiket figyeltek meg és hallgattak le és ezek milyen következményekkel jártak? Úgy fogalmazott: ha a magát Magyarország partnerének valló Egyesült Államok ilyen "pofátlan módon elképesztő tevékenységet enged meg magának", akkor annak nemcsak büntetőjogi, hanem politikai következményei is kell legyenek.
Mirkóczki Ádám szerint elfogadhatatlan, hogy a kormánypártok és az MSZP az elmúlt hónapokban folyamatosan gátolták a Jobbik próbálkozásait a nemzetbiztonsági bizottságon belül a WikiLeaks és a Snowden-ügyek tisztázására. Az ellenzéki politikus reméli, hogy mind a Fidesz, mind az MSZP támogatja a javaslatukat a bizottság összehívására, mert "ez egy nagyon komoly ügy, nagyon messzire vezet". A sajtótájékoztatón szintén résztvevő Németh Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy pártjukat nem lepte meg a WikiLeaks kiszivárogtatása. Arra emlékeztetett, hogy többször is interpellálta az elmúlt hónapokban a külügyminisztert a témában és Németh Zsolt külügyi államtitkár a múlt heti válaszában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem folytat műveleti tevékenységet Magyarországon. A Jobbik szerint a magyar diplomácia "gyengén reagált" az újabb adatok nyilvánosságra kerülésére, hiszen nem úgy viselkedik, mint egy szuverén állam minisztériuma, hanem épp nem tudja eldönteni, hogy az Európai Unió, vagy az Egyesült Államok felé kötelezze-e el magát.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja a nemzetközi lehallgatási ügyet - mondta Pintér Sándor belügyminiszter egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón. A miniszter jelezte: mióta a lehallgatásokról szóló információk Európa-szerte ismertté váltak, a hazai titkosszolgálatok megtették a szükséges lépéseket. A vizsgálatokat részben elvégezték, részben jelenleg is végzik, ha lesz olyan részük, amelyet nyilvánosságra kívánnak hozni, akkor tájékoztatják a közvéleményt - tette hozzá Pintér Sándor. "Az Egyesült Államok olyan típusú külföldi hírszerzést folytat, amilyet minden ország végez" - közölte a budapesti amerikai nagykövetség szerdán. Elizabeth W. Webster nagykövetségi szóvivő tudatta: az Egyesült Államok nagyra értékeli együttműködését Magyarországgal, és aktív párbeszédet folytat a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szóvivő kijelentette, a nagykövetség politikája az, hogy nem kommentálja nyilvánosan a feltételezett konkrét hírszerzési tevékenységről szóló híreket. "Egyértelművé tettük, hogy az Egyesült Államok olyan típusú külföldi hírszerzést folytat, amilyet minden ország végez" - közölte.
Mindenki kémkedik mindenki után - állítja Peter Galbraith, az Egyesült Államok volt zágrábi nagykövete, aki a zágrábi Vecernji List című napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy kiküldetése idején őt is lehallgatták a horvát hatóságok. A diplomata szerint az, hogy most kiderült, az amerikaiak kiket hallgatnak le, annak tudható be, hogy az Egyesült Államok szerveinek működése rendszertelen és nehézkes. "Ezek a játékszabályok" - jelentette ki Galbraith, aki szerint a sok információ nem jelenti egyben azt is, hogy azok hasznosak. "Honnan tudtam, hogy a horvát hatóságok lehallgatnak? Esküszöm, egyszerűen csak tudtam. Néha bizonyos információkat "kiszivárogtattam", és azok más csatornákon visszajutottak hozzám" - emlékezett vissza a diplomata, részleteket azonban nem közölt. Azt állítja viszont, hogy teljes zágrábi mandátuma alatt - azaz 1993 és 1998 között - lehallgatták.
Galbraith megerősítette, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatokat gyűjt, és beszélgetéseket hallgat meg, ugyanakkor feltette azt a kérdést is, hogy vajon mennyire lehetnek izgalmasak ezek a mindennapi magánbeszélgetések. "Néha sajnáltam azokat, akiknek az én amerikai beszélgetéseimet kellett hallgatniuk. Az időeltolódás miatt főleg késő este és éjszaka telefonáltam. A legtöbb beszélgetés pedig nem volt túl izgalmas. Én is majdnem elaludtam, amíg beszéltem, így aztán milyen is lehetett azoknak, akik ezt hallgatták" - emlékezett vissza a húsz évvel ezelőtt történtekre Galbraith. Az európaiak is kémkednek, nem csak az amerikaiak - emelte ki a volt nagykövet. Szerinte túl nagy felhajtást csaptak azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkelt. Galbraith szerint sokkal érdekesebb lehetne ennél, hogy a görögök is lehallgatják a német kancellárt. "Miért nem használt kódolt telefont" - vetette fel a kérdést a diplomata, aki szerint így most az európai vezetők a telefonbeszélgetésekkel foglalkoznak, nem az euróval vagy a lampedusai menekültekkel.
Másrészt Galbraith szerint Európában a totalitárius rendszerek emléke miatt okozott ekkora felháborodást a lehallgatási ügy. A nácizmusban és a kommunizmusban is elveszíthette a szabadságát, de akár az életét is az, aki valakinek valami gyanúsat mondott. De nemcsak ő, hanem a családja is, és még az is, aki nem jelentette fel - idézte a Vecernji List Galbraith szavait. "Ne értsenek félre. A magánélet védelme mellett állok, és nem támogatom a lehallgatást, ha az amerikaiak ilyet tesznek, és nem azt mondom, hogy tesznek ilyet" - fogalmazott nagyon diplomatikusan Galbraith. Hozzátette viszont, hogy szerinte a nagyon bizalmas információkat úgysem telefonon vagy e-mailben közli az ember. "Vagy szemtől szemben, vagy levélben" - mondta Galbraith, majd hozzátette, hogy arra a levélre gondol, amelyet papírra írnak és bélyeget ragasztanak a borítékra.
Angela Merkel kancellár telefonjának lehallgatásával kapcsolatban jelenleg Washingtonban tárgyal a belső elhárításért felelős német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal és a BND elnöke a Fehér Ház, valamint az NSA képviselőivel. A német hírszerzés vezetője visszautasította azon vádakat, amelyek szerint Berlin amerikai állampolgárokat hallgatott le. "Nem folyt távközlési megfigyelés a washingtoni német nagykövetségen" - közölte a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) vezetője, Gerhard Schindler a Die Zeit című hetilappal. Schindler ezzel egy, a The Washington Post amerikai napilapban megjelent vádra reagált. Az újság név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta: felmerült annak gyanúja, hogy a német hírszerzés amerikai állampolgárokat hallgatott le, miután a BND 2008-ban véletlenül átadott egy listát a washingtoni szolgálatoknak, amely az Egyesült Államokban élő háromszáz ember telefonszámát tartalmazta. Az amerikai hírszerzés igazgatója, James Clapper kedden a képviselőház hírszerzési bizottsága előtti meghallgatásán a hírszerzési tevékenység alaptételének nevezte a külföldi vezetők utáni kémkedést, és leszögezte: meggyőződése, hogy az Egyesült Államok szövetségesei hasonló módon kémkednek az amerikai vezetők iránt.
Legújabb hírek szerint egyébként az NSA feltörte a két internetes óriás, a Google és a Yahoo közötti kommunikációs csatornákat is - írta szerdán a The Washington Post. Az NSA igazgatója közvetve cáfolta az értesülést. A kommunikációs csatornák feltörése lehetővé teszi az NSA számára, hogy hozzáférjen több százmillió felhasználó fiókjaihoz - állította az ügynökség volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva internetes kiadásában az újság. A beszámoló szerint az NSA feltörte azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek világszerte összekötik a Google és a Yahoo kommunikációs csatornáit. Ezáltal pedig olyan helyzetbe került, ami lehetővé teszi számára a páratlanul széles körű adatgyűjtést, legyen szó e-mail üzenetekről, akár pedig szöveges vagy épp audio, illetve videó tartalmakról.
A The Washington Post szerint az NSA mindehhez egy Muscular nevű programot alkalmazott, amelyet közösen működtet a GCHQ brit társszervezettel. A program segítségével az NSA és a GCHQ meg nem nevezett belépési pontokról egész adatfolyamokat másol le azokon a száloptikai kábeleken, amelyek a Szilícium-völgy két vezető cége között információkat szállítanak. A Google nyilatkozatában aggodalmának adott hangot az újság értesülésével kapcsolatban, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs tudomása az NSA ilyen jellegű tevékenységéről. A Yahoo szóvivője pedig azt állította, hogy szigorúan ellenőrzik adatközpontjaik biztonságát, és azokhoz nem férhet hozzá sem az NSA, sem más kormányügynökség. Keith Alexander tábornok, az NSA igazgatója közvetve cáfolta az újság értesülését. Egy washingtoni tanácskozáson azt mondta, nincs tudomása arról, hogy az általa vezetett ügynökség feltörte volna a szóban forgó kommunikációs csatornákat.
Helyre kell állítani a bizalmat az Egyesült Államokkal, mert ez az együttműködés alapja - mondta Martonyi János külügyminiszter szerdán az amerikai titkos adatgyűjtéssel kapcsolatban. A tárcavezető egy más témában tartott sajtótájékoztató után úgy nyilatkozott, még nem kapott választ arra a kérdésére, amelyet korábban feltett az amerikai nagykövetnek, hogy magyar embereket, intézményeket megfigyeltek-e. Mint mondta, a legutóbbi hírek szerint 74 fővárosban állítottak fel megfigyelésre alkalmas berendezéseket, "tehát voltaképpen nehezebb lenne felsorolni azokat a fővárosokat", ahol nem voltak ilyen berendezések. Ez is mutatja, hogy "ez a dolog most már messze túlnőtt a bilaterális kapcsolatok szintjén" - mutatott rá. Martonyi János véleménye szerint a kialakult helyzetnek nagyon fontos transzatlanti összefüggése van, ezzel kapcsolatban az Európai Tanács legutóbbi ülésének következtetései elég világosak és egyértelműek: "tisztázni kell ezt az ügyet", helyre kell állítani a két fél közötti bizalmat, mivel ez minden együttműködés alapja.
Ugyanakkor van ennek a kérdésnek egy univerzális oldala is, "globális szintre került" az ügy - közölte. Mindez nem jelenti azt, hogy a helyzetnek nincs kétoldalú vonatkozása, a magyar-amerikai kapcsolatok keretein belül is fel kell vetni ezt a kérdést, "és ezt meg is fogjuk tenni" - közölte a külügyminiszter. Hangsúlyozta, megoldást alapvetően most már egyrészt a transzatlanti rendszeren belül kell találni, az EU és az Egyesült Államok között. Emellett fontos emberi jogi vonatkozása is van az ügynek, a magántitok védelme, az adatvédelem, és ezek olyan súlyos kérdések, amelyeket mindenképpen meg kell oldani - mondta. Martonyi János csütörtökön Gödöllőn találkozik Victoria Nuland amerikai helyettes államtitkárral. Victoria Nuland a visegrádi csoport és a Közép-európai Kezdeményezés országai külügyi tárcavezetőinek találkozójára érkezik Magyarországra.
A Külügyminisztérium szerdán közleményben is reagált arra, hogy a WikiLeaks az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel. A kommünikében azt írták, Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarább tisztázza a helyzetet, és adjon magyarázatot a történtekre.
A Jobbik a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte az amerikai titkos adatgyűjtéssel kapcsolatban. Mirkóczki Ádám a testület jobbikos tagja a budapesti amerikai nagykövetség előtt tartott sajtótájékoztatóján ismertette: a bizottsági ülésre be akarják idézni a magyar titkosszolgálatok vezetőit, a Belügyminisztérium (BM) vezetőit és illetékeseit, valamint a budapesti amerikai nagykövetet. Az ellenzéki politikus szerint meg kell vizsgálni, hogy kik és milyen céllal telepítették Magyarországra a megfigyelő berendezéseket; történt-e valóban kémtevékenység; kiket figyeltek meg és hallgattak le és ezek milyen következményekkel jártak? Úgy fogalmazott: ha a magát Magyarország partnerének valló Egyesült Államok ilyen "pofátlan módon elképesztő tevékenységet enged meg magának", akkor annak nemcsak büntetőjogi, hanem politikai következményei is kell legyenek.
Mirkóczki Ádám szerint elfogadhatatlan, hogy a kormánypártok és az MSZP az elmúlt hónapokban folyamatosan gátolták a Jobbik próbálkozásait a nemzetbiztonsági bizottságon belül a WikiLeaks és a Snowden-ügyek tisztázására. Az ellenzéki politikus reméli, hogy mind a Fidesz, mind az MSZP támogatja a javaslatukat a bizottság összehívására, mert "ez egy nagyon komoly ügy, nagyon messzire vezet". A sajtótájékoztatón szintén résztvevő Németh Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy pártjukat nem lepte meg a WikiLeaks kiszivárogtatása. Arra emlékeztetett, hogy többször is interpellálta az elmúlt hónapokban a külügyminisztert a témában és Németh Zsolt külügyi államtitkár a múlt heti válaszában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem folytat műveleti tevékenységet Magyarországon. A Jobbik szerint a magyar diplomácia "gyengén reagált" az újabb adatok nyilvánosságra kerülésére, hiszen nem úgy viselkedik, mint egy szuverén állam minisztériuma, hanem épp nem tudja eldönteni, hogy az Európai Unió, vagy az Egyesült Államok felé kötelezze-e el magát.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja a nemzetközi lehallgatási ügyet - mondta Pintér Sándor belügyminiszter egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón. A miniszter jelezte: mióta a lehallgatásokról szóló információk Európa-szerte ismertté váltak, a hazai titkosszolgálatok megtették a szükséges lépéseket. A vizsgálatokat részben elvégezték, részben jelenleg is végzik, ha lesz olyan részük, amelyet nyilvánosságra kívánnak hozni, akkor tájékoztatják a közvéleményt - tette hozzá Pintér Sándor. "Az Egyesült Államok olyan típusú külföldi hírszerzést folytat, amilyet minden ország végez" - közölte a budapesti amerikai nagykövetség szerdán. Elizabeth W. Webster nagykövetségi szóvivő tudatta: az Egyesült Államok nagyra értékeli együttműködését Magyarországgal, és aktív párbeszédet folytat a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szóvivő kijelentette, a nagykövetség politikája az, hogy nem kommentálja nyilvánosan a feltételezett konkrét hírszerzési tevékenységről szóló híreket. "Egyértelművé tettük, hogy az Egyesült Államok olyan típusú külföldi hírszerzést folytat, amilyet minden ország végez" - közölte.
 A budapesti amerikai nagykövetség |
Galbraith megerősítette, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatokat gyűjt, és beszélgetéseket hallgat meg, ugyanakkor feltette azt a kérdést is, hogy vajon mennyire lehetnek izgalmasak ezek a mindennapi magánbeszélgetések. "Néha sajnáltam azokat, akiknek az én amerikai beszélgetéseimet kellett hallgatniuk. Az időeltolódás miatt főleg késő este és éjszaka telefonáltam. A legtöbb beszélgetés pedig nem volt túl izgalmas. Én is majdnem elaludtam, amíg beszéltem, így aztán milyen is lehetett azoknak, akik ezt hallgatták" - emlékezett vissza a húsz évvel ezelőtt történtekre Galbraith. Az európaiak is kémkednek, nem csak az amerikaiak - emelte ki a volt nagykövet. Szerinte túl nagy felhajtást csaptak azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkelt. Galbraith szerint sokkal érdekesebb lehetne ennél, hogy a görögök is lehallgatják a német kancellárt. "Miért nem használt kódolt telefont" - vetette fel a kérdést a diplomata, aki szerint így most az európai vezetők a telefonbeszélgetésekkel foglalkoznak, nem az euróval vagy a lampedusai menekültekkel.
Másrészt Galbraith szerint Európában a totalitárius rendszerek emléke miatt okozott ekkora felháborodást a lehallgatási ügy. A nácizmusban és a kommunizmusban is elveszíthette a szabadságát, de akár az életét is az, aki valakinek valami gyanúsat mondott. De nemcsak ő, hanem a családja is, és még az is, aki nem jelentette fel - idézte a Vecernji List Galbraith szavait. "Ne értsenek félre. A magánélet védelme mellett állok, és nem támogatom a lehallgatást, ha az amerikaiak ilyet tesznek, és nem azt mondom, hogy tesznek ilyet" - fogalmazott nagyon diplomatikusan Galbraith. Hozzátette viszont, hogy szerinte a nagyon bizalmas információkat úgysem telefonon vagy e-mailben közli az ember. "Vagy szemtől szemben, vagy levélben" - mondta Galbraith, majd hozzátette, hogy arra a levélre gondol, amelyet papírra írnak és bélyeget ragasztanak a borítékra.
Angela Merkel kancellár telefonjának lehallgatásával kapcsolatban jelenleg Washingtonban tárgyal a belső elhárításért felelős német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal és a BND elnöke a Fehér Ház, valamint az NSA képviselőivel. A német hírszerzés vezetője visszautasította azon vádakat, amelyek szerint Berlin amerikai állampolgárokat hallgatott le. "Nem folyt távközlési megfigyelés a washingtoni német nagykövetségen" - közölte a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) vezetője, Gerhard Schindler a Die Zeit című hetilappal. Schindler ezzel egy, a The Washington Post amerikai napilapban megjelent vádra reagált. Az újság név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta: felmerült annak gyanúja, hogy a német hírszerzés amerikai állampolgárokat hallgatott le, miután a BND 2008-ban véletlenül átadott egy listát a washingtoni szolgálatoknak, amely az Egyesült Államokban élő háromszáz ember telefonszámát tartalmazta. Az amerikai hírszerzés igazgatója, James Clapper kedden a képviselőház hírszerzési bizottsága előtti meghallgatásán a hírszerzési tevékenység alaptételének nevezte a külföldi vezetők utáni kémkedést, és leszögezte: meggyőződése, hogy az Egyesült Államok szövetségesei hasonló módon kémkednek az amerikai vezetők iránt.
Legújabb hírek szerint egyébként az NSA feltörte a két internetes óriás, a Google és a Yahoo közötti kommunikációs csatornákat is - írta szerdán a The Washington Post. Az NSA igazgatója közvetve cáfolta az értesülést. A kommunikációs csatornák feltörése lehetővé teszi az NSA számára, hogy hozzáférjen több százmillió felhasználó fiókjaihoz - állította az ügynökség volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva internetes kiadásában az újság. A beszámoló szerint az NSA feltörte azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek világszerte összekötik a Google és a Yahoo kommunikációs csatornáit. Ezáltal pedig olyan helyzetbe került, ami lehetővé teszi számára a páratlanul széles körű adatgyűjtést, legyen szó e-mail üzenetekről, akár pedig szöveges vagy épp audio, illetve videó tartalmakról.
A The Washington Post szerint az NSA mindehhez egy Muscular nevű programot alkalmazott, amelyet közösen működtet a GCHQ brit társszervezettel. A program segítségével az NSA és a GCHQ meg nem nevezett belépési pontokról egész adatfolyamokat másol le azokon a száloptikai kábeleken, amelyek a Szilícium-völgy két vezető cége között információkat szállítanak. A Google nyilatkozatában aggodalmának adott hangot az újság értesülésével kapcsolatban, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs tudomása az NSA ilyen jellegű tevékenységéről. A Yahoo szóvivője pedig azt állította, hogy szigorúan ellenőrzik adatközpontjaik biztonságát, és azokhoz nem férhet hozzá sem az NSA, sem más kormányügynökség. Keith Alexander tábornok, az NSA igazgatója közvetve cáfolta az újság értesülését. Egy washingtoni tanácskozáson azt mondta, nincs tudomása arról, hogy az általa vezetett ügynökség feltörte volna a szóban forgó kommunikációs csatornákat.