Informatika és tudomány

SG.hu

Az EU védené a szélenergia-ipart, Magyarország egyedüliként kimaradt belőle

Magyarország kivételével az összes uniós ország aláírta azt a közös nyilatkozatot, amelynek célja az európai ágazat védelme a kínai gyártóktól. "A mai nap nagy nap az európai szélenergiaipar számára" - mondta Giles Dickson, a chartát kezdeményező WindEurope lobbicsoport vezérigazgatója. "26 ország vállalta, hogy végrehajtja az EU szélenergia-csomagjában meghatározott intézkedéseket" - közölte a nyilatkozat aláírását követően.

Az európai szélturbinagyártók nincsenek túl jó helyzetben. A Siemens Energy az év elején majdnem csődbe ment, és más nagy szereplők is veszteségesek. A kínai gyártók ezzel szemben évről-évre erősödnek, és úgy tűnik, hogy uralni fogják a globális piacot. És bár még egyetlen kínai szélturbinát sem telepítettek az európai kontinensen, az EU-tagállamokban protekcionista ösztönöket ébreszt az attól való félelem, hogy ez nemsokára megtörténik. "Bár a szélenergia-ágazat történelmileg az EU sikersztorija, az ágazatnak számos kihívással kell szembenéznie" - olvasható a chartában. "Az egész európai szélenergia-ökoszisztémának össze kell fognia, hogy ezeket a kihívásokat kezelni tudja" - teszi hozzá a charta. A kétoldalas dokumentum az Európai Bizottság által októberben előterjesztett szélenergia-csomagra utal.

A 26 aláíró fél kötelezettséget vállalt arra, hogy "elegendő, szilárd és kiszámítható módozatot biztosít a szélenergia kapacitások kiépítéséhez legalább a 2024-2026 közötti időszakra" - olvasható a nyilatkozatban. Ezen túlmenően a cél az, hogy a szélenergia-kapacitásokra vonatkozó nemzeti árverési rendszerek megváltoztatásával "előmozdítsák a magas környezetvédelmi, innovációs, kiberbiztonsági és munkaügyi normáknak megfelelő, kiváló minőségű szélturbinák gyártását".

Hagyományosan a szélenergia-fejlesztők pályáznak az áramszolgáltatási szerződésekre, és az általuk kínált villamos energia árával versenyeznek. Általában a legolcsóbb ajánlat nyer, így ezek az árverések egyre inkább a Kínában gyártott turbinákat beszerző fejlesztőknek kedveznek, ami miatt a szélerőműipar kitartóan lobbizik a rendszer megváltoztatása érdekében. A charta szerint az EU mostantól a "jól megtervezett, objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes, nem áralapú előminősítési vagy odaítélési kritériumokat" választja, amelyek az európai ajánlattevőknek kedveznek. Ezek a "fenntarthatóságot és ellenálló képességet, a kiberbiztonságot, az üzleti magatartást és a teljesítési képességet" célozzák. A polgárok részvételét is figyelembe lehetne venni" - teszi hozzá a dokumentum.

Különösen a kiberbiztonsági követelmények akadályozhatják meg a kínai gyártókat abban, hogy uniós pályázatokat nyerjenek, mivel a szélturbinák gyakran kapcsolódnak az internethez, több száz érzékelővel és kamerával vannak felszerelve, amelyek sűrűn mérik a körülöttük lévő levegő mozgását és a szélsebességet. Ez tükrözi a távközlési ágazatban elfogadott intézkedéseket, ahol a kínai Huawei céget jelenleg kizárják az európai hálózatok kiépítésére irányuló pályázatokból. Hasonló logika vonatkozhat most az energiainfrastruktúra kínai gyártóira is. Az európai gyártók külön-külön is megtiltották a kínai versenytársaknak, hogy tagjai legyenek fő lobbiszervezetüknek, a WindEurope-nak. "A tagoknak jelentős, szélenergiával kapcsolatos tevékenységgel kell rendelkezniük, amelynek székhelye Európában van" - olvasható a szövetség 2023 elején frissített alapértékeiben.


Az európai szélkerék gyártók árban nem tudnak versenyezni az államilag támogatott kínai szereplőkkel

Az európai iparág védelmét szolgáló további eszközök is szerepelnek az alapszabályban. Az országok kötelezettséget vállalnak arra, hogy "aktívan nyomon követik és indokolt esetben intézkedéseket mérlegelnek a szélhez kapcsolódó termékek nemzetközi piacán tapasztalható esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére". Az Európai Bizottság kereskedelmi tisztviselői már most is bizonyos fokú gyanakvással szemlélik a külföldi országok támogatási gyakorlatát.

Az aláírók a hazai gyártást szeretnék fellendíteni: a charta kötelezi az aláírókat, hogy "növeljék a szélerőművek gyártási kapacitását az EU-ban, hogy kielégítsék a szélerőműprojektek iránti várhatóan megnövekedett keresletet, miközben szükség szerint vállalják a meglévő foglalkoztatási és ipari kapacitások megerősítését". "Az EU energiaügyi miniszterei és a szélenergia-ipar nagyon fontos jelzést küldtek ma: A gyártási kapacitásoknak meg kell felelniük ambiciózus céljainknak" - mondta Sven Giegold, Németország magas rangú állami tisztviselője, aki országa nevében aláírta a nyilatkozatot.

Magyarország kimaradása nem meglepő abban a tekintetben, hogy az országban évtizede be van tiltva új szélkerekek létesítése - egyszerűen azért, mert Orbán Viktor szerint tájidegen a látványuk. A betiltás trükkösen van megfogalmazva, létesítésük csak a településektől 12 km távolságban engedélyezett. Magyarországon azonban gyakorlatilag nincs olyan telek, amelynek 12 km-es sugarában ne lenne egy település. Az EU szerint tarthatatlan ez az állapot, és az orosz gázról való mihamarabbi leválást is segítené, ha a hazai energiamixben megjelenne ez a megújuló energiaforrás is. Az EU nyomására a Fidesz-kormány tavasszal ígéretet tett a szélerőművek szabályozásának megváltoztatására, de ez azóta sem történt meg. Az előkészületben lévő jogszabály szerint a beépített területektől 700 méteres távolságban lesz lehetséges a telepítés, természetesen szakági engedélyeztetési eljárások után. Valamikor, majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dyra #16
    "A szelenergia Magyarorszagon kb. remenytelen." azé valahogy régen csak tudtak széllel őrölni a malmok. Ezt mondja a chatGP.

    "Magyarországon a 19. század második felében a szélmalmok száma jelentősen növekedett. 1863-ra az országban összesen 476 szélmalom működött. Ezek közül a legtöbbet a Nagyalföldön állították fel, többek között olyan városokban, mint Szeged, Kiskunfélegyháza, Debrecen és Hódmezővásárhely. A szélmalmok népszerűsége azonban a 19. század végére csökkent, amikor a gőzmalomok egyre elterjedtebbé váltak."

    Minden jobb lenne ami hazai és nem import.
  • kvp #15
    Magyarorszag azert nem tud sajat atomeromuveket gyartani, mert alairtuk az ENSZ atomfegyver korlatozasi szerzodeset, azaz nem dusithatunk sajat urant hazilag es nem fejleszthetunk sajat nuklearis technologiat. Miert? Mert konnyen atomfegyver lehet belole, mint ahogy minden rendes orszagban az elhasznalodott futoelemekbol kinyerik a plutoniumot es mar mehet is az atombombakba. A folyamat vegen gyakorlatilag kisebb sugarzasu hulladekanyag marad mint ami bement a reaktorba. Plusz ugyebar a fegyerminosegu hasadoanyag, ami meg nem szemet. Tenyesztoreaktorok eseten meg jobb az uran hasznositasi aranya es meg tobb nuklearis fegyver alapanyag keletkezik, amit egyebkent fel lehetne hasznalni plutoniumos gyorseaktorokban is. Magyarorszag csak azert nem teszi, mert mi betartjuk azokat a szerzodeseket, amiket a vilag atomhatalmainak nem kell.

    En magam reszerol tamogatnam a privatizalt nuklearis energiatermelest is es ha maganceg vegezne, akkor talan a nuklearis fegyverkorlatozasok alol is ki tudna bujni es dusithatnank sajat urant itthon is. Csak ezt a nagy atomhatalmak rossz szemmel nezik, lasd Iran esetet. Egyszeruen politikai es katonai okokbol nem engedik a nuklearis technologiak teljes liberalizaciojat. Valojaban egy deregulalt kornyezetben az atomenergiaban sokkal nagyobb penz lenne benne, mint a szeleromuvekben.

    Harmadsorban ott van a torium alapu energiatermeles, amivel nem lehet ugyan atombombat kesziteni, de olcso es nagyon sok van belole. Vagy akar a CANDU technologia, amivel ugyancsak nem lehet atomfegyvert gyartani, de nagyon jo aranyban dolgozza fel a bemeno dusitatlan urant (ezzel megkerulheto lenne az ENSZ korlatozasa) es a keletkezo mellektermekek szinte csak a fuzios technologiahoz szukseges hidrogen izotopok. Ezt akar meglephetne hazon belul is a magyar kormany, talan nem neznenek ra olyan csunyan mint fegyverminosegu plutonium eloallitasaert.

    A szelenergia Magyarorszagon kb. remenytelen. Egy jo nagy katlan aljaban vagyunk, ahol az egyetlen tartos es megbizhato befujasi irany Becs felol jon (lasd uralkodo szeliranyok a Karpat mendenceben), de ott mar a hatar elott kimeritik ezt az eroforrast. A szel is el tud fogyni, szelirany fuggvenyeben az egyik eromupark felfoghatja a szelenergiat a masik elol. Az, hogy a szeleromuvekbol szarmazo alacsonyfrekvencias rezgesek karosak az elolenyekre (belertve az embert) pedig egyertemu, ezert van a mostani lakott teruleteket elkerulo szabalyozas. Ennek eltorlese azt jelentene, hogy az energiatermeles fontosabb mint a videki lakossag egeszsege. Erdemes megnezni melyik lakossag szavaz megbizhatoan melyik partra...

    Tomoren szolva itthon van egy nagyon keves vizi energia (mivel a nagyobb hegyek a hataron tulra kerultek), van egesz jo napenergia, boven geotermikus energia es epithetunk meg ezek melle nuklearis eromuveket. A geotermikus energia kitermelesenel viszont a zart koros, alacsony forraspontu hutofolyadekos technologiat kellene hasznalni, mert ez az egyetlen amivel elkerulheto a talaj es retegvizek elvesztese es kevesbe forro talajhomerseklet eseten is megbizhatoan termel. A gond az, hogy ilyet senki nem fejleszt, pedig itthon a volt pannon tengerfenek miatti vekony kozetlemez miatt lenne benne potencial. (mashol az EU-ban nem igazan, ezert nem fejlesztik mashol)

    ps: Eromu elettartalomban a nemet reaktortartaly bontasi (csere) megoldassal egy nuklearis eromu a vilag vegeeig ujraepitheto az epulet megorzesevel es a kiszolgalo rendszerek folyamatos karbantartasaval es/vagy cserejevel. A szeleromuvek eseten is igaz, viszont ott az elhasznalodo es cserelendo alkatreszek szinte a teljes eromuvet jelentik, mert a torony es a lapatok faradasos toressel mennek tonkre adott uzemora utan, ami evekben, jobb esetben is evtizdedben merheto. Nukearis rendszereknek az eromu nagyresze (maga az epulet) statikus es nem eri jelentos dinamikus terheles sem, tehat cserelni sem kell evszadzadokig. Arrol nem beszelve, hogy egy szeleromu alapvetoen koolajbol eloallitott muanyagbol van, mig egy atomeromu joreszt nem muanyagokbol all es az alkatreszei akarhanyszor ujrahasznosithatoak. (atommag tomeg alapu szetvalogatas utan meg a sugarzo reszek is)
  • manypet #14
    Az atomerőművek azért épülnek sok esetben államilag, mert mint mondtam, az állam rátenyerelt, mivel ott az atomfegyver előállítása is képben van. Na meg például nálunk Orbán elvtársék zsebre akarják vágni a hasznot, ezért lesz dárga. De ettől az atomenergiás áram előállítása olcsó. Olvasnivaló, hátha azt még tudsz te is:
    http://www.matud.iif.hu/07jan/04.html
    Egy kép az árakról:
    http://www.matud.iif.hu/07jan/Aszodi01.jpg
    A többi csak politika.

    Ellenben a szélerőműveknél uniós szabályok és támogatások tömkelege segíti a működésüket, hogy "megérje". Azaz ha ezek a szabályzók meg támogatások nem lennének, akkor rohadtul nem annyi lenne a megtermelt áram ára, mint amennyi. Tehát az, hogy a szélerőműves áram "olcsó", az annak köszönhető, hogy máshol fizeted ki az árát. Befizetjük az adónkat az Uniónak, majd az támogatja belőle a szélturbinák építését, ami ugye az egyik fő költsége ennek az áramnak. De ettől még ki fogjuk fizetni az árat, csak nem látszik, mert nem az áram árában, hanem máshol. Szóval attól még drága marad, csak látszatra lesz olcsó, mert más csatornákon keresztül jut oda a pénz. Persze neked, kis zöldbalos propagandistának hiába magyarázom ezt, mert hülye vagy, mint egy réteg festék. :-)
    Külön érdekessége a dolognak, hogy ugyan építeni mindenki szereti a szélturbinákat, de fenntartani már nem. mert az már nem éri meg. A mi kis szocialista Uniónk támogatja a szélturbina építést, így egy cégnek megéri megépíteni és pár évig üzemben tartani. Csak utána, mikor jönnek a karbantartási költségek, nos, onnantól borul a bili. A cégek, ha nem kapnak további támogatást, otthagyják a turbinákat a francba, mert jobban megéri újat építeni a támogatás miatt, mint a régit karbantartani. Ezért van az, hogy sok helyen egy rakás roncs áll a gyep közepén, mozdulatlanul. Juj de megérte! :-)
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2023.12.21. 17:54:48
  • paragic #13
    Figyelj csíra,

    Alig épül valahol magánberuházásban atomerőmű, mert állami támogatás nélkül életképtelen. Mert ha valós áron adnák, életképtelen lenne.

    Szélerőművek épülnek állami támogatás nélkül is.

    Hozok neked másik példát is. Francia atomerőművek MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGE 60 EUR/MWh. Ha ezt újonnan kéne megépíteni, akkor ennek a többszöröse lenne.

    Úgyhogy ülj le, csíra propagandista, ez egy akkora egyes, hogy kilóg a naplóból.

  • manypet #12
    "A KGST ezt sokkal jobban csinálta!"
    Ja, láttuk, milyen eredményes volt! :-)
    Mi Európában megyünk a szocializmus útján a kommunizmus felé, Kína meg 3 évtizede megy a kapitalizmus felé. Mi tönkremegyünk, a gazdaságunk hanyatlik. A 30 éve lenézett Kína pedig, ahol akkoriban a technológia a béka valaga alatt volt, az életszínvonal meg még inkább, az meg belevitt egy kis kapitalizmust a gazdaságába, és máris csicskáztat minket, ahogy csak akar. Nyilván a hülyének is megéri a szocializmus irányába menni. Már ha a 30 évvel ezelőtti Kína színvonalát akarjuk elérni. Menni fog ez! :-)
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2023.12.21. 16:28:55
  • manypet #11
    Az egyik legtisztább termelési módszer a vízerőművek után. A tárolt sugárzó anyag többségét nem azért tárolják, mert jaj de rossz. Akkor már régen eldugták volna valami harmadik világbeli országba. Azért tárolják, mert a jövőben az is hasznosítható lesz energiatermelésre. Ezért is vannak ezek a fűtőelemek csak ideiglenese tárolókban, nem pedig véglegesekben. Csak utána kellene olvasnod, mielőtt ostobaságot írsz. Arról nem is beszélve, hogy ami például Paksról kikerül, az évente alig pár tonna. Ez piszlicsáré mennyiség. Még öreganyám sezlonjában is elférne, nem hogy bárhol máshol.
    Benyalni meg nem kell senkinek. Van saját uránércünk, mint ahogy a legtöbb országnak. Ha nagyon akarnánk, technológiailag meg tudnánk csinálni, hogy magunknak készítsünk belőle fűtőanyagot. Több évtizedes technológiáról beszélünk, ma már nem lenne akkora kihívás. Egyébként meg olaj és gáz szempontjából sokkal inkább másra vagyunk utalva. A szenünk meg eléggé silány minőségű barnaszén és lignit. Ami abból kihozható, azt jelenleg is kihozzák Visontán meg egyéb helyeken. Szóval az atomenergia alaperőműként Magyarország számára a legreálisabb és legtisztább energiatermelési mód. Leülhetsz, egyes.
  • dyra #10
    Az addig jó volt még te exportáltál oda. Most van baj, hogy már ők exportálnak ide többet. Így megy kifelé a lové be meg nem annyi. Szabad piac kb akkor lehetne ha minden ország ugyanolyan gazdasági erőt képvisel és azonos fejlettségi szinten van.
  • Akva #9
    "az európai ágazat védelme a kínai gyártóktól"

    Na ugye, hogy hülyeség a szabad piac, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása! Hülye kapitalizmus! Szépen be kell cikkelyezni, hogy ki, mit, gyárthat, ki mit mennyiért árulhat. A KGST ezt sokkal jobban csinálta!
  • dyra #8
    "Az atomenergiának nem kell propaganda. Mindenki tudja, hogy működik, évtizedek óta bizonyít."

    Mit bizonyít? Termelni termel csak nem tiszta. Ezért kellene valami olyan ami után nem marad vissza semmi olyan cucc amit utána néhány száz ezer évig kezelni kell. Ráadásnak csontig be kell érte nyalni vagy a nyugatnak vagy a keletnek. Szuverenitás szempontjából még a szén is jobb. Az legalább van házon belül.
  • manypet #7
    "Ugyanez igaz az atomenergiára is."
    Tévedés. Az atomenergiára rátelepült az állam. És az sem mindenhol, mert több helyen magánkézben van. A szélenergiát viszont pumpálja az unió ezerrel, mert anélkül bedőlne az egész a francba.

    "A franciák most államosították az EDF-et, mert becsődölt volna."
    Az EDF eleve 85%ban állami volt. Azért is csődölt be.

    "Hinkley Point £128/MWh-ért fog termelni.."
    Sikeresen hoztál egy, azaz egy ellenpéldát, ami éppen drágább. Tudod minek nevezik ezt, édes öcsém? Csúsztatásnak. A valóság meg közben az, hogy az atomerőműhöz képest élettartamra vetítve a szélerőművedből nyert áram ára elbújhat a sunyiba.

    "Ennél a szélerőművek jócskán olcsóbbak"
    Már ha éppen fúj a szél. Ha meg nem, akkor elég nagy szívás.

    "Ez is röhejes állítás."
    Ha valós áron adnák, senki nem kérné.

    "Úgyhogy elmehetsz a 3,14-csába, ócska kis propagandista."
    Az atomenergiának nem kell propaganda. Mindenki tudja, hogy működik, évtizedek óta bizonyít. Azaz jelenleg te tolod itt a szélerőműves propagandát. Egyes, leülhetsz kiscsirke.
További bejegyzések a fórumban...