Balázs Richárd

Gombafonál és növényi hulladék az építészetben

Egy különös alakú torony magasodik a New Yorki Modern Művészetek Múzeumának (MoMa) udvarán. A Hy-Fi névre keresztelt mutáns háromfejű silóra emlékeztető valami biológiai hulladékokból készült téglákból épült, amit gombarostok kötnek össze, szerves esztétikájával megnyerve a MoMa Fiatal Építészek Programját.

Jelenleg a Hy-Fi csupán egy környezetbarát hűsölő hely a városiaknak, azonban nem kizárt, hogy jóval nagyobb lehetőségek is lapulnak benne.

A környezettudatos The Living építészcsoport agyszüleményeként a Hy-Fi "az építészet jövőjének prototípusa", ahogy azt a csoport vezetője, David Benjamin is hangsúlyozza. A helyi mezőgazdasági hulladékból, szinte szénkibocsátás nélkül készített torony néhány fa- és acélpillér kivételével teljes egészében komposztálható. Ennek megfelelően egy állandó, nem teljesen kellemetlen gomba szag lengi körbe az építményt. Megalkotói egy átmeneti menedékhelyként tudnák elképzelni, a természeti katasztrófák következtében fedél nélkül maradt emberek számára.


Amikor 2005-ben a Katrina hurrikán lecsapott az Egyesült Államok keleti partvidékére, a hatalmas létesítmények, mint a Louisiana Superdome és a Memorial Medical Center nem tudtak elégséges menedéket nyújtani a rászorulóknak, előtérbe helyezve egy gyorsan felállítható, időjárás-álló megoldás igényét. Nyitott tetejével a Hy-Fi nem éppen alkalmas a katasztrófavédelemre, kialakítása azonban meglepő enyhülést jelent a hőséggel szemben. A szerkezet hűvös levegőt szív be alulról, felfelé tolva a meleget, egy igazán kellemes mikroklímát hozva létre belsejében.


Benjamin szerint a katasztrófák enyhítésének jövője az ilyen építményekben rejlhet, kiemelve a biológiai téglaépítmények szilárdságát, beleértve a hurrikánok szeleivel szembeni ellenálló képességet is. A The Living fenntartható bioanyag-gyártó partnere, az Ecovative körülbelül 5 nap alatt képes mezőgazdasági melléktermékekből téglákat termelni, melyeket mycelium, a gombák dús, vattaszerű fonalszövedéke tart össze. Azt még ki kell próbálni, hogy ezek az építmények elég gyorsan felhúzhatók-e ahhoz, hogy hasznosak legyenek, mindezt minimális mérnöki energia befektetéssel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • johnfly #8
    :))))
  • johnfly #7
    Akár a több millió évről ezelőttről, a földről származó, majd innen elköltöző, és azóta újra visszataláló, az emberiséget titokban rabigába hajtó, genetikailag manipuláló gyíkembereké!
  • nextman #6
    Masik elony, hogy minden bizonyitekot megsemmisit arra nezve, hogy ott jartal.
    Gondold el, ha ilyenbol epitettek volna a piramisokat, vagy a Colosseumot.
    Es mi van ha epitettek ilyenbol ilyen epuleteket, csak az ido elnyelte a nyomait?:)
    Hatalmas civilizaciok tunhettek igy el:)
  • hartmano #5
    Egy magyar feltaláló már feltalált egy hulladékból deszka szerű anyagot előállító gépet.
    http://hvg.hu/kkv/20140610_Van_megoldas_a_vilag_szemetproblemajara

    A másik,hogy ez inkább a termeszvárakból vett megoldásra hajaz, ott van úgy,hogy a ventiláció természetes úton történik.
  • teddybear #4
    Hogy mint a vályogból épült tanyáknál, lebontáskor elég elplanírozni a törmeléket, és nem kell elszállítani a sittet a lerakóba.
  • vakondh #3
    Jövőre építhetsz újat! :-)
  • Vol Jin #2
    "A helyi mezőgazdasági hulladékból, szinte szénkibocsátás nélkül készített torony néhány fa- és acélpillér kivételével teljes egészében komposztálható."

    ???

    Mi az előnye annak, ha egy épület lebomló anyagból van?
  • johnfly #1
    Ezek most komolyan feltalálták a vályogtéglát?
    Sőt, abban még lósz@r is volt, nem csak gombafonal!