Berta Sándor
Az internet nem a CIA projektje
Kiállt a nyitott világháló mellett, de bírálta a felejtés jogát Tim Berners-Lee, egyúttal harcba szólította az internetsemlegesség mellett az IT-szakértőket.
"Az internetet nem a CIA hozta létre" - jelentette ki Tim Berners-Lee, a web atyja, aki ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnök szavaira reagált. Az államfő azt mondta, hogy a világháló a CIA egyik projektjéből alakult ki.
A szakember bírálta az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért átfogóan ellenőrzik az internetet, de Kínát is támadta, mert az rendkívül erősen cenzúrázza az online világot. Hozzátette: természetesen, mint minden hatékony eszközt, az internetet is fel lehet használni jó és rossz célokra, ennek ellenére hisz a nyílt web ötletében. Elmondása szerint amennyiben a világhálóra tekintünk, akkor láthatjuk az emberiség kapcsolatait. Az emberiségnek van néhány csodálatos, de borzalmas dolga is. Nem lehet olyan világhálót készíteni, ami hirtelen mindenkit szentté avat, de egy nyitott internet megtervezhető.
A web atyja a World Wide Web Foundation oldalán nyilvánosságra hozta azt a listát is, amely azokat az államokat sorolja fel, amelyek alapvető jogként tekintenek az internetre, emellett pedig védik a pénzügyi érdekektől és a politikai befolyástól. Az első három helyen Dánia, Finnország és Norvégia, a negyediken Nagy-Britannia, az ötödiken Svédország, a hatodikon az USA áll. Nem fért bele az első tízbe Franciaország (11.), Németország (14.), Ausztria (15.), Olaszország (29.), Lengyelország (34.), Oroszország (35.) és Kína (44.) sem.
Tim Berners-Lee a párizsi Le Web konferencián a felejtés jogát támadta, mondván a történelemhez való hozzáférés joga is fontos. Szavai szerint helyes lenne megakadályozni az információk elérését, ha azok rosszak lennének, de a szólásszabadság és az információkhoz való hozzáférés joga ebben az esetben fontosabbak. Ugyanakkor a társaságoknak is gondoskodniuk kell arról, hogy az embereket a múltból felbukkanó anyagok miatt ne lehessen diszkriminálni. Egy korábbi ítélet például nem lenne szabad, hogy befolyásolja a munkaadó vagy egy biztosítótársaság döntését.
A web atyja egyúttal megragadta az alkalmat, hogy az internetsemlegesség melletti harcba szólítsa az IT-szakértőket. A helyzet szerinte egyértelmű, meg kell védeni a nyitott világhálót, ami egyúttal hosszú távon a világbékét is biztosíthatja. Szerinte a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a mindennapi dolgokra, például a videók vagy zeneszámok streamelésére miként hatna, ha megszűnnének a nyitott internethozzáférések. Végül kritizálta a nagy online vállalatokat, amelyek elzárják az általuk összegyüjtött rengeteg adatot.
Az Európai Unió Bírósága májusban döntött úgy, hogy a keresőmotorok működtetői felelősségre vonhatók a találatokban megjelenő személyes információk miatt. A cégeknek kérésünkre kötelező törölniük a velünk kapcsolatos adatokat. Berners-Lee márciusban kijelentette: "Őszintén szólva egyszerre vagyok büszke, hitetlenkedő és aggódó a World Wide Web kapcsán. ... A világháló hatalmas áttörés lett és az életünk minden részét érinti. Éppen ezért a kormányok, nagy szervezetek és multinacionális cégek körében megfigyelhető az a veszélyes trend, hogy ellenőrizni akarják az internetet."
"Az internetet nem a CIA hozta létre" - jelentette ki Tim Berners-Lee, a web atyja, aki ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnök szavaira reagált. Az államfő azt mondta, hogy a világháló a CIA egyik projektjéből alakult ki.
A szakember bírálta az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért átfogóan ellenőrzik az internetet, de Kínát is támadta, mert az rendkívül erősen cenzúrázza az online világot. Hozzátette: természetesen, mint minden hatékony eszközt, az internetet is fel lehet használni jó és rossz célokra, ennek ellenére hisz a nyílt web ötletében. Elmondása szerint amennyiben a világhálóra tekintünk, akkor láthatjuk az emberiség kapcsolatait. Az emberiségnek van néhány csodálatos, de borzalmas dolga is. Nem lehet olyan világhálót készíteni, ami hirtelen mindenkit szentté avat, de egy nyitott internet megtervezhető.
A web atyja a World Wide Web Foundation oldalán nyilvánosságra hozta azt a listát is, amely azokat az államokat sorolja fel, amelyek alapvető jogként tekintenek az internetre, emellett pedig védik a pénzügyi érdekektől és a politikai befolyástól. Az első három helyen Dánia, Finnország és Norvégia, a negyediken Nagy-Britannia, az ötödiken Svédország, a hatodikon az USA áll. Nem fért bele az első tízbe Franciaország (11.), Németország (14.), Ausztria (15.), Olaszország (29.), Lengyelország (34.), Oroszország (35.) és Kína (44.) sem.
Tim Berners-Lee a párizsi Le Web konferencián a felejtés jogát támadta, mondván a történelemhez való hozzáférés joga is fontos. Szavai szerint helyes lenne megakadályozni az információk elérését, ha azok rosszak lennének, de a szólásszabadság és az információkhoz való hozzáférés joga ebben az esetben fontosabbak. Ugyanakkor a társaságoknak is gondoskodniuk kell arról, hogy az embereket a múltból felbukkanó anyagok miatt ne lehessen diszkriminálni. Egy korábbi ítélet például nem lenne szabad, hogy befolyásolja a munkaadó vagy egy biztosítótársaság döntését.
A web atyja egyúttal megragadta az alkalmat, hogy az internetsemlegesség melletti harcba szólítsa az IT-szakértőket. A helyzet szerinte egyértelmű, meg kell védeni a nyitott világhálót, ami egyúttal hosszú távon a világbékét is biztosíthatja. Szerinte a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a mindennapi dolgokra, például a videók vagy zeneszámok streamelésére miként hatna, ha megszűnnének a nyitott internethozzáférések. Végül kritizálta a nagy online vállalatokat, amelyek elzárják az általuk összegyüjtött rengeteg adatot.
Az Európai Unió Bírósága májusban döntött úgy, hogy a keresőmotorok működtetői felelősségre vonhatók a találatokban megjelenő személyes információk miatt. A cégeknek kérésünkre kötelező törölniük a velünk kapcsolatos adatokat. Berners-Lee márciusban kijelentette: "Őszintén szólva egyszerre vagyok büszke, hitetlenkedő és aggódó a World Wide Web kapcsán. ... A világháló hatalmas áttörés lett és az életünk minden részét érinti. Éppen ezért a kormányok, nagy szervezetek és multinacionális cégek körében megfigyelhető az a veszélyes trend, hogy ellenőrizni akarják az internetet."