Hunter
Ha nem tudjuk irányítani, lőjük le!
George W. Bush rábólintott a tervezetre, mely szerint egy hadihajóról indított rakétával semmisítik meg az irányításuk alól kicsúszott kémműholdat, ami lesodródva pályájáról hamarosan visszatér a légkörbe.
Az USA indoklása szerint erre a műhold mérgező anyagai miatt lenne szükség, ami halálos az emberekre, ha belélegeznék. Sokak szerint a valódi ok a titkos részek megsemmisítése, vagy egy, a nemrég Kína által végrehajtott rakétatesztre adott válasz, a hivatalos források azonban elzárkóznak ezen vádak elől. James Cartwright tábornok elmondta, a titkos részek a légkörbe való belépéskor eleve elégnének, de ez amúgy sem lehet indoka egy műhold lelövésének.
A Nemzeti Felderítési Hivatal (NRO) 2006. decemberében fellőtt műholdja energiaellátási gondok miatt vesztette el a kommunikációt a Földdel, emiatt nem lehetséges az irányított visszatérése a légkörbe, azaz elvileg bárhol becsapódhat. Az előrejelzések szerint február végén vagy március elején érheti el a légkör peremét. A tábornok beszámolója szerint a kilövési időszakot egy-két napon belül meg kell nyitniuk, ami körülbelül egy hétig tart, ennyi idejük van a művelet kivitelezésére.
Évente több ezer űrobjektum hullik vissza a Földre, anélkül hogy az bárkit veszélyeztetne. Az NRO műhold esetében némileg más a helyzet. James Jeffries nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, a műhold hajtóanyagtartálya túlélné a légkörbe történő tüzes belépést, a becsapódáskor azonban minden bizonnyal kieresztené a tervezettnél jóval rövidebb szolgálati idő miatt megmaradt közel 450 kilogrammnyi hidrazin hajtóanyag készletét. A hidrazin mérgező gáz, belégzéskor hasonló hatást vált ki, mint a klór vagy az ammónia. Égető érzet alakul ki a tüdőben, túl nagy dózis pedig halált okoz. Jeffries a BBC-nek adott interjújában elmondta, minimális a valószínűsége, hogy a szerkezet lakott területen csapódjon be, "az elnök számára azonban elég kockázatot jelent, hogy aggódjon az életekért".
Becsapódás esetén a veszélyzóna nem lenne különösebben nagy, körülbelül két futballpályányi területnek felelne meg. Ha a légkörbe való belépés előtt megsemmisítenék a műholdat, a hidrazin szétszóródna a világűrben, a visszatérő darabok pedig a belépéskor elégnének. A műveletet a Haditengerészet hajtaná végre egy SM 3 (Standard Missile 3) típusú rakétával, amit egy Aegis-osztályú rombolóról lőnének ki. A hajó része az amerikai rakétavédelmi rendszernek, melyet ballisztikus rakéták elfogására terveztek. Cartwright tábornok szerint egy lövéssel kell végezniük az elszabadult műholddal, mégis három hajót készítenek fel, így elvileg három alkalommal próbálkozhatnak. Ha az első kísérlet sikertelenül zárul, a további kilövések a katonai döntéshozók mérlegelésén múlnak. A műveletet mindenképpen a légkör elérése előtt kell végrehajtani, utána ugyanis a légköri zavarok "közel lehetetlenné teszik" a találatot.
A legnagyobb kontrollálatlan amerikai objektum a Skylab volt, ami 1979-ben tért vissza a légkörbe. Tavaly Kína hajtott végre egy sikeres tesztet, melyben egy földi ballisztikus rakétával semmisítették meg egyik kiöregedett műholdjukat, megmutatva a világnak, hogy nem felkészületlenek egy esetleges űrfegyverkezés esetén. Cartwright tábornok szerint nincs párhuzam Peking és Washington intézkedése között, különösen, hogy a kínai műhold jóval távolabbi pályán keringett, maradványai évtizedeken át lebegnek még a bolygó körül, veszélyeztetve a szolgálatot teljesítő űreszközöket.
Az USA indoklása szerint erre a műhold mérgező anyagai miatt lenne szükség, ami halálos az emberekre, ha belélegeznék. Sokak szerint a valódi ok a titkos részek megsemmisítése, vagy egy, a nemrég Kína által végrehajtott rakétatesztre adott válasz, a hivatalos források azonban elzárkóznak ezen vádak elől. James Cartwright tábornok elmondta, a titkos részek a légkörbe való belépéskor eleve elégnének, de ez amúgy sem lehet indoka egy műhold lelövésének.
A Nemzeti Felderítési Hivatal (NRO) 2006. decemberében fellőtt műholdja energiaellátási gondok miatt vesztette el a kommunikációt a Földdel, emiatt nem lehetséges az irányított visszatérése a légkörbe, azaz elvileg bárhol becsapódhat. Az előrejelzések szerint február végén vagy március elején érheti el a légkör peremét. A tábornok beszámolója szerint a kilövési időszakot egy-két napon belül meg kell nyitniuk, ami körülbelül egy hétig tart, ennyi idejük van a művelet kivitelezésére.
Évente több ezer űrobjektum hullik vissza a Földre, anélkül hogy az bárkit veszélyeztetne. Az NRO műhold esetében némileg más a helyzet. James Jeffries nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, a műhold hajtóanyagtartálya túlélné a légkörbe történő tüzes belépést, a becsapódáskor azonban minden bizonnyal kieresztené a tervezettnél jóval rövidebb szolgálati idő miatt megmaradt közel 450 kilogrammnyi hidrazin hajtóanyag készletét. A hidrazin mérgező gáz, belégzéskor hasonló hatást vált ki, mint a klór vagy az ammónia. Égető érzet alakul ki a tüdőben, túl nagy dózis pedig halált okoz. Jeffries a BBC-nek adott interjújában elmondta, minimális a valószínűsége, hogy a szerkezet lakott területen csapódjon be, "az elnök számára azonban elég kockázatot jelent, hogy aggódjon az életekért".
Becsapódás esetén a veszélyzóna nem lenne különösebben nagy, körülbelül két futballpályányi területnek felelne meg. Ha a légkörbe való belépés előtt megsemmisítenék a műholdat, a hidrazin szétszóródna a világűrben, a visszatérő darabok pedig a belépéskor elégnének. A műveletet a Haditengerészet hajtaná végre egy SM 3 (Standard Missile 3) típusú rakétával, amit egy Aegis-osztályú rombolóról lőnének ki. A hajó része az amerikai rakétavédelmi rendszernek, melyet ballisztikus rakéták elfogására terveztek. Cartwright tábornok szerint egy lövéssel kell végezniük az elszabadult műholddal, mégis három hajót készítenek fel, így elvileg három alkalommal próbálkozhatnak. Ha az első kísérlet sikertelenül zárul, a további kilövések a katonai döntéshozók mérlegelésén múlnak. A műveletet mindenképpen a légkör elérése előtt kell végrehajtani, utána ugyanis a légköri zavarok "közel lehetetlenné teszik" a találatot.
A legnagyobb kontrollálatlan amerikai objektum a Skylab volt, ami 1979-ben tért vissza a légkörbe. Tavaly Kína hajtott végre egy sikeres tesztet, melyben egy földi ballisztikus rakétával semmisítették meg egyik kiöregedett műholdjukat, megmutatva a világnak, hogy nem felkészületlenek egy esetleges űrfegyverkezés esetén. Cartwright tábornok szerint nincs párhuzam Peking és Washington intézkedése között, különösen, hogy a kínai műhold jóval távolabbi pályán keringett, maradványai évtizedeken át lebegnek még a bolygó körül, veszélyeztetve a szolgálatot teljesítő űreszközöket.