Berta Sándor
Svájcban tehet tanúvallomást Edward Snowden
Oroszország után az alpesi állam nyújthat menedéket az amerikai szakembernek.
A svájci szövetségi államügyészség úgy véli, hogy a Prism-botrányt kirobbantó férfi hatékony segítséget jelenthetne. A hivatal ugyanis az alpesi országban kémtevékenységet folytató államok ellen nyomoz és ebben az ügyben Edward Snowden hasznos információkkal szolgálhatna.
A helyi SonntagsZeitung birtokába jutott dokumentumból kiderült, hogy a svájci hivatalok már azt a kérdést vizsgálják, hogy mit tehetnének akkor, ha az Amerikai Egyesült Államok kérné Snowden kiadatását. Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) egykori munkatársa ugyanis csak akkor lenne hajlandó Svájcba utazni, ha biztosítják arról, hogy a helyi hivatalok nem adják ki az USA-nak. A dokumentumban a szövetségi államügyészség arra a következtetésre jutott, hogy garantálni tudnák a szakember kérését. Az egyetlen akadályt a "magas szintű állami kötelezettségvállalások" jelenthetnék. Azt azonban, hogy vannak-e ilyenek, még mindenképpen meg kellene vizsgálni.
Marcel Bosonnet zürichi ügyvéd, aki Svájcban Snowden érdekeit képviseli, azt nyilatkozta, hogy elvileg semmi sem állna egy meghallgatás útjában és a védencét is érdekelné egy ilyen lehetőség. Sarah Progin-Theuerkauf jogi professzor nyilvánosságra hozta a szakvéleményét, amiben azt írta, hogy Snowden a vallomástétel után még arra is számíthatna, hogy Svájcban menekült-státuszt kap. Vannak ugyanis olyan pontok, amelyek megfelelnek a Genfi Menekültügyi Konvenció követelményeinek, viszont az alpesi országnak védelmet kellene biztosítania az NSA egykori munkatársának.
A helyi politikusok egyetértettek abban, hogy mielőbb cselekedni kell és lehetővé kell tenni, hogy Snowden Svájcba utazhasson tanúvallomást tenni. Luzi Stamm, a Svájci Néppárt (SVP) képviselője szerint a svájci népnek joga van arra, hogy teljes mértékben felderítsék az USA kémtevékenységét. Osztotta ezt a véleményt Balthasar Glättli, a Zöldek képviselője is.
Edward Snowden augusztus végén kapta meg további 3 évre az oroszországi tartózkodási engedélyét. Ez biztosítja, hogy szabadon mozoghasson és munkát vállalhasson Oroszországban. Emellett joga van arra is, hogy legfeljebb 3 hónapra külföldre utazzon, de utána vissza kell térnie. Snowdent a magyar mellett a német parlamenti vizsgálóbizottság is tanúként hallgatná meg, de a férfi jelezte, hogy Moszkvában nem akar nyilatkozni a Bundestag képviselőinek.
A svájci szövetségi államügyészség úgy véli, hogy a Prism-botrányt kirobbantó férfi hatékony segítséget jelenthetne. A hivatal ugyanis az alpesi országban kémtevékenységet folytató államok ellen nyomoz és ebben az ügyben Edward Snowden hasznos információkkal szolgálhatna.
A helyi SonntagsZeitung birtokába jutott dokumentumból kiderült, hogy a svájci hivatalok már azt a kérdést vizsgálják, hogy mit tehetnének akkor, ha az Amerikai Egyesült Államok kérné Snowden kiadatását. Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) egykori munkatársa ugyanis csak akkor lenne hajlandó Svájcba utazni, ha biztosítják arról, hogy a helyi hivatalok nem adják ki az USA-nak. A dokumentumban a szövetségi államügyészség arra a következtetésre jutott, hogy garantálni tudnák a szakember kérését. Az egyetlen akadályt a "magas szintű állami kötelezettségvállalások" jelenthetnék. Azt azonban, hogy vannak-e ilyenek, még mindenképpen meg kellene vizsgálni.
Marcel Bosonnet zürichi ügyvéd, aki Svájcban Snowden érdekeit képviseli, azt nyilatkozta, hogy elvileg semmi sem állna egy meghallgatás útjában és a védencét is érdekelné egy ilyen lehetőség. Sarah Progin-Theuerkauf jogi professzor nyilvánosságra hozta a szakvéleményét, amiben azt írta, hogy Snowden a vallomástétel után még arra is számíthatna, hogy Svájcban menekült-státuszt kap. Vannak ugyanis olyan pontok, amelyek megfelelnek a Genfi Menekültügyi Konvenció követelményeinek, viszont az alpesi országnak védelmet kellene biztosítania az NSA egykori munkatársának.
A helyi politikusok egyetértettek abban, hogy mielőbb cselekedni kell és lehetővé kell tenni, hogy Snowden Svájcba utazhasson tanúvallomást tenni. Luzi Stamm, a Svájci Néppárt (SVP) képviselője szerint a svájci népnek joga van arra, hogy teljes mértékben felderítsék az USA kémtevékenységét. Osztotta ezt a véleményt Balthasar Glättli, a Zöldek képviselője is.
Edward Snowden augusztus végén kapta meg további 3 évre az oroszországi tartózkodási engedélyét. Ez biztosítja, hogy szabadon mozoghasson és munkát vállalhasson Oroszországban. Emellett joga van arra is, hogy legfeljebb 3 hónapra külföldre utazzon, de utána vissza kell térnie. Snowdent a magyar mellett a német parlamenti vizsgálóbizottság is tanúként hallgatná meg, de a férfi jelezte, hogy Moszkvában nem akar nyilatkozni a Bundestag képviselőinek.