kvp#15
Most azon kivul, hogy ez gazdasagilag meg annyira sem realis, mint a kaliforniai vonal Los Angeles es San Francisco kozott, azt azert erdemes meggondolni, hogy teherszallitashoz nagyobb jarmuvek kellenek, legalabb a legnagyobb hajozasi kontener merete vagy meg nagyobb.
Viszont akkor ennyi erovel a japan koncepcio is hasznalhato, ami a hagyomanyosabb maglev vonatot viszi be legritkitott alagutba. Ott a jarmunel joval nagyobb az alagut, ezert kisebb vakuum is boven eleg es veszhelyzetben a vakuum meg is szuntetheto a jarmu oldalarol is, miutan egyszeruen ki lehet szallni belole. A megoldas az, hogy ha leer a jarmu a talajra (atvalt az allomasi gumikerekekre), mikozben lebegnie kellene, akkor ezzel kinyitja a biztonsagi szelepeket, amik szepen lassan feltoltik levegovel az alagutat. A nyomaskulonbseg megszunese pedig a kulso nyomas altal zarvatartott biztonsagi ajtokat is nyitja. Ez utobbi egyebkent a hyperloop-nal is mukodne, azaz ha megszunik a lebeges (vagy a jarmu oldalarol megszuntetik), akkor ezzel egyutt visszallithato a nyomas a csoben es kiszallhatnak az utasok. Fontos, hogy legyenek biztonsagi ajtok (kijaratok) es menekuloajto a jarmuvek elejen es vegen.
ps: A japan maglev jacobs rendszeru magneses forgovazakat hasznal es igy tobbkocsis szerelvenyek is kialakithatok. (kb. mint egy magyar flirt motorvonatnal) A jelenleg letezo tesztpeldany, ami egyebkent a sebessegi rekordot is tartja, pont 3 kocsis, de 10-15 kocsira tervezik a menetrendszerinti maglev vonatokat. Belul kb. ugyanugy nez ki mint egy atlag shinkansen vagy egy kisebb atmeroju repulo.