kvp#15
Magyarorszag azert nem tud sajat atomeromuveket gyartani, mert alairtuk az ENSZ atomfegyver korlatozasi szerzodeset, azaz nem dusithatunk sajat urant hazilag es nem fejleszthetunk sajat nuklearis technologiat. Miert? Mert konnyen atomfegyver lehet belole, mint ahogy minden rendes orszagban az elhasznalodott futoelemekbol kinyerik a plutoniumot es mar mehet is az atombombakba. A folyamat vegen gyakorlatilag kisebb sugarzasu hulladekanyag marad mint ami bement a reaktorba. Plusz ugyebar a fegyerminosegu hasadoanyag, ami meg nem szemet. Tenyesztoreaktorok eseten meg jobb az uran hasznositasi aranya es meg tobb nuklearis fegyver alapanyag keletkezik, amit egyebkent fel lehetne hasznalni plutoniumos gyorseaktorokban is. Magyarorszag csak azert nem teszi, mert mi betartjuk azokat a szerzodeseket, amiket a vilag atomhatalmainak nem kell.
En magam reszerol tamogatnam a privatizalt nuklearis energiatermelest is es ha maganceg vegezne, akkor talan a nuklearis fegyverkorlatozasok alol is ki tudna bujni es dusithatnank sajat urant itthon is. Csak ezt a nagy atomhatalmak rossz szemmel nezik, lasd Iran esetet. Egyszeruen politikai es katonai okokbol nem engedik a nuklearis technologiak teljes liberalizaciojat. Valojaban egy deregulalt kornyezetben az atomenergiaban sokkal nagyobb penz lenne benne, mint a szeleromuvekben.
Harmadsorban ott van a torium alapu energiatermeles, amivel nem lehet ugyan atombombat kesziteni, de olcso es nagyon sok van belole. Vagy akar a CANDU technologia, amivel ugyancsak nem lehet atomfegyvert gyartani, de nagyon jo aranyban dolgozza fel a bemeno dusitatlan urant (ezzel megkerulheto lenne az ENSZ korlatozasa) es a keletkezo mellektermekek szinte csak a fuzios technologiahoz szukseges hidrogen izotopok. Ezt akar meglephetne hazon belul is a magyar kormany, talan nem neznenek ra olyan csunyan mint fegyverminosegu plutonium eloallitasaert.
A szelenergia Magyarorszagon kb. remenytelen. Egy jo nagy katlan aljaban vagyunk, ahol az egyetlen tartos es megbizhato befujasi irany Becs felol jon (lasd uralkodo szeliranyok a Karpat mendenceben), de ott mar a hatar elott kimeritik ezt az eroforrast. A szel is el tud fogyni, szelirany fuggvenyeben az egyik eromupark felfoghatja a szelenergiat a masik elol. Az, hogy a szeleromuvekbol szarmazo alacsonyfrekvencias rezgesek karosak az elolenyekre (belertve az embert) pedig egyertemu, ezert van a mostani lakott teruleteket elkerulo szabalyozas. Ennek eltorlese azt jelentene, hogy az energiatermeles fontosabb mint a videki lakossag egeszsege. Erdemes megnezni melyik lakossag szavaz megbizhatoan melyik partra...
Tomoren szolva itthon van egy nagyon keves vizi energia (mivel a nagyobb hegyek a hataron tulra kerultek), van egesz jo napenergia, boven geotermikus energia es epithetunk meg ezek melle nuklearis eromuveket. A geotermikus energia kitermelesenel viszont a zart koros, alacsony forraspontu hutofolyadekos technologiat kellene hasznalni, mert ez az egyetlen amivel elkerulheto a talaj es retegvizek elvesztese es kevesbe forro talajhomerseklet eseten is megbizhatoan termel. A gond az, hogy ilyet senki nem fejleszt, pedig itthon a volt pannon tengerfenek miatti vekony kozetlemez miatt lenne benne potencial. (mashol az EU-ban nem igazan, ezert nem fejlesztik mashol)
ps: Eromu elettartalomban a nemet reaktortartaly bontasi (csere) megoldassal egy nuklearis eromu a vilag vegeeig ujraepitheto az epulet megorzesevel es a kiszolgalo rendszerek folyamatos karbantartasaval es/vagy cserejevel. A szeleromuvek eseten is igaz, viszont ott az elhasznalodo es cserelendo alkatreszek szinte a teljes eromuvet jelentik, mert a torony es a lapatok faradasos toressel mennek tonkre adott uzemora utan, ami evekben, jobb esetben is evtizdedben merheto. Nukearis rendszereknek az eromu nagyresze (maga az epulet) statikus es nem eri jelentos dinamikus terheles sem, tehat cserelni sem kell evszadzadokig. Arrol nem beszelve, hogy egy szeleromu alapvetoen koolajbol eloallitott muanyagbol van, mig egy atomeromu joreszt nem muanyagokbol all es az alkatreszei akarhanyszor ujrahasznosithatoak. (atommag tomeg alapu szetvalogatas utan meg a sugarzo reszek is)