Berta Sándor
Nem jutott be a svéd parlamentbe a helyi kalózpárt
A Svéd Kalózpárt nem tudta megismételni a tavalyi EP-választáson elért az eredményét és így nem jutott be a stockholmi parlamentbe. A kalózok annyira rosszul szerepeltek, hogy az eredményüket fel sem tüntették a végső összesítésben.
A svéd választási hivatal honlapján nyilvánosságra hozott lista és táblázat szerint a legjobb, 32,19 százalékos eredményt a szociáldemokraták érték el, míg a második helyet 27,35 százalékkal a jelenlegi miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt konzervatív pártja szerezte meg. Ugyan a Zöldek 8,18 százalékot értek el, de ennek ellenére sem tudnak koalíciós kormányt alakítani a szociáldemokratákkal.
Arra viszont alighanem a Svéd Kalózpárt vezetői sem számítottak, hogy a pártjuk ennyire rosszul szerepel majd. A listában a kalózok neve nem is szerepel, az eredményüket ugyanis beolvasztották a többi kis párt szavazataiba. Az egyéb pártok rubrika mellett 1,61 százalékos eredmény olvasható. Ez valljuk be, különösen a tavalyi 7,1 százalékos EP-választási eredmény tükrében, elszomorító eredmény.
Rick Falkvinge, a Svéd Kalózpárt elnöke is elismerte a blogbejegyzésében, hogy ez volt a kalózok eddigi legrosszabb eredménye. Még 2006-ban az első megmérettetésükön is több szavazatot tudtak összegyűjteni. A politikus szerint a vereség egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a számukra legfontosabb témákról majd csak most kezdődnek viták Svédországban. Falkvinge ide sorolta a The Pirate Bay elleni pert, valamint az ACTA hamisítások elleni kereskedelmi megállapodás aláírását is.
A svéd kalózok ugyanakkor elszántak és a következő választásokig hátralévő időt szeretnék tagjaik képzésére fordítani. Emellett természetesen minden a sajtószabadságot és a szerzői jogot érintő kérdésben felemelik majd a hangjukat. A céljuk az, hogy az internet szabad legyen, a szerzői jogi szabályozást pedig a 21. századi technikai feltételekhez igazítsák a döntéshozók.
A Fredrik Reinfeldt miniszterelnök vezette kormány a választások előtt 2015-ig 15 milliárd korona értékű adócsökkentést helyezett kilátásba. A jobboldali pártcsoport fő versenytársa, a szociáldemokraták vezette baloldali-zöld koalíció - amely 157 mandátumot szerzett a parlamentben - azzal érvelt, hogy az adócsökkentések gyengítik a társadalom alacsonyabb jövedelmű rétegeit védő szociális hálót. A kormánypártok abszolút többségének elvesztése arra utal, hogy ezzel valós társadalmi elégedetlenségnek adtak hangot, csakhogy ezek az érzelmek egyelőre a bevándorlók ellen fordultak, ugyanis a szociális gondokért a muzulmán bevándorlókat okoló szélsőjobboldali Svéd Demokrata Párt 20 mandátum megszerzésével be tudott jutni a törvényhozásba.
Ez az első eset a magát a nyugati világ legtoleránsabb társadalmának tartó ország történetében, hogy egy szélsőséges párt átlépi a bejutási küszöböt. A helyén maradó kormány várhatóan kisebbségben, a vörös-zöld ellenzék alkalmi támogatására építve folytatja munkáját, Reinfeldt ugyanis világossá tette, hogy nem működnek együtt a széljobboldali párttal.
A svéd választási hivatal honlapján nyilvánosságra hozott lista és táblázat szerint a legjobb, 32,19 százalékos eredményt a szociáldemokraták érték el, míg a második helyet 27,35 százalékkal a jelenlegi miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt konzervatív pártja szerezte meg. Ugyan a Zöldek 8,18 százalékot értek el, de ennek ellenére sem tudnak koalíciós kormányt alakítani a szociáldemokratákkal.
Arra viszont alighanem a Svéd Kalózpárt vezetői sem számítottak, hogy a pártjuk ennyire rosszul szerepel majd. A listában a kalózok neve nem is szerepel, az eredményüket ugyanis beolvasztották a többi kis párt szavazataiba. Az egyéb pártok rubrika mellett 1,61 százalékos eredmény olvasható. Ez valljuk be, különösen a tavalyi 7,1 százalékos EP-választási eredmény tükrében, elszomorító eredmény.
Rick Falkvinge, a Svéd Kalózpárt elnöke is elismerte a blogbejegyzésében, hogy ez volt a kalózok eddigi legrosszabb eredménye. Még 2006-ban az első megmérettetésükön is több szavazatot tudtak összegyűjteni. A politikus szerint a vereség egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a számukra legfontosabb témákról majd csak most kezdődnek viták Svédországban. Falkvinge ide sorolta a The Pirate Bay elleni pert, valamint az ACTA hamisítások elleni kereskedelmi megállapodás aláírását is.
A svéd kalózok ugyanakkor elszántak és a következő választásokig hátralévő időt szeretnék tagjaik képzésére fordítani. Emellett természetesen minden a sajtószabadságot és a szerzői jogot érintő kérdésben felemelik majd a hangjukat. A céljuk az, hogy az internet szabad legyen, a szerzői jogi szabályozást pedig a 21. századi technikai feltételekhez igazítsák a döntéshozók.
A Fredrik Reinfeldt miniszterelnök vezette kormány a választások előtt 2015-ig 15 milliárd korona értékű adócsökkentést helyezett kilátásba. A jobboldali pártcsoport fő versenytársa, a szociáldemokraták vezette baloldali-zöld koalíció - amely 157 mandátumot szerzett a parlamentben - azzal érvelt, hogy az adócsökkentések gyengítik a társadalom alacsonyabb jövedelmű rétegeit védő szociális hálót. A kormánypártok abszolút többségének elvesztése arra utal, hogy ezzel valós társadalmi elégedetlenségnek adtak hangot, csakhogy ezek az érzelmek egyelőre a bevándorlók ellen fordultak, ugyanis a szociális gondokért a muzulmán bevándorlókat okoló szélsőjobboldali Svéd Demokrata Párt 20 mandátum megszerzésével be tudott jutni a törvényhozásba.
Ez az első eset a magát a nyugati világ legtoleránsabb társadalmának tartó ország történetében, hogy egy szélsőséges párt átlépi a bejutási küszöböt. A helyén maradó kormány várhatóan kisebbségben, a vörös-zöld ellenzék alkalmi támogatására építve folytatja munkáját, Reinfeldt ugyanis világossá tette, hogy nem működnek együtt a széljobboldali párttal.