36
  • ostoros
    #36
    Hát a kutatás sosem termel hasznot pénzügyi értelemben, na de majd az ipari megvalósítás!
  • overseer-7
    #35
    igen én is egyet értek veled..
    én ironizáltam lentebb..
    persze, hogy fontos az űrkutatás..
    de pénzügyi értelemben hasznot nem nagyon termel..
    egyedül talán ott mutatkozik profit generátor ahol újabb műszaki és tudományos felfedezéseket tesznek az űrtechesek.. erre felépítenek egy technológiát az iparban és újabb kommersz termékek és szolgáltatások jöhetnek létre, ami valódi hasznot generál, profitot és a termékekkel és szolgáltatásokkal újabb problémákat oldhat meg az emberiség.
  • Irasidus
    #34
    Elnézést, félre értettem. Sorry!
  • ostoros
    #33
    " Nem ártana a haszon, és az érték szavakat kiszótárazni, mert más jelent mit amire használod őket."
    Nem én, hanem overseer.
  • Irasidus
    #32
    "Ezzel együtt igenis vastagon megéri az űripar, mert bár közvetlen pénzügyi hasznot nem hoz, csak áttételesen, de a belőle fakadó technológiai fejlődés bőven kárpótol minket érte."

    Mi hoz közvetlen pénzügyi hasznot? Az, hogy fizetnek valamiért az szerintem közvetlen.

    "Már hogy érhetné olyan értelemben haszon az emberiséget? ... Egyébként is csak a ritkasága miatt neki tulajdonított virtuális értéke van."

    Nem ártana a haszon, és az érték szavakat kiszótárazni, mert más jelent mit amire használod őket.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.29. 22:13:30
  • ostoros
    #31
    Ez egy jó nagy marhaság volt. Már hogy érhetné olyan értelemben haszon az emberiséget? Jön E.T. a földönkívüli és arannyal fizet a kávéért, vagy mi? Az emberiség pénzügyi hasznot úgy tud felhajtani, hogy más emberektől elszedi a pénzét. Az emberiség egészére nézve ezért pénzügyi szempontból ez egy zéró összegű játék.
    Olyan értelemben soha nem is érheti haszon az emberiség egészét.
    Megmondom miért: ha például több ezer tonna aranyat tudnának tisztán lehozni az űrből, az emberiség vagyona attól nem lesz nagyobb. Mivel az arany értéke leesik. Egyébként is csak a ritkasága miatt neki tulajdonított virtuális értéke van.

    Ezzel együtt igenis vastagon megéri az űripar, mert bár közvetlen pénzügyi hasznot nem hoz, csak áttételesen, de a belőle fakadó technológiai fejlődés bőven kárpótol minket érte.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.11.29. 21:59:39
  • Irasidus
    #30
    "jólvan.. én úgy értem, hogy hiába csinálok meg mondjuk valami űrkütyüt.. valami eszközt amit ott fent lehet csinálni.. megcsinálom, kifizetnek rá több millió dollárt nekem.. abból van egy rész profit. ... Azt ennyi. lehet hogy hazahoz egy kis üstükös port, vagy színesebb, élesebb képet hoz a plútóról. De összeségében nem éri anyagi haszon az emberiséget."
    Dehogy nem. Megcsinálsz egy műholdat megrendelésre - akárcsak egy autót - azaz pénzért(!) és neked lesz belőle hasznod. Az űriparnak csak igen kis hányada a science és exploration (azaz tudomány és felfedezés). A legnagyobb része a kommunikációs és helymeghatározó eszközök, meteorlogikai, földmegfigyelő, és hadászati eszközök, illetve hordozórakéták.
    "Ha én egy céget hozok létre, ami kombájnokat állít elő magvakra, zöldségekre vagy gyümölcsökre, és ezt a terméket eladom, én is profitálok belőle, meg az is akinek eladtam, mert ő meg a saját vállalkozásában hasznot és hasznos termékeket állít elő.. ami többlet árú még a piaci versenyben alacsonyabbra szoríthatja az árakat és jótékony hatása van ez a folyamat magára a társadalomra is."
    Ugyanezt csinálják a műhold/rakéta és egyéb űreszközöket gyártók. Eladják magát a terméket, illetve a termék szolgáltatásait (tv, kommunukáció, gps, ásványkicsek kutatása, mezőgazdaság, metorologia, stb.)
    "De ha én mondjuk létrehozok egy nagyon drága vackot.. és nagyon drágán felküldöm had keringőzzön a föld körül.. akkor a végeredmény semmi más, csak egy nagy rakás nagyon drága fém meg műanyag az egész.. mintha összegyűjtenék nagy nehezen több tonna aranyat.. majd kilőném az űrbe.. nem kell az már senkinek.. "
    Az nem vacak, hanem egy olyan eszköz ami vagy szolgáltatást ad (lásd fentebb), vagy kutatást végez. Utóbbi, több haszonnal is jár. Egyrészt azt a "vacokot" - amit kifejlesztetek - később lehet földi alkalmazásban is hasznosítani, tehát eladod, és lesz belőle pénz. De maga kutatás is rengeteg szakembernek ad munkát, azaz pénzt. Viszont egy nagyon fontos dolog, hogy az alapkutatást nem pénzügyi vagy bármely más megtérülő haszon alapján finanszírozzák, hanem a világ megismerésének céljából! Ezt lehet nem szeretni, mert mondjuk téged nem érdekel a költetted lévő világ, csakis a pénz és a haszon (ez esetben ajánlanék egy jó orvost, mert ez egy szocipata jellemzője), de attól még az emberi jellem így működik, kíváncsi és ezért sok pénzt, és erőforrást áldoz. Enélkül a jellemvonás még barlangban ülnénk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.28. 21:46:49
  • overseer-7
    #29
    jólvan.. én úgy értem, hogy hiába csinálok meg mondjuk valami űrkütyüt.. valami eszközt amit ott fent lehet csinálni.. megcsinálom, kifizetnek rá több millió dollárt nekem.. abból van egy rész profit.
    ..aztán az történik, hogy beépítik a cuccot, használják.. csinálnak ezt azt az űrben. Azt ennyi. lehet hogy hazahoz egy kis üstükös port, vagy színesebb, élesebb képet hoz a plútóról. De összeségében nem éri anyagi haszon az emberiséget.

    Igazából az űripar egy hatalmas nagy pénznyelő. Ökonómiailag maga a csőd.

    Ha én egy céget hozok létre, ami kombájnokat állít elő magvakra, zöldségekre vagy gyümölcsökre, és ezt a terméket eladom, én is profitálok belőle, meg az is akinek eladtam, mert ő meg a saját vállalkozásában hasznot és hasznos termékeket állít elő.. ami többlet árú még a piaci versenyben alacsonyabbra szoríthatja az árakat és jótékony hatása van ez a folyamat magára a társadalomra is.

    De ha én mondjuk létrehozok egy nagyon drága vackot.. és nagyon drágán felküldöm had keringőzzön a föld körül.. akkor a végeredmény semmi más, csak egy nagy rakás nagyon drága fém meg műanyag az egész..

    mintha összegyűjtenék nagy nehezen több tonna aranyat.. majd kilőném az űrbe.. nem kell az már senkinek..
  • Irasidus
    #28
    Olvasd el ezt, SpaceX – a kezdetek: első rész,második rész

    A te véleményed mire alapozod nem tudom, de azért én tájékozódnék mielőtt valamilyen témában megszólalok.
  • saxus
    #27
    Muhaha, ezt te sem gondolod komolyan... Pátosz meg a többi. Az. Itt nem a pátosz és az egyéb maszlag a mozgatórugó, hanem az, hogy ha a másik hamarabb csinálja meg, letarolja a piacot.
  • Irasidus
    #26
    Nem csak úgy lehet profitot termelni, hogy kibányászom az aranyat, akkor gépjárműipar, vagy szolgáltatóipar sem lenne - nyereséges. Gondolkoztatok egy picit, és nézzétek meg a számokat, micsoda profitok vannak. Ez egy ugyanolyan piac mint bármely másik, eladom-veszek alapon működik. Ez is termelő ágazat. Mellékesen Magyarországon jelenleg 30 űriparral foglakozó vállalkozás van, ami nyereséges, és az ESA csatlakozás után ugyanennyi várható, és mi csak egy kis ország vagyunk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.27. 12:52:31
  • ostoros
    #25
    Így van. Vagyis összesítve megéri csinálni, különben már rég abbahagyták volna.
  • overseer-7
    #24
    igazi profit csak akkor lesz az űriparban, ha valaki leküld ide onnan magasról egy kisebb hegynyi aranyat, vagy vagy más nemes fémet.
    addig meg csak önbecsapás az egész
  • asgh
    #23
    Ez minden közszolgáltatással így van, ennek ellenére az ilyen beruházásokat is alapvetően profit szempontból vizsgálják. Pl. ha egy új metrót vagy autópályát akarnak építeni, akkor kiszámolják, hogy az mennyit farag le az emberek utazási idejéből. A hatékonyság javulásnak a gazdasági szférára gyakorolt hatását aztán "forintosítják" és így meg lehet saccolni, hogy egy ilyen jellegű közberuházás nagyságrendileg mennyi időn belül térül meg és egyáltalán megéri-e belefogni.
    Ebből a szempontból mondjuk a gps vagy az időjárás figyelő műholdak üzemeltetésének profitja is kalkulálható, csak a gazdaságélénkítő hatásukat figyelik, nem a közvetlen pénzmozgást.
  • NEXUS6
    #22
    Reméljük. Csak addig még egy csomó technológiát ki kell fejleszteni, az rengeteg forrást követel. És bizony, ahol nagy pénzekről van szó ott erőfeszítéseket kell tenni az "érdekeltségek megvédésére" is.
  • ostoros
    #21
    Profit és haszon már most is van a dolgon. Műholdak bérlése, szolgáltatásaik, kommunikáció, időjárás előrejelzések, földmérés, navigáció, stb. ez több tíz milliárdos üzlet. Csak egy probléma van, hogy nagyon sokfelé oszlik, és azok, akik üzemeltetik az űrt elérni képes eszközöket, nem látnak belőle semmit.
    Tehát állambácsi betolja a nagy lóvét, aztán mások meg beszedik a hasznot.
  • Sequoyah
    #20
    Technológiai és tudományos fejlődés ott kezdodott, hogy megerte vele foglalkozni. Tehat egyreszt megerte vele foglalkozni valakinek, masreszt szabad volt vele foglalkozni. Az urkutatassal is igy lesz.
  • Sequoyah
    #19
    Profit akkor lesz illetve lehet, ha majd beindul az urbanyaszat, en errol beszeltem.
  • overseer-7
    #18
    szerintem nem a liberális kapitalista rendszer volt az ami bárkit is kiemelt volna a szenvedésből.. az csak az emberek teljesítményével foglalkozott.. azaz hogyan lehet szervezni, kereskedni, kisajátítani, felismerte a jel lényegét.

    Talán a technológiai és tudományos fejlődésünk tette lehetővé, hogy ma ennyit sikerült javítanunk az életkörülményeinken, annak ellenére, hogy rengeteg minden élősködik a társadalom munka végző erején és elszipkázza előlünk a saját teljesítményünket.

    sajnos..
    ha belegondolok, hogy tanultam olyanról, hogy a középkorban volt olyan, hogy tized, meg kilenced a királynak és a templomnak.. az 20% csak. Ma vigyorognánk, ha tényleg csak ennyit kellene beszolgáltatnunk a saját teljesítményünkből.
  • Irasidus
    #17
    Ne politizálj, arra van más topic!
  • asgh
    #16
    "Soha sehol annyi embert nem emelt meg ki a szegenysegbol es a szenvedesbol egy gazdasagi rendszer, mint ez a csuf, kapzsi liberalis kapitalizmus."

    És soha sehol annyi embert nem döntött még szegénységbe és okozott annyi szenvedést egy gazdasági rendszert, mint a liberális kapitalizmus.

    A kapitalizmus működőképes rendszer, ha a piac mérete és jellege egészségesen versengő evolúciós környezetet biztosít a vállalkozások számára, és van külső erő, ami a versenyt szabályozza. Amint viszont a piac torzul (pl. a mérete, vagy a szereplők speciális helyzete miatt) a kapitalizmus rendkívül kártékony tud lenni.
    Pl. a világ első számú tömeggyilkosa, a néhai belga király (aki mellett Hitler gyenge kezdőnek tűnik), kapitalista vállalkozóként, kizárólag profitmaximalizálási célból mészároltatta le és nyomoríttatta meg emberek tízmillióit.
    A liberális kapitalizmus megítélése amúgy egyre jobban hasonlít a vallásokhoz: egy vallási fanatikust sem tudsz ugyebár a valósággal megfogni, mert ha valami jó történik, az szerinte Isten jóságának bizonyítéka, ha valami rossz, akkor nem hittél eléggé.
    Ugyanez van a liberális kapitalizmussal: ha valami működik, akkor lám-lám milyen jó dolog a kapitalizmus, ha meg nem, akkor valahogy mindig levezetik, hogy nem volt _eléggé_ kapitalista a gazdaság és az okozta a bajt.

    A kapitalista gazdaság szvsz kb. olyan, mint egy kert meg a biogazdálkodás: ha beáll az egészséges egyensúly, akkor hagyni kell, hogy a természet végezze a dolgát, ha viszont nem, akkor vagy kertészkedsz, vagy a gaz nyer.

    Na most a magán űrkutatás piaca még bőven a kertészkedés fázisát éli. Egyelőre a nasa beszállítóiként ugyanúgy állami pénzből élnek, mint a nasa maga, és csak igen hosszú távon van egyáltalán esély arra, hogy képesek lesznek magán megrendelésekből fenntartani magukat.
  • Irasidus
    #15
    "Már akkor tudták hogy nem ez a leg gazdaságosabb módszer, de momentán az oroszak is marha erősek voltak benne."

    Mert mi lett volna akkor a leggazdaságosabb módszer?
  • molnibalage83
    #14
    Láthatólag te nem emlékszel. A sebességet kevered a gyorsulással Epic...
  • NEXUS6
    #13
    Ezek a kis cégek marhára nem profit orientált cégek. Van a gazdájuk aki zsírosra kereste a seggét az aktuálos dotkomlufiból és most azt a jövedelmét a hobbijára költi. Még a Tesla is veszteséges pedig annak tényleg van köze a piachoz.

    Az állam ha akarná és technológiai ugrást akar csinálni akkor nagyságrenddel magasabb pénzösszeget fektet a területbe. Lásd hidegháború technikai robbanása.
    Sok szempontból ezek a cégecskék ugyan azt a koncepciót követik, mint akkor: vegyél egy kellően erős ballisztikus rakétát, rakj egy kis kapszulát az elejére, és ha elég gyors vagy akkor a te majmod jut ki először az űrbe. Már akkor tudták hogy nem ez a leg gazdaságosabb módszer, de momentán az oroszak is marha erősek voltak benne. Amikor normális rendszert csinálhattak volna (shuttle) azt is elbaxták.
  • Sequoyah
    #12
    Ezzel 100%ig egyetertek.
    profit-orientáltság nem ördögtől való dolog, éppen most bizonyítja be, hogy képes előre vinni az emberiséget

    Soha sehol annyi embert nem emelt meg ki a szegenysegbol es a szenvedesbol egy gazdasagi rendszer, mint ez a csuf, kapzsi liberalis kapitalizmus. (idezet lopva, egy ismeretlen forumozotol)

    Nagyon jol illeszkedo pelda a szamitogepek fejlodese. Katonai fejlesztes volt, es onnan szivargott at a civil szferaba. Aztan kiderult, hogy nem csak katonai alkalmazasa van, hanem valodi profit is. A beleinvesztalt penz nagysagrendekkel nott. Csak az Intel evente vagy 50 milliardot kolt, ebbol 3 milliard csak K+F. Egy urprogram kijonne szinte ennyibol:) Kormanyzati programnak Azota a katonasag is a civil szfera altal kifejlesztett technologiat hasznalja.
    Annyi penz kering a toke-piacon befektetest keresve, hogy abbol a Plutoig is boven el lehetne menni:) Csak meg kell gyozni oket hogy lesz profit, es onnantol az urutazas jovoje sinen van:)
  • Irasidus
    #11
    Ha profit és haszon lesz a dolgon, és nem lesz hősies, akkor mindennapossá, megszokottá válik. Mint a repülés, autózás, vagy hajózás. Az lenne sokunk álma, ha nem pátosz lenne az űrutazás, hanem hétköznapi dolog. De jelenleg még nem itt tartunk. Én csak arra próbáltam utalni, hogy a kapitalizmus, illetve a profitorientáltság nem ördögtől való dolog, éppen most bizonyítja be, hogy képes előre vinni az emberiséget; és, hogy ezek mögött a váltakozások mögött nem pénzéhes szociopata emberek, hanem álmodozók vannak. Olyanok mint bárki más. Köszönjük nekik. Ennyi.
  • Sequoyah
    #10
    Igazad van, valoban egyeni lelkesedes es patosz is all ezek mogott. De az egyen lelkesedese hosszu tavon ugyanugy elmulhat, mint a nemzet lelkesedese a holdprogram utan. Igaz az egyeni az egy fokkal jobb, mert johet a helyebe masik egyen, mig a nemzet helyebe igen korlatozottan all masik nemzet.
    T0nk is arra utalhat, hogy mihelyst verge sikerul profitot kicsikarni az egeszbol, na onnantol mar nem all meg a dolog. Kevesbe lesz hosies, es inkabb kapitalista nagyvalalatok versenye a profitert, de onnantol nem milliardok es 10milliardok mennek majd az uriparba, hanem 100 es 1000 milliardok.
  • Irasidus
    #9
    A cégek mögött emberek állnak, olyan emberek akik ugyanúgy Star Trek-en nőttek fel, és ugyanúgy rajonganak az űrért mint egy kevésbé tehetős ember. Sok alapító, cégvezető elmondta, hogy tenni akarnak valamit, valamit az emberiségért. A különbség köztük és közted, hogy nekik van pénzük ezt megvalósítani. Te is megtennéd, ha tudnád, nem? Az ember nem profitorientált gép, vannak vágyai, céljai, álmai. Bizony a milliárdosoknak is, mivel ők is emberek. Viszont bármit akarsz mai világban, csak is üzleti alapon lehetséges, szívjóságból nem lesz űrhajó és rakéta. De azt állítani, hogy csak is kőkemény profit áll az egész mögött, nem igaz, emögött is pátosz van. Illetve kőkemény állami szabályozás. A többivel egyetértek.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.25. 23:01:35
  • saxus
    #8
    Ki a tököm írja ezeket a cikkeket? Cikkben 7 m/s van, videóban 7 láb/sec van. Épp csak a harmada. A 7 m/s már közelít a szabadesés sebessége (9,81 m/s, ha még valaki emlékszik az ált-sulis fizikára.)

    Másrészt azért nézzük már meg, hogy honnan lassítanak... F9R-nél a MECO az 7400 km/h körül van. Plusz, az képes kijutni az űrbe is, amire a Blue Origin rakétája jelenleg nemigazán. Na meg a Grasshopperről se feledkezzünk már el.
  • T0nk
    #7
    A cikkhez meg: Éjjen, felment meg lejött az űrfasz. És végig állva maradt.
  • T0nk
    #6
    Pont ezt unta meg Peter Diamandis, és ezért hozta létra az X-Prize alapítványt. Pont ezt unta meg Elon Musk és hozta létre a SpaceX-et. Pont ezt unta meg Charles Simonyi, Larry Page és Richard Benson, és hozták létre a Planetary Resources-t. Szerencsére most már sikerült magáncégeket profit reményében belerángatni az űrtevékenységbe, és nem csak föld körül keringő műholdak gyártására, hanem távolabbi célok elérésére. Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült végre átlendülni azon a holtponton, hogy ne idióta politikusok meg az idióta választóik határozzák meg az űrtevékenység irányát és költségvetését, hanem kőkemény profit érdekek.
    Ez így nem lesz olyan pátoszos, nem lesz olyan nagyon hősies, de legalább lesz. Nincs nagyobb erő az univerzumban a nyereséges üzleteknél. Új vadnyugat lesz. A politikusok és a teszetosza választóik akarták, hát ez lesz.
  • Irasidus
    #5
    Ez így ebben a formában nem igaz. Clinton programjában szerepelt az ISS, még ma is működik. Bush programjában a Mars-utazás, némi módosítással és realizálással de Obama programja ugyanerről szól. Ráadásul itt nem csak elnökökről van szó, hanem pártokról is, ha nem lesz pártváltás, túl nagy változásra nem kell számítani.
  • NEXUS6
    #4
    Szerintem is nagy dobára készülnek az amcsik, mégpedig a köv elnökválasztásra. Ami után kidobnak mindent, amit Obama meghirdetett miután kidobott mindent, amit Bush tervezett, aki előttek kidobta Clinton nagy fejlesztéseit.
    XD
  • overseer-7
    #3
    valami nagy dobásra készülhetnek az usában, hogy annyi pénzt költenek.. biztos a mars meghódiccsát készítik elő.
    remélem még élni fogok amikor az első ember a marsra lép.. ha nem fogják sokáig halasztgatni a dolgot.. addig meg ott lesznek az orosz, és talán később meg a kínai hordozó rakéták is.
  • overseer-7
    #2
    na ezt már szeretem
  • NEXUS6
    #1
    Gratu a sikerhez, de ezzel együtt is már lassan 5 éve nincs az amcsiknak saját emberes űrszállító képessége. (Annak ellenére, hogy az övüké a világon a legnagyobb űrkutatási költségvetés).