Hunter
Memóriajátékban a csimpánzok a jobbak
Három fiatal csimpánz alaposan helybenhagyta a japán egyetemistákat egy számítógépes memóriajátékban.
A hallgatók még csak meg sem tudták szorítani a majmokat. Az egyik csimpánz, az ötéves Ayumu, aki szabadidejében önállóan vásárolgat a helyi árukiadó automatákból, volt amikor 76%-os pontossággal teljesített a játékban, míg a felnőtt emberek átlagos teljesítménye csak 36% körül mozgott. A tanulmány elsőként demonstrálta, hogy bizonyos körülmények között a csimpánzok emlékezete jobb az emberekénél, miközben a biológusok által általánosan elfogadott nézet szerint az ember az agybeli tevékenységek minden területén felülmúlja a majmokat.
A klasszikus memóriajátékok mintájára készült szoftver egytől kilencig jelenített meg számokat egy érintőképernyőn, melyek bizonyos idő elteltével üres négyzetekké alakultak. Ezeket - visszaemlékezve a mögöttük rejtőző számokra - emelkedő sorrendbe rakva kellett végignyomkodni a siker érdekében. A csimpánzokkal természetesen megtanították a számokat, és azok sorbarendezését is a fenti tartományban. A feladat nem nehéz: az embereket leginkább a számok első megjelenésének időtartamával lehet megzavarni. Minél rövidebb időre tűnnek elő a számok, annál gyengébb a találati arányunk, ami viszont érdekes módon nem mondható el a csimpánzokról.
"A fiatal csimpánzok ebben a memória feladatban jobbak, mint az emberek. Egy szemvillanás alatt megjegyzik a számokat, teljesítményükre nincs hatással a számok megjelenítésének időtartama" - foglalta össze tapasztalatait Tetsuro Matsuzawa, a Kyoto Egyetem Főemlős Kutató Intézetének professzora, aki az intézet igazgatójával, Sana Inoue-val közösen végezte el a kísérletsorozatot.
Matsuzawa szintén tapasztalatból beszél, maga is megpróbálkozott a csimpánzok legyőzésével egy öt számból álló sorozat kirakásában, melynek tagjai 210 milliszekundumra villantak fel a versenyzők előtt. A kutatók a fiatal csimpánzok anyaállatait is megmérették a feladatban, ám ők is rosszabbul teljesítettek Ayumunál és társainál, amit a kutatók az eidetikus látás nevű jelenségnek tudtak be. Ez egy speciális memóriaképesség, amivel egy pontos, részletes képet tudunk visszaidézni szinte fényképszerűen egy összetett eseményről vagy sémáról. A legtöbb gyermek rendelkezik ezzel a képességgel, viszont ez az idő múlásával megkopik.
A vadon élő csimpánzok a fán érő gyümölcsök felméréséhez, harcosaik hierarchikus pozíciójának számontartásához, és ellenségeik elhelyezkedésének gyors feltérképezéséhez használják ezt az adottságot.
A hallgatók még csak meg sem tudták szorítani a majmokat. Az egyik csimpánz, az ötéves Ayumu, aki szabadidejében önállóan vásárolgat a helyi árukiadó automatákból, volt amikor 76%-os pontossággal teljesített a játékban, míg a felnőtt emberek átlagos teljesítménye csak 36% körül mozgott. A tanulmány elsőként demonstrálta, hogy bizonyos körülmények között a csimpánzok emlékezete jobb az emberekénél, miközben a biológusok által általánosan elfogadott nézet szerint az ember az agybeli tevékenységek minden területén felülmúlja a majmokat.
A klasszikus memóriajátékok mintájára készült szoftver egytől kilencig jelenített meg számokat egy érintőképernyőn, melyek bizonyos idő elteltével üres négyzetekké alakultak. Ezeket - visszaemlékezve a mögöttük rejtőző számokra - emelkedő sorrendbe rakva kellett végignyomkodni a siker érdekében. A csimpánzokkal természetesen megtanították a számokat, és azok sorbarendezését is a fenti tartományban. A feladat nem nehéz: az embereket leginkább a számok első megjelenésének időtartamával lehet megzavarni. Minél rövidebb időre tűnnek elő a számok, annál gyengébb a találati arányunk, ami viszont érdekes módon nem mondható el a csimpánzokról.
"A fiatal csimpánzok ebben a memória feladatban jobbak, mint az emberek. Egy szemvillanás alatt megjegyzik a számokat, teljesítményükre nincs hatással a számok megjelenítésének időtartama" - foglalta össze tapasztalatait Tetsuro Matsuzawa, a Kyoto Egyetem Főemlős Kutató Intézetének professzora, aki az intézet igazgatójával, Sana Inoue-val közösen végezte el a kísérletsorozatot.
Matsuzawa szintén tapasztalatból beszél, maga is megpróbálkozott a csimpánzok legyőzésével egy öt számból álló sorozat kirakásában, melynek tagjai 210 milliszekundumra villantak fel a versenyzők előtt. A kutatók a fiatal csimpánzok anyaállatait is megmérették a feladatban, ám ők is rosszabbul teljesítettek Ayumunál és társainál, amit a kutatók az eidetikus látás nevű jelenségnek tudtak be. Ez egy speciális memóriaképesség, amivel egy pontos, részletes képet tudunk visszaidézni szinte fényképszerűen egy összetett eseményről vagy sémáról. A legtöbb gyermek rendelkezik ezzel a képességgel, viszont ez az idő múlásával megkopik.
A vadon élő csimpánzok a fán érő gyümölcsök felméréséhez, harcosaik hierarchikus pozíciójának számontartásához, és ellenségeik elhelyezkedésének gyors feltérképezéséhez használják ezt az adottságot.