Berta Sándor
A napszaktól is függ az álláskereső oldalakon a diszkrimináció
A hátrányos megkülönböztetés mind a két nemet érinti.
Az ETH Zürich kutatói a Big Data és a gépi tanulás segítségével azt vizsgálták meg, hogy az online álláshirdetési oldalakon megvalósul-e diszkrimináció. Arra a megállapításra jutottak, hogy igen, megvalósul, az egyrészt a napszaktól is függ, másrészt a nőket és a férfiakat egyaránt érinti. Az eredményeiket nyilvánosságra hozták a Nature hasábjain is.
A munkaadók általában egy pozíció betöltéséhez a képzettséget, a szakmai kompetenciákat és a tapasztalatot tekintik fontosnak, azonban számos tanulmány bizonyította már, hogy abban, hogy egy személyt felvesznek-e egy céghez vagy sem, a származása, a neme és az etnikuma is fontos szerepet játszik. Mindez sérti az esélyegyenlőség elvét.
A mostani vizsgálatuk során az ETH Zürich kutatói a legnagyobb svájci állásközvetítő portál, a Job-Room anonim adataihoz férhettek hozzá. A platform rendszerében több mint 150 000 álláskereső profilja található meg. A munkaadók különböző szempontok alapján kereshetnek és miután megadták a számukra fontos kritériumokat, megkapják a leginkább megfelelő jelöltek listáját. Az anyagban szerepel a név mellett a végzettség, a nem, a nemzetiség és a nyelvismeret is. A szakemberek kereken 10 hónapon át tanulmányozták a kiválasztási szempontokat és több millió döntést vettek górcső alá. Így tudták megbecsülni, hogy mennyire fontos szerepet játszott az egyes folyamatokban a származás vagy a nem.
Daniel Kopp, a mostani tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy az általuk alkalmazott módszer segítségével számos fontos szakmában tudják vizsgálni a diszkriminációt és az egyes keresési folyamatokat. Így például látják, hogy melyik jelöltek a keresettek vagy mikor és mennyi ideig kerestek fel egy személy profilját. Kiderült, hogy a külföldi álláskeresőkkel átlagosan 6,5 százalékkal ritkábban vették fel a kapcsolatot a munkaadók. A balkáni, afrikai, közel-keleti, ázsiai szakemberek gyakran előítéletekkel küzdenek. Sőt, még az is láthatóvá vált, hogy délben és este erősebb a diszkrimináció, vagyis egy bizonyos munkaadó teljesen más döntést hozhat például reggel és este. Ezek a mechanizmusok egyébként különösen akkor voltak megfigyelhetők, ha az illető fáradt volt vagy már haza akart menni.
A nőket az alapvetően férfiszakmákban, míg a férfiakat az alapvetően női szakmákban éri diszkrimináció. Michael Siegenthaler, a tanulmány társszerzője mindezt úgy kommentálta, hogy néhány munkaadó továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a nők bizonyos munkákra jobban megfelelnek, mint a férfiak, illetve más szakmákra ugyanez fordítva is igaz. Ez oda vezet, hogy a szakmaspecifikus szegregáció megmarad, sőt, még fel is erősödik.
A Job-Room és a hasonló platformok egyre fontosabb szerepet töltenek be, így, ha a diszkrimináció megmarad, sőt, még erősödik is, akkor az nagyon káros lehet a jövőre nézve. Daniel Kopp szerint ugyanakkor a diszkrimináció ebben az esetben nem volt az átlagosnál erősebb és sokkal inkább strukturális és társadalmi probléma, amely a teljes munkaerőpiacon visszatükröződik. Az online oldalakon viszont jól megfigyelhetők a folyamatok és ezáltal azokra építve megfelelő stratégiák fejleszthetők ki a diszkrimináció ellen.
Az ETH Zürich kutatói a Big Data és a gépi tanulás segítségével azt vizsgálták meg, hogy az online álláshirdetési oldalakon megvalósul-e diszkrimináció. Arra a megállapításra jutottak, hogy igen, megvalósul, az egyrészt a napszaktól is függ, másrészt a nőket és a férfiakat egyaránt érinti. Az eredményeiket nyilvánosságra hozták a Nature hasábjain is.
A munkaadók általában egy pozíció betöltéséhez a képzettséget, a szakmai kompetenciákat és a tapasztalatot tekintik fontosnak, azonban számos tanulmány bizonyította már, hogy abban, hogy egy személyt felvesznek-e egy céghez vagy sem, a származása, a neme és az etnikuma is fontos szerepet játszik. Mindez sérti az esélyegyenlőség elvét.
A mostani vizsgálatuk során az ETH Zürich kutatói a legnagyobb svájci állásközvetítő portál, a Job-Room anonim adataihoz férhettek hozzá. A platform rendszerében több mint 150 000 álláskereső profilja található meg. A munkaadók különböző szempontok alapján kereshetnek és miután megadták a számukra fontos kritériumokat, megkapják a leginkább megfelelő jelöltek listáját. Az anyagban szerepel a név mellett a végzettség, a nem, a nemzetiség és a nyelvismeret is. A szakemberek kereken 10 hónapon át tanulmányozták a kiválasztási szempontokat és több millió döntést vettek górcső alá. Így tudták megbecsülni, hogy mennyire fontos szerepet játszott az egyes folyamatokban a származás vagy a nem.
Daniel Kopp, a mostani tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy az általuk alkalmazott módszer segítségével számos fontos szakmában tudják vizsgálni a diszkriminációt és az egyes keresési folyamatokat. Így például látják, hogy melyik jelöltek a keresettek vagy mikor és mennyi ideig kerestek fel egy személy profilját. Kiderült, hogy a külföldi álláskeresőkkel átlagosan 6,5 százalékkal ritkábban vették fel a kapcsolatot a munkaadók. A balkáni, afrikai, közel-keleti, ázsiai szakemberek gyakran előítéletekkel küzdenek. Sőt, még az is láthatóvá vált, hogy délben és este erősebb a diszkrimináció, vagyis egy bizonyos munkaadó teljesen más döntést hozhat például reggel és este. Ezek a mechanizmusok egyébként különösen akkor voltak megfigyelhetők, ha az illető fáradt volt vagy már haza akart menni.
A nőket az alapvetően férfiszakmákban, míg a férfiakat az alapvetően női szakmákban éri diszkrimináció. Michael Siegenthaler, a tanulmány társszerzője mindezt úgy kommentálta, hogy néhány munkaadó továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a nők bizonyos munkákra jobban megfelelnek, mint a férfiak, illetve más szakmákra ugyanez fordítva is igaz. Ez oda vezet, hogy a szakmaspecifikus szegregáció megmarad, sőt, még fel is erősödik.
A Job-Room és a hasonló platformok egyre fontosabb szerepet töltenek be, így, ha a diszkrimináció megmarad, sőt, még erősödik is, akkor az nagyon káros lehet a jövőre nézve. Daniel Kopp szerint ugyanakkor a diszkrimináció ebben az esetben nem volt az átlagosnál erősebb és sokkal inkább strukturális és társadalmi probléma, amely a teljes munkaerőpiacon visszatükröződik. Az online oldalakon viszont jól megfigyelhetők a folyamatok és ezáltal azokra építve megfelelő stratégiák fejleszthetők ki a diszkrimináció ellen.