Minden ami a testi és lelki egészséggel, betegségekkel kapcsolatos (tippek, olvasmányok, alternatív gyógymódok, tapasztalatok).
-
#575
Nem teljesen. A betegségeket a szervezet fogja legyőzni. A természetgyógyászok a növények "természetes" felhasználásával próbálják a betegségek tüneteit enyhíteni, megakadályozni, hogy valamelyik tünet/folyamat túl erőssé váljon (pl. a hőemelkedés, ami szükséges több szempontból, de ha túl magas, akkor a fehérjék kicsapódását eredményezi, ezért egy bizonyos szint fölé nem szabad, hogy menjen). Végülis a tea is ilyen. A hagyományos gyógyszerek bizonyos halmaza ugyan ezt teszi (és növényi alapanyagai (is) vannak), lásd pl. lázcsillapító.
A homeopátia azonban teljesen más. A homeopaták felhigítják a betegség tüneteihez hasonló tüneteket okozó dolgokat (növényi, állati és ásványi eredetü is lehet), megpersze figyelembe véve az egyéniséget, stb. - olyannyira, hogy bármennyit bevehetsz nem lesz "mellék"hatása, és ha jól követed a szedési útmutatót és esetleg jól választották ki a golyókat, akkor hamarabb meggyógyulsz.
Néhány magyarázat, hogyan is működik:
"A hígítással végzett potenciálás (dinamizálás) során szabadul fel az alapanyag gyógyító energiája. Az emberi test finom energiák erõs és sûrû szövevénye, az energiamezõkben keletkezõ zavar a betegség.
[...]
A minimális dózis elve: a potenciálás (dinamizáció) a végsõ hatóanyag elõállításának döntõ lépése. Minél hígabb az oldat, annál nagyobb a szer hatása, s megszûnnek a mellékhatások. A hígítást és a rázást (succusio) váltogató módszer a potenciálás. A folyékony anyagok hígítója általában az alkohol, a szilárd anyagoké a tejcukor (a rituális rázást szabályos keverés–dörzsölés pótolja).
[...]
A H holisztikus gyógymód, vallják, nem a beteg szervet, nem egy-egy panaszt vagy tünetet orvosol, hanem az egész embert gyógyítja – szándéka szerint. A múlt század elején, a „kíméletlen” orvoslás (hánytatás, hashajtás, izzasztás, érvágás, testváladékokkal gyógyítás mint koproterápia) korában a H szelíd, humánus gyógymódnak számított. Érthetõ, hogy a kor nagyjai is melegen üdvözölték. Aránylag gyorsan elterjedtek Hahnemann tanai hazájában, majd Európában, s elég színes története van a H-nak Magyarországon is"
"Regulációs - szabályozó - jellegét az adja, hogy a homeopatikumok által a szervezettel közölt információ hatására a szervezetben meglévő - csak valamilyen okból gátolt - öngyógyító mechanizmusok működésbe lépnek."
"Első pillanatban a homeopátiás terápia természettudományos szempontból talán képtelennek látszik. Aki azonban jól ismeri a gyógymód alapfogalmait, elsajátította jellegzetes gondolatmenetét, megérti, hogy ily módon célzottan aktiválhatók a szervezet saját védekező erői a betegségekkel szemben.[...]
A gyógymód képviselői természetesen soha nem akarják módszerükkel a klasszikus orvostudományt feleslegessé tenni és támadni, hiszen vannak olyan betegségek és állapotok, amelyekben a szervezet saját védekező erőire nem lehet számítani, tehát homeopátiás szereket nem lehet sikerrel alkalmazni. Ezért az úgynevezett hagyományos orvoslás és a homeopátia nem egymás riválisai, hanem a beteg ember javát szolgáló, a betegségekben enyhülést és gyógyulást hozó, egymást kiegészítő gyógymódok."
"Hahnemann azonban tovább ment és azt állította, hogy minél kisebb adagot alkalmazunk, annál hatásosabb lesz a szer. A hígítást a homeopátiában potenciálásnak nevezik, hiszen ezáltal éri el a szer egyre nagyobb és nagyobb hatásfokát. Fontos, miként történik a hígítás, egyes szereket többszöri lépésben tízszeresére (D potenciálás), másokat százszorosára (C potenciálás) hígítanak.[...]
A homeopátia hamar nagy népszerűségre tett szert, ami nem is csoda, ismerve a kor orvosi eljárásait. Abban az időszakban, amikor érvágással, hánytatással és köpölyözéssel próbáltak mindent gyógyítani, az a doktor, aki ártalmatlan folyadékokat és apró tablettákat javasolt, gyakran több eredménnyel járt, hiszen biztosan nem ártott a betegeinek."
források: 1 , 2 , 3
Összegezve a dolgokat rá lehet jönni, hogy miért lett ennyire elterjedt, és mennyi csalás van az egészben. Bizonyítva soha nem volt a hatása, a tapasztalatokra építés olyan esetekben, amikor gyógyszeres külső beavatkozás amúgysem létszükséges és meggyógyul az ember, alapból csak téves lehet (számos tényező befolyásolhatja, hőmérséklettől kezdve táplálkozásig, test állapota, kor, felismeri-e a szervezet a vírust, és még sok minden). Korábban én is voltam úgy vele, hogy nem láttam szükségét, de biztos valamire jó. Mostmár határozottan azt mondom, NINCS ÉRTELME. Ha lenne, azt már jópárszáz felméréssel, kutatással egyértelműen igazolhatták volna az a kb. 200 év alatt. Legtöbb helyen csak orvosok alkalmazhatják (akik egyből tudják, hogy ha valóban hatással rendelkező gyógyszer vagy kezelés kell).