Gyurkity Péter
Nem áll készen az USA a kibertámadásokra
Amerikai kormányzati és civil szakértők nagyszabású számítógépes hadijátékon vettek részt, tapasztalataik alapján pedig az Egyesült Államok korántsem áll készen a kibertámadások fogadására.
A kétnapos szimulációt követően a mintegy 230, kormányzati ügynökségnek, vállalatoknak, valamint civil csoportoknak dolgozó szakértő meglehetősen negatív módon foglalta össze tapasztalatait. A többség ugyanis egyetértett abban, hogy a nagyszabású kibertámadások súlyos károkat okozhatnak a számítógépes rendszerekben, ez pedig több kérdést is felvet a védelmi stratégiát illetően.
Bush elnök még tavaly indította útjára a védelmet növelni hivatott kezdeményezést, amelynek keretében rengeteg pénzt öltek a kiberbiztonsági feladatokba. Ez azonban a résztvevők szerint korántsem elég, és bár sikerült elindulni a megfelelő úton, a védelem még csak meg sem közelíti a kívánt szintet. További milliárdokat kell ilyen célokra fordítani, hogy minimalizálják a sikeres támadások esélyeit, illetve azok következményeit. Az egyik demokrata küldött a 2001. szeptember 11-i támadás előtti helyzethez hasonlította a mostani állapotot, emlékeztetve arra, hogy igazán akkor fogták fel a fenyegetés súlyát.
Példaként említik az orosz hackereket, akik Észtország és Grúzia ellen már bizonyították, hogy milyen lehetőségek rejlenek az átfogó kibertámadásokban. Katonai szakértők szerint a jövőben a hagyományos támadásokat megelőzik majd a kifejezetten a fontos gazdasági és katonai központok ellen indított kiberakciók, amelyek célja az irányítás meggyengítése, illetve teljes kiütése. Ezt szeretnék megakadályozni az amerikai szakértők, legalábbis ami hazájukat illeti.
Hozzáteszik, hogy a katonai-politikai konvenciókat is újra kell írni, ki kell egészíteni, hiszen a kibertámadásokat illetően még sok a fehér folt - azt tudják, miként kell (és lehet) reagálni egy rakétatámadás esetén, ám egy számítógépes rohamnál már több kérdés is felmerülhet.
A kétnapos szimulációt követően a mintegy 230, kormányzati ügynökségnek, vállalatoknak, valamint civil csoportoknak dolgozó szakértő meglehetősen negatív módon foglalta össze tapasztalatait. A többség ugyanis egyetértett abban, hogy a nagyszabású kibertámadások súlyos károkat okozhatnak a számítógépes rendszerekben, ez pedig több kérdést is felvet a védelmi stratégiát illetően.
Bush elnök még tavaly indította útjára a védelmet növelni hivatott kezdeményezést, amelynek keretében rengeteg pénzt öltek a kiberbiztonsági feladatokba. Ez azonban a résztvevők szerint korántsem elég, és bár sikerült elindulni a megfelelő úton, a védelem még csak meg sem közelíti a kívánt szintet. További milliárdokat kell ilyen célokra fordítani, hogy minimalizálják a sikeres támadások esélyeit, illetve azok következményeit. Az egyik demokrata küldött a 2001. szeptember 11-i támadás előtti helyzethez hasonlította a mostani állapotot, emlékeztetve arra, hogy igazán akkor fogták fel a fenyegetés súlyát.
Példaként említik az orosz hackereket, akik Észtország és Grúzia ellen már bizonyították, hogy milyen lehetőségek rejlenek az átfogó kibertámadásokban. Katonai szakértők szerint a jövőben a hagyományos támadásokat megelőzik majd a kifejezetten a fontos gazdasági és katonai központok ellen indított kiberakciók, amelyek célja az irányítás meggyengítése, illetve teljes kiütése. Ezt szeretnék megakadályozni az amerikai szakértők, legalábbis ami hazájukat illeti.
Hozzáteszik, hogy a katonai-politikai konvenciókat is újra kell írni, ki kell egészíteni, hiszen a kibertámadásokat illetően még sok a fehér folt - azt tudják, miként kell (és lehet) reagálni egy rakétatámadás esetén, ám egy számítógépes rohamnál már több kérdés is felmerülhet.
