Gyurkity Péter
Törli a külföldiek adatait az NSA
Az amerikaiakhoz hasonlóan 5 év után a külföldiek adatait is törölni fogja az NSA.
Az NSA és maga az amerikai kormányzat is kellemetlen helyzetbe került, amikor az Edward Snowden által folyamatosan kiszivárogtatott (csepegtetett) dokumentumokból kiderült, hogy több másik fontos vezető politikussal együtt még magát Merkel kancellárt is lehallgatták. Az azóta eltelt időszakban egy elnöki rendelet nyomán igyekeztek némileg megújítani, kiegészíteni az ügynökség által követett szabálykönyvet, ennek eredményeit pedig most tették közzé.
Az egyik nagy visszhangot kiváltó részlet az amerikaiak és a külföldi állampolgárok közötti különbségtétel volt, ami tulajdonképpen a kezdetektől fogva megvolt. Ez eredetileg azt jelentette, hogy az NSA maga nem hallgatta le az amerikaiak telefonhívásait és elektronikus levelezését, ami persze valójában nem jelentett mentességet, hiszen ezt szívesen megtették nekik brit kollégáik, akiket nem kötött hasonló törvényi szabályozás. A tavaly júniusban megjelent iratokból azonban kiderült, hogy gyakorlatilag minden amerikai magánszemély hívásait naplózták, az eltárolt adatokat pedig 5 éven keresztül tárolták, míg a külföldiek esetében még ez utóbbi korlátozás sem volt meg. Most ez változik, a külföldi állampolgárok esetében is 5 évet követően törlik az adatokat.
Az NSA ügynökeinek a jövőben (legalábbis a leirat szerint) bírói jóváhagyásra lesz szükségük a kellően gyanús személyek rögzített hívásainak (a metaadatok) részletes megvizsgálásához, a telefonhívásokat az adott számtól kiindulva pedig legfeljebb két kapcsolatig rögzíthetik. Míg korábban korlátlan ideig kérhették (kötelezhették) a szolgáltatókat hallgatásra az általuk kikért adatok kapcsán, most legfeljebb három évig inthetik csendre ezen cégeket, akik ezt követően nyilvánosságra hozhatják, hogy mennyi és milyen jellegű adatokat kértek ki tőlük (már amennyiben nem kérelmezik a hallgatási periódus kitolását).
A külföldi állami és kormányzati vezetőket csak abban az esetben hallgatnák le, amikor ehhez közvetlen nemzetbiztonsági érdek fűződik, a nemzetközi hívások tömeges eltárolását viszont a jelek szerint folytatják, mivel ezt a szolgáltatók továbbra sem hajlandók megtenni.
Az NSA és maga az amerikai kormányzat is kellemetlen helyzetbe került, amikor az Edward Snowden által folyamatosan kiszivárogtatott (csepegtetett) dokumentumokból kiderült, hogy több másik fontos vezető politikussal együtt még magát Merkel kancellárt is lehallgatták. Az azóta eltelt időszakban egy elnöki rendelet nyomán igyekeztek némileg megújítani, kiegészíteni az ügynökség által követett szabálykönyvet, ennek eredményeit pedig most tették közzé.
Az egyik nagy visszhangot kiváltó részlet az amerikaiak és a külföldi állampolgárok közötti különbségtétel volt, ami tulajdonképpen a kezdetektől fogva megvolt. Ez eredetileg azt jelentette, hogy az NSA maga nem hallgatta le az amerikaiak telefonhívásait és elektronikus levelezését, ami persze valójában nem jelentett mentességet, hiszen ezt szívesen megtették nekik brit kollégáik, akiket nem kötött hasonló törvényi szabályozás. A tavaly júniusban megjelent iratokból azonban kiderült, hogy gyakorlatilag minden amerikai magánszemély hívásait naplózták, az eltárolt adatokat pedig 5 éven keresztül tárolták, míg a külföldiek esetében még ez utóbbi korlátozás sem volt meg. Most ez változik, a külföldi állampolgárok esetében is 5 évet követően törlik az adatokat.
Az NSA ügynökeinek a jövőben (legalábbis a leirat szerint) bírói jóváhagyásra lesz szükségük a kellően gyanús személyek rögzített hívásainak (a metaadatok) részletes megvizsgálásához, a telefonhívásokat az adott számtól kiindulva pedig legfeljebb két kapcsolatig rögzíthetik. Míg korábban korlátlan ideig kérhették (kötelezhették) a szolgáltatókat hallgatásra az általuk kikért adatok kapcsán, most legfeljebb három évig inthetik csendre ezen cégeket, akik ezt követően nyilvánosságra hozhatják, hogy mennyi és milyen jellegű adatokat kértek ki tőlük (már amennyiben nem kérelmezik a hallgatási periódus kitolását).
A külföldi állami és kormányzati vezetőket csak abban az esetben hallgatnák le, amikor ehhez közvetlen nemzetbiztonsági érdek fűződik, a nemzetközi hívások tömeges eltárolását viszont a jelek szerint folytatják, mivel ezt a szolgáltatók továbbra sem hajlandók megtenni.