SG.hu
Bill Gates a szoftverek együttműködéséről
Bill Gates legújabb vezetői levele - melyet a világon mintegy 250 000 Microsoft ügyfélhez és partnerhez juttatott el - az interoperabilitás (szoftverek és rendszerek együttműködő-képessége) kérdését járja körül.
A vállalatok nap, mint nap szembesülnek azzal a problémával, hogy többféle, különböző gyártmányú szoftver között kell együttműködést kialakítaniuk. Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy racionalizálni tudják üzleti folyamataikat, szorosabb kapcsolatot építhessenek ki vevőikkel és partnereikkel, vagy akár sikerrel zárhassák az esetleges vállalatfelvásárlást vagy -egyesülést. A heterogén technológiák összekötése és a költségek csökkentése napjainkban olyan kihívást jelent, amely a szervezetek minden szintjét érinti. Egy vállalati rendszernek napjainkban kapcsolatot kell teremtenie a partnerek rendszereivel, el kell érnie különböző mainframe-en tárolt adatokat, összeköttetést kell kialakítania az eltérő programozási nyelven megírt alkalmazások között, és képesnek kell lennie egyszerre több rendszerbe is bejelentkezni.
Az évek során az iparág többféle módszerrel próbálta kiküszöbölni a szoftverek heterogenitásából eredő problémákat. Bebizonyosodott azonban, hogy egyetlen olyan megoldás van csupán, amely mindig jól működött, és ma is sikeresen használható: ez pedig nem más, mint az együttműködő-képesség és az átjárhatóság melletti erős elkötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a különféle alkalmazásokat és rendszereket rendeltetésüknek megfelelően működtetjük, ugyanakkor egy közös "szerződésben" szabályozzuk azt, hogy ezek a különnemű rendszerek milyen módon kommunikáljanak, és hogyan cseréljék ki egymással adataikat.
Az eddigi gyakorlatnál, ahol a rendszerek kód szintjén való kompatibilitása, az olyan un. middleware rétegek létrehozása, amelyek megkísérlik mindegyik rendszer működését hasonlónak feltüntetni, illetve a különböző rendszereket kvázi csereszabatossá átalakítani, az együttműködő-képesség (interoperability) kialakítására való törekvés pragmatikusabb megközelítés. Ha a különböző szoftverek "egyetértenek" az alapvető protokollokat illetően, minimális ismeretek birtokában is problémamentesen kommunikálhatnak egymással, és nem kell részletesen ismerniük a másik működését. Talán az internet a legkézenfekvőbb példája ennek az együttműködő-készségnek: az interneten keresztül minden szoftver képes kapcsolatot teremteni, és adatokat cserélni, csupán a legfontosabb protokollokat kell betartania.
Összegezve: az együttműködő-készség kialakítása bevált módszere a piacon tapasztalható sokféleség és heterogenitás kezelésének. Levelében a Microsoft interoperabilitással, azaz a rendszerek együttműködő képességével kapcsolatos stratégiájának két fontos csapásirányáról szól. "Egyrészt, továbbra is igyekszünk megfelelni ügyfeleink azon igényének, hogy a szoftvereik zökkenőmenetesen működjenek együtt meglévő eszközeikkel. A másik törekvésünk pedig, hogy a szoftveripar többi szereplőjével közösen definiáljuk a szoftverek és a web szolgáltatások új, XML (eXtensible Markup Language) nyelven alapuló generációját. Ennek a megoldásnak köszönhetően hatékonyabb információ megosztásra nyílik mód, és megnyílik az út a szoftver fejlesztés egy magasabb szintje felé, ahol az együttműködő képesség alapvető tulajdonsága lesz a szoftvereknek. Célunk, hogy az interoperabilitás révén kiaknázzuk a modern (és kevésbé modern) üzleti szoftverek teljes kapacitását, és olyan hatásfokú együttműködésre tegyük őket képessé, amelyben az egész többet jelent a részek összegénél. Teljesen ki kívánjuk küszöbölni a heterogén architektúrák és alkalmazások közötti súrlódást, anélkül hogy károsítanánk sajátos funkcionalitásukat."
Ez a megközelítés kézenfekvőnek látszik, de az interoperabilitás igényét gyakran összekeverik más problémákkal. Előfordul, hogy az együttműködő-képességre pusztán úgy tekintenek, mint valamely gyártó vagy szabványügyi szervezet nyilvános specifikációjának betartására. Nem elég azonban közzétenni egy specifikációt, mivel az - az együttműködő-képes termékek kapcsán - általában figyelmen kívül hagyja, hogy a specifikációban rögzített "szerződés" megvalósul-e a szoftverben, és átesik-e a szükséges, éles környezetben lefolytatott teszteken.
Az együttműködő-képességet sokszor összetévesztik a nyilvános forráskódú szoftverrel is: Míg az interoperabilitás a különböző szoftverrendszerek közötti olajozottan működő munkakapcsolatot jelenti, addig a nyilvános forráskód a szoftverek licencelésének és fejlesztésének egy módja, mely semmit sem árul el arról, hogy az ilyen szoftverek együttműködő-képesek-e vagy sem. A nyilvános forráskódú fejlesztési módszer ezenkívül azt eredményezi, hogy ugyanabból a programból számos különféle verzió jöhet létre, ami még tovább növeli az átjárhatóság kialakításához és a teszteléshez szükséges munkát.
Együttműködés a meglévő eszközökkel
A legtöbb szervezetet aligha lehet rávenni, hogy teljes egészében cserélje le meglévő technológiáit. Ehhez egyszerűen már túl sokat invesztáltak a több gyártótól származó különféle rendszerekbe. Így jogos az elvárás, hogy az új szoftverek együttműködő-képesek legyenek a már meglévőkkel.
"Az erőfeszítések eredményeképpen a Microsoft az interoperabilitást biztosító funkciók teljes választékát kínálja operációs rendszereiben és egyes alkalmazásaiban egyaránt. Szoftvereink a piacon létező technológiák nagy részével képesek együttműködni, függetlenül azok gyártási időpontjától. A Microsoft szoftverei eredményesen tudnak kommunikálni az IBM és más gyártók mainframe-jeivel és miniszámítógépeivel; más operációs rendszerekkel, köztük a MAC OS-sel és a UNIX különféle variánsaival, így a Linuxszal is; a NetWare és az AppleTalk hálózatokkal és a natív internet protokollokkal; programozási nyelvek tucatjaival, kezdve COBOL-tól és az RPG-től a C++-on és a Javán keresztül egészen a legújabb kísérleti nyelvekig; több száz adatbázissal, köztük az Oracle-lel, a Sybase-zel és a DB2-vel; a népszerű üzleti alkalmazásokkal, például az SAP-val és a Siebellel; vertikális iparági szabványokkal például a SWIFT-tel és a HL7-tel; levelezőrendszerekkel; továbbá üzenetsor-, címtár-, felügyeleti és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó infrastrukturális megoldásokkal."
"A Microsoft számos terméke - például a Windows, az Office, az SQL Server, az Exchange és a Visual Studio - bőségesen tartalmaz olyan funkciókat, amelyek a nem Microsoft-termékekkel való együttműködést szolgálják. Sőt, a Microsoft kiszolgálói termékei között olyanok is vannak, amelyek csakis az együttműködés megteremtését célozzák: ilyen például a mainframe-ek elérésére módot adó Host Integration Server, a több heterogén alkalmazás integrálását lehetővé tevő BizTalk Server, illetve az Identity Integration Server, amely a felhasználók több rendszerben történő hitelesítését és kezelését könnyíti meg."
"Bár az átjárhatósággal kapcsolatos beruházásainkat általában szoftvereink szerkezeti kialakítására fordítjuk, a szoftveriparon belüli átjárhatóság megteremtésére irányuló munkában is részt veszünk. A Microsoft számos formális és informális számítástechnikai szabványügyi szervezetben aktív az átjárhatóság előfeltételeit biztosító specifikációk közös definiálása céljából. Elérhetővé tesszük az API-kat, a protokollokat és a szoftverfejlesztő készleteket, és licencbe adjuk a technológiák alapját alkotó szellemi tulajdonunkat - annak érdekében, hogy elősegítsük az együttműködő-képes szoftverek fejlesztését az iparágban. Az iparág szereplőinek széles körével, köztük közvetlen konkurenseinkkel, működünk együtt és osztjuk meg technológiáinkat azért, hogy a termékeinkkel zökkenőmenetesen együttműködő megoldásokat állíthassanak elő."
A Jupiter Research nemrégiben közzétett felmérése szerint az informatikai vezetők 72%úgy véli, hogy a Microsoft technológiái a leginkább átjárhatók meglévő környezetükön belül. Az egyik neves gazdasági magazin a közelmúltban a legjobb üzleti fejlesztőkörnyezetnek járó díjat ítélte oda a .NET-nek a pénzügyi ágazat átjárhatóságának fokozásáért. Az interopreabilitásnak ez a sikeres megközelítése nagy részben abban gyökerezik, hogy a vállalat hagyományosan a személyi számítógépek világában tevékenykedik: ennek következtében mindig is súlyt fektettünk arra, hogy a különböző cégek különféle termékei jól definiált mechanizmussal kommunikáljanak, hiszen a PC-ken működő hardverek és szoftverek hihetetlenül változatosak. Az interoperabilitás iránti elkötelezettség híján az egész iparág, beleértve a Microsoftot is, külön-külön pályákon vesztegelne."
Új generációs szoftverek az XML segítségével
"A Microsoft szoftverei napjainkban bámulatba ejtően sokféle együttműködési mechanizmust támogatnak, ám ezek többsége egyedi megoldás, amelyet külön fejlesztettünk, teszteltünk és tartunk karban annak érdekében, hogy egy bizonyos hardverrel vagy szoftverrel megoldható legyen az együttműködés. A rendszerek így egyre bonyolultabbá válnak, mivel minden együttműködési problémára külön megoldást kell készíteni. A felhasználók és a gyártók - még a Microsofthoz hasonló méretű cégek is - erőforrásgondokkal küzdenek. Nem tudnak lépést tartani az ilyen szemlélet által megkövetelt dokumentációs és tesztelési követelményekkel, és nem tudják biztosítani az ilyen jellegű munkához szükséges részletekbe menő technikai ismereteket sem."
"A Microsoft, a probléma megoldása érdekében - az informatikai iparággal együttműködve - a szoftverek olyan új generációjának kialakítására törekszik, amely gyárilag képes az együttműködésre, csökkentve ezzel az egyedi fejlesztés, valamint a nehézkes tesztelési és tanúsítási eljárások iránti igényt. Az erőfeszítések az XML használata köré összpontosulnak. Ez a nyelv ugyanis "önleíróvá" - ezáltal más rendszerek számára könnyebben érthetővé - teszi az információkat. Például, amikor egy rendszer megrendelést küld egy másik rendszerbe, akkor annak megrendelés jellemzői XML nyelven vannak leírva, így a fogadó rendszer a leírások alapján értelmezni tudja, és fel tudja használni az átvitt adatokat. Ugyanezen a szemléleten alapulnak az XML web szolgáltatások, amelyek az elosztott számítógépes környezet egy internetes protokollkészletét biztosítják. A szoftverek közötti kommunikációnak ezt az új modelljét a teljes iparág befogadta. Ez a sarokköve a Microsoft .NET-nek és Visual Studio szoftverfejlesztő-eszközeink legújabb generációjának."
"Ugyanez a szemlélet nyilvánul meg abban is, hogy az XML-t használtuk fel az Office 2003 és az Office Rendszer termékei között az adatok átjárhatóságának biztosítására. Az Office dokumentumok, táblázatok és űrlapok bárki számára ingyenesen licencelhető és felhasználható XML-fájlformátumban menthetők el. Az ismert Office dokumentum típusokon kívül a felhasználó által definiált XML-sémán alapuló dokumentumok is készíthetők. Ebből két dolog következik: az egyik, hogy az XML adatformátum támogatásának köszönhetően a felhasználók könnyen kiszabadíthatják az információkat a meglévő rendszerek fogságából, és műveleteket végezhetnek velük a jól ismert Office alkalmazásokban. A másik pedig, hogy az Office segítségével készített információk könnyen felhasználhatók más üzleti alkalmazásokban."
"A webszolgáltatások XML alapú architektúráját (amely WS-* "WS-Star" néven ismert) szoros együttműködésben fejlesztjük az iparág más vállalataival, megtalálható köztük például az IBM, a Sun, az Oracle és a BEA is. Ez a szabványos protokollkészlet jelentős mértékben csökkenti a különböző rendszerek összekötésével járó költségeket, leegyszerűsíti a feladatot, valamint nemcsak a szervezeteken belüli, hanem az egész világra kiterjedő együttműködő-képességre ad módot. 2003 közepén a Forrester Research azt mondta, hogy a "szabványos szoftverillesztést használó, szolgáltatás-centrikus architektúrák tízszeres javulást fognak eredményezni a fejlesztési költségek terén". A Forrester szerint már ma is reális ilyen javulással számolni. Ám a jól definiált protokoll-architektúra megalkotása csak egy része a problémának. Az együttműködés részeként a Microsoft és a többi cég jelentős erőforrásokat áldozott arra, hogy a különböző vállalatok által készített webszolgáltatások valóban együtt tudjanak működni. Ebből a célból sor került például szakmai műhelyfoglalkozásokra, tesztekre, a specifikációk átdolgozására, sőt, az együttműködő-képesség előmozdítását segítő WS-I nevű iparági testület létrehozására is."
Bill Gates szerint a társaság ez idáig hozott anyagi áldozatai az interoperabilitás kialakítása érdekében jelentős előnyöket hoztak mind a felhasználók, mind pedig az iparág számára. "Mindannyian tudatában vagyunk azonban annak, hogy még ennél is többet kell tennünk azért, hogy ügyfeleink és partnereink még nagyobb mértékű együttműködő-képességet tudjanak elérni, és ezáltal meg tudjanak felelni az üzleti elvárásoknak. Az XML formájában megépített alap már eddig is jelentős mértékű csökkenést eredményezett a rendszerek integrálásához szükséges idő és költségek terén."
A vállalatok nap, mint nap szembesülnek azzal a problémával, hogy többféle, különböző gyártmányú szoftver között kell együttműködést kialakítaniuk. Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy racionalizálni tudják üzleti folyamataikat, szorosabb kapcsolatot építhessenek ki vevőikkel és partnereikkel, vagy akár sikerrel zárhassák az esetleges vállalatfelvásárlást vagy -egyesülést. A heterogén technológiák összekötése és a költségek csökkentése napjainkban olyan kihívást jelent, amely a szervezetek minden szintjét érinti. Egy vállalati rendszernek napjainkban kapcsolatot kell teremtenie a partnerek rendszereivel, el kell érnie különböző mainframe-en tárolt adatokat, összeköttetést kell kialakítania az eltérő programozási nyelven megírt alkalmazások között, és képesnek kell lennie egyszerre több rendszerbe is bejelentkezni.
Az évek során az iparág többféle módszerrel próbálta kiküszöbölni a szoftverek heterogenitásából eredő problémákat. Bebizonyosodott azonban, hogy egyetlen olyan megoldás van csupán, amely mindig jól működött, és ma is sikeresen használható: ez pedig nem más, mint az együttműködő-képesség és az átjárhatóság melletti erős elkötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a különféle alkalmazásokat és rendszereket rendeltetésüknek megfelelően működtetjük, ugyanakkor egy közös "szerződésben" szabályozzuk azt, hogy ezek a különnemű rendszerek milyen módon kommunikáljanak, és hogyan cseréljék ki egymással adataikat.
Az eddigi gyakorlatnál, ahol a rendszerek kód szintjén való kompatibilitása, az olyan un. middleware rétegek létrehozása, amelyek megkísérlik mindegyik rendszer működését hasonlónak feltüntetni, illetve a különböző rendszereket kvázi csereszabatossá átalakítani, az együttműködő-képesség (interoperability) kialakítására való törekvés pragmatikusabb megközelítés. Ha a különböző szoftverek "egyetértenek" az alapvető protokollokat illetően, minimális ismeretek birtokában is problémamentesen kommunikálhatnak egymással, és nem kell részletesen ismerniük a másik működését. Talán az internet a legkézenfekvőbb példája ennek az együttműködő-készségnek: az interneten keresztül minden szoftver képes kapcsolatot teremteni, és adatokat cserélni, csupán a legfontosabb protokollokat kell betartania.
Összegezve: az együttműködő-készség kialakítása bevált módszere a piacon tapasztalható sokféleség és heterogenitás kezelésének. Levelében a Microsoft interoperabilitással, azaz a rendszerek együttműködő képességével kapcsolatos stratégiájának két fontos csapásirányáról szól. "Egyrészt, továbbra is igyekszünk megfelelni ügyfeleink azon igényének, hogy a szoftvereik zökkenőmenetesen működjenek együtt meglévő eszközeikkel. A másik törekvésünk pedig, hogy a szoftveripar többi szereplőjével közösen definiáljuk a szoftverek és a web szolgáltatások új, XML (eXtensible Markup Language) nyelven alapuló generációját. Ennek a megoldásnak köszönhetően hatékonyabb információ megosztásra nyílik mód, és megnyílik az út a szoftver fejlesztés egy magasabb szintje felé, ahol az együttműködő képesség alapvető tulajdonsága lesz a szoftvereknek. Célunk, hogy az interoperabilitás révén kiaknázzuk a modern (és kevésbé modern) üzleti szoftverek teljes kapacitását, és olyan hatásfokú együttműködésre tegyük őket képessé, amelyben az egész többet jelent a részek összegénél. Teljesen ki kívánjuk küszöbölni a heterogén architektúrák és alkalmazások közötti súrlódást, anélkül hogy károsítanánk sajátos funkcionalitásukat."
Ez a megközelítés kézenfekvőnek látszik, de az interoperabilitás igényét gyakran összekeverik más problémákkal. Előfordul, hogy az együttműködő-képességre pusztán úgy tekintenek, mint valamely gyártó vagy szabványügyi szervezet nyilvános specifikációjának betartására. Nem elég azonban közzétenni egy specifikációt, mivel az - az együttműködő-képes termékek kapcsán - általában figyelmen kívül hagyja, hogy a specifikációban rögzített "szerződés" megvalósul-e a szoftverben, és átesik-e a szükséges, éles környezetben lefolytatott teszteken.
Az együttműködő-képességet sokszor összetévesztik a nyilvános forráskódú szoftverrel is: Míg az interoperabilitás a különböző szoftverrendszerek közötti olajozottan működő munkakapcsolatot jelenti, addig a nyilvános forráskód a szoftverek licencelésének és fejlesztésének egy módja, mely semmit sem árul el arról, hogy az ilyen szoftverek együttműködő-képesek-e vagy sem. A nyilvános forráskódú fejlesztési módszer ezenkívül azt eredményezi, hogy ugyanabból a programból számos különféle verzió jöhet létre, ami még tovább növeli az átjárhatóság kialakításához és a teszteléshez szükséges munkát.
Együttműködés a meglévő eszközökkel
A legtöbb szervezetet aligha lehet rávenni, hogy teljes egészében cserélje le meglévő technológiáit. Ehhez egyszerűen már túl sokat invesztáltak a több gyártótól származó különféle rendszerekbe. Így jogos az elvárás, hogy az új szoftverek együttműködő-képesek legyenek a már meglévőkkel.
"Az erőfeszítések eredményeképpen a Microsoft az interoperabilitást biztosító funkciók teljes választékát kínálja operációs rendszereiben és egyes alkalmazásaiban egyaránt. Szoftvereink a piacon létező technológiák nagy részével képesek együttműködni, függetlenül azok gyártási időpontjától. A Microsoft szoftverei eredményesen tudnak kommunikálni az IBM és más gyártók mainframe-jeivel és miniszámítógépeivel; más operációs rendszerekkel, köztük a MAC OS-sel és a UNIX különféle variánsaival, így a Linuxszal is; a NetWare és az AppleTalk hálózatokkal és a natív internet protokollokkal; programozási nyelvek tucatjaival, kezdve COBOL-tól és az RPG-től a C++-on és a Javán keresztül egészen a legújabb kísérleti nyelvekig; több száz adatbázissal, köztük az Oracle-lel, a Sybase-zel és a DB2-vel; a népszerű üzleti alkalmazásokkal, például az SAP-val és a Siebellel; vertikális iparági szabványokkal például a SWIFT-tel és a HL7-tel; levelezőrendszerekkel; továbbá üzenetsor-, címtár-, felügyeleti és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó infrastrukturális megoldásokkal."
"A Microsoft számos terméke - például a Windows, az Office, az SQL Server, az Exchange és a Visual Studio - bőségesen tartalmaz olyan funkciókat, amelyek a nem Microsoft-termékekkel való együttműködést szolgálják. Sőt, a Microsoft kiszolgálói termékei között olyanok is vannak, amelyek csakis az együttműködés megteremtését célozzák: ilyen például a mainframe-ek elérésére módot adó Host Integration Server, a több heterogén alkalmazás integrálását lehetővé tevő BizTalk Server, illetve az Identity Integration Server, amely a felhasználók több rendszerben történő hitelesítését és kezelését könnyíti meg."
"Bár az átjárhatósággal kapcsolatos beruházásainkat általában szoftvereink szerkezeti kialakítására fordítjuk, a szoftveriparon belüli átjárhatóság megteremtésére irányuló munkában is részt veszünk. A Microsoft számos formális és informális számítástechnikai szabványügyi szervezetben aktív az átjárhatóság előfeltételeit biztosító specifikációk közös definiálása céljából. Elérhetővé tesszük az API-kat, a protokollokat és a szoftverfejlesztő készleteket, és licencbe adjuk a technológiák alapját alkotó szellemi tulajdonunkat - annak érdekében, hogy elősegítsük az együttműködő-képes szoftverek fejlesztését az iparágban. Az iparág szereplőinek széles körével, köztük közvetlen konkurenseinkkel, működünk együtt és osztjuk meg technológiáinkat azért, hogy a termékeinkkel zökkenőmenetesen együttműködő megoldásokat állíthassanak elő."
A Jupiter Research nemrégiben közzétett felmérése szerint az informatikai vezetők 72%úgy véli, hogy a Microsoft technológiái a leginkább átjárhatók meglévő környezetükön belül. Az egyik neves gazdasági magazin a közelmúltban a legjobb üzleti fejlesztőkörnyezetnek járó díjat ítélte oda a .NET-nek a pénzügyi ágazat átjárhatóságának fokozásáért. Az interopreabilitásnak ez a sikeres megközelítése nagy részben abban gyökerezik, hogy a vállalat hagyományosan a személyi számítógépek világában tevékenykedik: ennek következtében mindig is súlyt fektettünk arra, hogy a különböző cégek különféle termékei jól definiált mechanizmussal kommunikáljanak, hiszen a PC-ken működő hardverek és szoftverek hihetetlenül változatosak. Az interoperabilitás iránti elkötelezettség híján az egész iparág, beleértve a Microsoftot is, külön-külön pályákon vesztegelne."
Új generációs szoftverek az XML segítségével
"A Microsoft szoftverei napjainkban bámulatba ejtően sokféle együttműködési mechanizmust támogatnak, ám ezek többsége egyedi megoldás, amelyet külön fejlesztettünk, teszteltünk és tartunk karban annak érdekében, hogy egy bizonyos hardverrel vagy szoftverrel megoldható legyen az együttműködés. A rendszerek így egyre bonyolultabbá válnak, mivel minden együttműködési problémára külön megoldást kell készíteni. A felhasználók és a gyártók - még a Microsofthoz hasonló méretű cégek is - erőforrásgondokkal küzdenek. Nem tudnak lépést tartani az ilyen szemlélet által megkövetelt dokumentációs és tesztelési követelményekkel, és nem tudják biztosítani az ilyen jellegű munkához szükséges részletekbe menő technikai ismereteket sem."
"A Microsoft, a probléma megoldása érdekében - az informatikai iparággal együttműködve - a szoftverek olyan új generációjának kialakítására törekszik, amely gyárilag képes az együttműködésre, csökkentve ezzel az egyedi fejlesztés, valamint a nehézkes tesztelési és tanúsítási eljárások iránti igényt. Az erőfeszítések az XML használata köré összpontosulnak. Ez a nyelv ugyanis "önleíróvá" - ezáltal más rendszerek számára könnyebben érthetővé - teszi az információkat. Például, amikor egy rendszer megrendelést küld egy másik rendszerbe, akkor annak megrendelés jellemzői XML nyelven vannak leírva, így a fogadó rendszer a leírások alapján értelmezni tudja, és fel tudja használni az átvitt adatokat. Ugyanezen a szemléleten alapulnak az XML web szolgáltatások, amelyek az elosztott számítógépes környezet egy internetes protokollkészletét biztosítják. A szoftverek közötti kommunikációnak ezt az új modelljét a teljes iparág befogadta. Ez a sarokköve a Microsoft .NET-nek és Visual Studio szoftverfejlesztő-eszközeink legújabb generációjának."
"Ugyanez a szemlélet nyilvánul meg abban is, hogy az XML-t használtuk fel az Office 2003 és az Office Rendszer termékei között az adatok átjárhatóságának biztosítására. Az Office dokumentumok, táblázatok és űrlapok bárki számára ingyenesen licencelhető és felhasználható XML-fájlformátumban menthetők el. Az ismert Office dokumentum típusokon kívül a felhasználó által definiált XML-sémán alapuló dokumentumok is készíthetők. Ebből két dolog következik: az egyik, hogy az XML adatformátum támogatásának köszönhetően a felhasználók könnyen kiszabadíthatják az információkat a meglévő rendszerek fogságából, és műveleteket végezhetnek velük a jól ismert Office alkalmazásokban. A másik pedig, hogy az Office segítségével készített információk könnyen felhasználhatók más üzleti alkalmazásokban."
"A webszolgáltatások XML alapú architektúráját (amely WS-* "WS-Star" néven ismert) szoros együttműködésben fejlesztjük az iparág más vállalataival, megtalálható köztük például az IBM, a Sun, az Oracle és a BEA is. Ez a szabványos protokollkészlet jelentős mértékben csökkenti a különböző rendszerek összekötésével járó költségeket, leegyszerűsíti a feladatot, valamint nemcsak a szervezeteken belüli, hanem az egész világra kiterjedő együttműködő-képességre ad módot. 2003 közepén a Forrester Research azt mondta, hogy a "szabványos szoftverillesztést használó, szolgáltatás-centrikus architektúrák tízszeres javulást fognak eredményezni a fejlesztési költségek terén". A Forrester szerint már ma is reális ilyen javulással számolni. Ám a jól definiált protokoll-architektúra megalkotása csak egy része a problémának. Az együttműködés részeként a Microsoft és a többi cég jelentős erőforrásokat áldozott arra, hogy a különböző vállalatok által készített webszolgáltatások valóban együtt tudjanak működni. Ebből a célból sor került például szakmai műhelyfoglalkozásokra, tesztekre, a specifikációk átdolgozására, sőt, az együttműködő-képesség előmozdítását segítő WS-I nevű iparági testület létrehozására is."
Bill Gates szerint a társaság ez idáig hozott anyagi áldozatai az interoperabilitás kialakítása érdekében jelentős előnyöket hoztak mind a felhasználók, mind pedig az iparág számára. "Mindannyian tudatában vagyunk azonban annak, hogy még ennél is többet kell tennünk azért, hogy ügyfeleink és partnereink még nagyobb mértékű együttműködő-képességet tudjanak elérni, és ezáltal meg tudjanak felelni az üzleti elvárásoknak. Az XML formájában megépített alap már eddig is jelentős mértékű csökkenést eredményezett a rendszerek integrálásához szükséges idő és költségek terén."