Informatika és tudomány

SG.hu

Az Intel megváltoztatja processzorai márkajelzését

Az Intel Meteor Lake lapkái nagy változásokat hoznak a motorháztető alatt, és ezt a cég a címkék terén is meg akarja mutatni. Eltörlik az "i"-t és marad az Intel, az Intel Core és az Intel Core Ultra. Hogy miért? A 2023 második felében érkező, gyökeresen eltérő Meteor Lake lapkák lehetőséget kínáltak a változtatásra.

Az Intel a márkaportfóliójának egyszerűsítésére irányuló törekvés részeként bejelentette, hogy némi változtatást eszközöl a processzorok márkajelzésében. A legkisebb változás, hogy az Intel processzorok elveszítik az "i" betűt, és a Core i3/i5/i7/i9 helyett egyszerűen Core 3/5/7/9-re váltanak. Az Intel emellett nem használ többé "generációs" üzenetet a processzorok márkajelzésében - az új CPU-k közül egyiket sem fogják "14. generációs" néven bejelenteni, kiadni vagy reklámozni. A márkajelzésből eltávolított szavak pótlására az Intel egy újat is hozzáad: a csúcskategóriás chipek neve Core Ultra 5, Core Ultra 7 vagy Core Ultra 9 lesz. A vállalat nem részletezte, hogy mitől lesz egy processzor Ultra, bár azt tudjuk, hogy a Core 3 chipek nem lehetnek Ultrák, míg a Core 9-es chipek csak Ultrák lehetnek.

Az Intel CPU-modellszámai továbbra is tartalmazni fogják a generációs számozást, hogy egyszerűbb legyen megkülönböztetni azokat, és a vállalat továbbra is használni fogja az utótag betűket a különböző termékszegmensek megkülönböztetésére. Így ami eddig "Intel Core i7-14700K processzor" lett volna, az most "Intel Core Ultra 7 processzor 14700K" lesz. (Tehát a "processzor" szó a "Core Ultra 7" rész és a CPU modellszáma közé kerül.)


A változás része az Intel processzorok márkázási stratégiája szélesebb körű átalakításának. Tavaly a vállalat lemondott a Pentium és Celeron márkanevekről az alsó kategóriás laptop CPU-knál, melyeket ma már csak Intel processzorok néven emlegetnek. Az Intel generációs márkajelzése egyébként mindig is kissé önkényes volt. A Core márkanevet az Intel a 2000-es évek közepén, a Pentium 4 korszak végén kezdte használni a chipjeire. Az "első generációs" Core chipeket a Core és Core 2 processzorok több generációja követte, de a Core 2 Duo és Core 2 Quad márkanevet is chipek több különböző generációjára használták, amelyek különböző gyártási technológiákat és felülvizsgált architektúrákat alkalmaztak. Nem mellesleg nemrég az AMD is átalakította laptop processzorainak modellszámát, mert több különböző CPU és GPU párosítást szállítottak ugyanazon "Ryzen 7000" név alatt.

"Amikor megnéztük, hogyan beszél rólunk a technológiai sajtó, hogyan beszélnek a kiskereskedőink, az OEM-jeink, a partnereink, érdekes volt látni, hogy egészen egy betűig és egy számig rövidültünk" - nyilatkozta Christopher Hirsch, az Intel termékmárkázásért felelős igazgatója. Persze ha a kiskereskedők már nem tesznek egyértelmű különbséget a "13th Gen" és a "14th Gen" között, semmi nem akadályozza meg, hogy valaki véletlenül a tavalyi Core-t vegye meg a legújabb helyett. De az Intel részéről ez inkább egy funkció, mint hiba. "Ügyfeleinknek sok régebbi terméket kell eladniuk. A generáció megnevezése kiemeli az újdonságokat, de azt is megjelöli, ha valami régi. Szeretnénk ezt egy kicsit rugalmasabbá tenni" - mondta Tim Thraves márkamenedzser. Persze azért a chipek alfanumerikus azonosítója megmarad, ugyanúgy lehet majd azonosítani a képességeit és generációját, ahogy eddig. "Mindig ott lesz, magában a modellszámban, azok számára, akiknek szükségük van rá" - ígéri Hirsch.


De vissza a Meteor Lake-hez, mert a márkanév megváltozása valójában valószínűleg a legkevésbé fontos az architektúra számos változtatása közül. Számos újdonság van benne a várható teljesítményjavulás mellett, melyek jórésze a chip gyártásának és csomagolásának módjára vonatkozik. Ez lesz az Intel első olyan processzora, amely chiplet-alapú kialakítást használ. Ez azt jelenti, hogy az Intel a processzorait több szilíciumlapkára bontja, amelyek a teljesítmény és a hatékonyság javítása érdekében különböző gyártási technológiákkal készülnek. Ez előnyökkel és hátrányokkal is jár - gondoskodni kell arról, hogy ezek a lapkák ugyanolyan gyorsan tudjanak kommunikálni, mintha mind ugyanazon szilícium részei lennének, de emellett a gyártási eljárásokat is lehet keverni és kombinálni a teljesítmény és az energiahatékonyság javítása, valamint a költségek csökkentése érdekében.

Az Intel a Foveros technológiát fogja használni a Meteor Lake működéséhez; a Foveros közvetlenül egymásra halmozza a chipleteket (fordítsuk ezt magyarra például csempeként), megkönnyítve a gyors kommunikációt közöttük és csökkentve a csomagoláshoz szükséges fizikai helyigényt. A Meteor Lake fő CPU lapkája továbbra is hibrid megközelítést alkalmaz majd, a nagy teljesítményű P-magokat és a kis hatékonyságú E-magokat kombinálva. Ezt a lapkát maga az Intel gyártja, a vállalat új, Intel 4-es gyártási eljárásával. A jelenlegi 13. generációs CPU-k az Intel 7-es eljárással készülnek, amelyet az Intel körülbelül 2019 óta használ és finomít. Másokat azonban - köztük a GPU-csempét is - a TSMC gyártja, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna az Intel számára. A vállalat Arc GPU-it szintén a TSMC gyártja.

Az Intel azt ígéri, hogy néhány év múlva újra élvonalban lesznek a gyártás terén, mert sajnos nagyrészt elpazarolták az egy évtizeddel ezelőtti előnyüket a 14 nm-es és 10 nm-es eljárással kapcsolatos problémák miatt. (Az Intel 7 név valójában 10 nm-es eljárást takar.) A cég azt is reméli, hogy külső ügyfeleket tudnak majd megnyerni a chipgyártó üzemek használatára, mert a bérgyártás fontos és nagyon szükséges új bevételi forrást jelentene. A vállalat többé-kevésbé jó úton halad az Intel 4 eljárásra vonatkozó eredeti határidők betartása felé, még akkor is, ha most a TSMC-re támaszkodnak a termékek piacra juttatásához.


A TSMC által gyártott grafikus lapkáról szólva a Meteor Lake lesz az Intel legnagyobb GPU-frissítése évek óta, miután a 11., 12. és 13. generációs chipekben ugyanazon Iris Xe GPU-kat használták. A Meteor Lake grafikus lapka ugyanarra az Alchemist architektúrára épül, mint az Intel jelenlegi Arc A-sorozatú dedikált grafikus kártyái. Egyéb fejlesztések mellett remélhetőleg hardveresen gyorsított AV1 videokódolással és -dekódolással egészítik ki az Intel integrált grafikáját, valamint ray-tracing támogatást és jobb XeSS felskálázást biztosítanak. A másik nagy újdonság az MI-feladatok hardveres gyorsítása lesz. A Meteor Lake MI-gyorsítása hasonló ahhoz a neurális motorhoz, amelyet az Apple már évek óta használ az A- és M-szériás chipjeinél, vagy amit az AMD és a Qualcomm is beépített néhány friss processzorába.

Bár nyelvi modellekre és képgenerálásra is használható, az Apple ezt a funkciót eddig leginkább olyan viszonylag egyszerű dolgokra használta, mint arcok összevetésére a felhasználók galériájában lévő fényképek között, hangüzenetek lejegyzetelésére, valamint az előtérben és a háttérben lévő objektumok szétválasztására a fényképeken és a videókban. Az ilyen típusú terhelések felgyorsításának képessége azt jelenti, hogy több feldolgozás végezhető el helyben a készüléken anélkül, hogy az adatokat elküldenénk valahová egy szerverre.

Az asztali felhasználóknak még várniuk kell, hogy részesüljenek ezekből a változásokból és fejlesztésekből. A jelenlegi pletykák szerint sok 14. generációs asztali lapka az eredetileg a 12. generációban bevezetett Alder Lake architektúra újabb átdolgozása lesz. A 13. generációs Raptor Lake lapkák nagyobb számú E-maggal, magasabb órajelekkel és (egyes modellekben) több gyorsítótárral javították az architektúrát. Az Alder Lake hasonló módszerekkel növeli majd a teljesítményt, de sajnos úgy néz ki, hogy megnövekedett energiafelhasználással is járnak majd. Az energiahatékonyság már most is gyenge pont az Intel asztali chipjeinél az AMD-hez és különösen az Apple-hez képest. Az Intel várhatóan 2023 második felében dobja piacra az első Meteor Lake lapkákat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dodo55 #14
    Az unlocked (a témába vágóan ezek leszbek akkor ha jól értem innentől ultra néven) változatoknál valóban jó magasra ereszthető a TDP, de azért nem eszik olyan forrón a kását. Hiába tud pl. az enyém is egy AVX gyilok benchmark alatt 200W körül kérni, valós használat során a közelében sincs ilyeneknek. Böngészésnél 5-15W, Diablo IV 25-30W, hírhedten procizabáló játékokkal (Plague Tale: Reuqiem, Battlefield V) pedig 50-80W között. Vicces, de nekem még csökkent is vele a villamosenergiafogyasztásom a hosszútávú méréseim szerint az előző Ryzen 5 3600-hoz képest. Valószínűleg az álag napi lightweight használat során kevésbé tudta kisujjból erőlködés nélkül kihozni, amit ez igen.
  • repvez #13
    csak az elöttem hozzászolohoz tudok csatlakozni, hogy én szinte csak AMD-ket használtam eddig és soha egyetlen egy olyan probléma nem fordult elö amiket felsoroltál.
    Az asztali gép még mindig AM3as foglalatos és tökéletesen megy amiota megvettem, semmit nem keleltt cserélnem a VGA-n kivul benne.
    A legtöbbször amikor az AMD vel valakinek rossz tapasztalata van az az, hogy tájékozatlan és nem nézi meg, hogy mit mivel lehet párositani vagy hogy nem a megfelelö minöségu gyártotol veszi az alkatrészeket.

    Az emlitzett melegedést is simán lehet orvosolni egy nagyobb jobb minöségu hutövel, de páran inkább használnak egy kicsi hutőt és ráfogják az aMD re , hogy fagy a gép meg szar mert melegszik.

    De az AMD sokkla kiszámithatobb és hosszutávon jobb vétel, a hosszabb támogatottság miatt és ,hogy még mindig olcsobb egy AMD-s konfig mint egy nteles, sajnos ebben már kezdi behozni a lemaradást.

    A DDR5 ös aggályokat sem értem, ha valaki tisztába van vele, hogy miért is csinálta ezt az AMD akkor nem mint hibát hanem mint featurt nézi.
    Egyrészt az uj AM5os foglalattal a DDR5 ös RAM hosszabb távon kifizetödöbb, mint ha most DDR4es lapot is gyártana hozzá. Arrol nem is beszélve, hogy az AMD kifejlesztette a CPU és VGA is hozzáférhez directen a RAMhoz, igy megnövelve a memoria méretét a VGA-nak vagy meggyorsitva a feldolgozást. ezt csak akkor mukodik ha AMD a rendszer mind a CPU mind a GPU amd-s.

    Az intelnek nincs ilyen megoldása, de ha lenne akkor se tudnán használni 2 évnél tovább, ha cserélni akarsz CPU-t, mert lehetne kukázni mindent ujra.
  • Zsoltee_a_bator #12
    A meteor lake -el javitanak valamit a fogyasztason? Par generacio Ryzen utan most kiprobaltam a raptor lake-t.. nem mondom, gyors, de lassan ipari aram kell ala'
  • Dodo55 #11
    - A 7000-esekkel az volt, hogy akár full gyári paraméterekkel is előfordulhatott olyan, EXPO RAM profilok használata esetén pedig már kifejezetten gyakran, hogy tévesen túl magas feszültséggel küldte meg a proci IMC részét és az emiatt rögtön összeégett zárlatosra anélkül, hogy a túlfeszvédelem ezt észlelte és megakadályozta volna. Ezen felül egyes, ráadásul amit láttam pont ASUS alaplapoknál a túláramvédelem sem sikerült túl működőképesre, ezért sokszor magát az alaplap foglalatát is elégették azzal a lendülettel ezek a procik. Az AMD vészmegoldásként kijött utána egy Agesa frissítéssel, ami egyúttal egy csomó féle RAM modul maximális órajelen való működtetését is gátolja.

    - Intelnél ugyan tényleg geciznek 2 generációnként a foglalatokkal, ellenben pl. most a 12. és 13. generációnál (LGA1700) megtartották a DDR4 támogatást a DDR5 mellé, mert valószínűleg jól megítélhették azt, hogy a DDR5-re való váltás költségei sokaknál már mennyire átlépnének egy lélektani határt. Rengeteg vásárlót foghattak ezzel, míg az AMD a 7000-es szériát már csak DDR5 támogatással adta ki és akkor ugye végül kegyelemdöfésként még most jött hozzá ez az egész leégős incidens is...

    - Csak ami nagyon hirtelen eszembe jut most: A Bulldozer korszakban ASUS lapoknál is többször találkoztam már olyannal, hogy pl. csak az IGP használatával lehet a BIOS-ba/UEFI-be lépni, ha bent van egy rendes VGA, akkor bárhogy állítod az IGP policy-t és bárhová dugsz bármilyen monitort, nem ad képet amíg a drivert be nem tölti hozzá az OS. Előtte talán olyan K8-K10 környékén a pwr_ok jel napi szintű hiánya, gemkapoccsal kellett több ismerősnél is a zöld szálat molesztálni az ATX20/24 csatinál. Aztán egy ASRock lapnál meg (FM2 asszem) a SATA vezérlő dobálta hanyatt magát random pár hetente. Aztán nálam ott volt, hogy az NVMe SSD-t nem akarta PCIe szinten sem látni, ami csak azért gáz, mert ezek szerint a szabványt sértő PCIe implementációt használhattak, ugyanis olyan szintű keresztkompatibilitás van, hogy ilyen semmilyen kombinációban nem fordulhatna elő. Ezzel szemben Intel (ATX PC) vonalon összesen 3db fődarabhibás esettel találkoztam, mindegyiket pusztító erejű külső behatás okozta:
    - Fél liter colával működés közben hiányzó oldallappal jól meglocsolt gép, utána napi pár alkalommal random lefagyott
    - Zárlatos USB eszköz bedugása az egyik USB portba, egy IC lerobbant a helyéről alaplapon és a két párban lévő port utána nem működött tovább
    - DDR foglalatba beleerőszakolt DDR2 ram. A foglalat érintkező picit kormosak lettek, a gép nem indult utána többé.

    Talán szubjektív tapasztalatok csak ezek és az is igaz, hogy a kezeim között eddig megfordult párszáz gépből mindössze 6-8 volt valamilyen AMD platformon, a többi mind Intel, de attól még számomra elég erőteljes különbséget rajzolnak ki a két gyártó platformjainak igényessége között...
  • Palinko #10
    Ez érdekes nekem 18 éve csak AMD processzoraim vannak kb az első gépemben volt valami Intel Celeron de nem sokáig volt meg. Utána valamilyen Sempron, Phenom II, most meg Ryzen 3900X és soha semmilyen bajom nem volt velük. Talán a Phenom II-s időszakba volt olyan hogy át kellett tennem a RAM-ot másik slotokba 7-8 év után mert valamiért nem ismerte fel de ez megint alaplap sara. Az még jó kis Biostar lapban volt akkoriban egész jónak számítottak és ezen kívül más baja nem volt. Mostani Asus lapon is több frissítést sikerült levezényelni, korábban online is, de mostanában inkább USB-sre tették át ezt a lehetőséget. A 7000-es szériáról nem olvastam semmit, de gondolom a szokásos történet hogy jól állnak akkor elkényelmesednek és azok a modellek már nem olyanok mint bizonyítási időszakban. Egyébként simán vennék Intelt is de nem látom egyelőre azt hogy mikor lenne jobb ár/érték arányban. Jelnleg is a Ryzen 7800X3D egy elég erős ellenfél bár igaz az i5 13600K közép kategóriában jobb választásnak tűnik, de pl egy Ryzen 5 7600 pbo is csak azért esik ki a képből mert elég viccesen árazzák be itthon ahogy nézem hirtelenjében :D Viszont az Intelnél ugye kezdték azt hogy nem adnak hozzá hűtőt akkor lehetett azt is vadászni, plusz a lap drágább volt és sűrűbben cserélték a foglalatokat, nem tudom ezek közül mennyi igaz mára, de ha jól tudom inkább csak erősödött ez a vonal. Viszont ha mindkét cég ugyanannyira jönne ki lap + hűtő + cpu és nem érdekel a foglalat annyira mert nem szoktam olyan sűrűn váltani akkor is valszeg AMD-t vennék már csak azért is mert tudjuk mi lenne konkurencia nélkül. Szóval elég kedvező ajánlattal kéne az intelnek előrukkolnia hogy a következő gépben az legyen.
  • Dodo55 #9
    Sikeres BIOS update után fél órával történt a dolog. Az AMD-nek annyi köze van hozzá, hogy volt Agesa update is pont, plusz még életemben nem találkoztam olyan AMD platformos alaplappal, aminek ne lett volna előbb vagy utóbb valami kisebb vagy nagyobb nyűgje. Tehát mégegyszer mondom, nem láttam még olyan AMD platform köré épített alaplapot, ami képes lett volna hosszútávon (is) hibátlan működésre. 3 évig úgy tűnt, hogy ez a sajátom lesz talán rá az első példa, aztán belefutottam vele egy olyan NVMe SSD-be amit nem látott egyik foglaltában sem (ellenben minden más gép igen, amibe belepróbáltam). Emiatt jött a BIOS update, ami persze nem oldotta meg a problémát, ellenben fél óra múlva egy restartnál elköszönt örökre tőle az egész. Majd hab a tortánt, nem sokkal rá olvastam a 7000-es Ryzenek botrányáról és hogy milyen ordító tervezési hanyagságok állnak a probléma mögött. Nekem ennyi bőven elég volt egy időre, pedig annak idején a Zen 2 jó híre miatt 20 éve elégedett Intelesként adtam meg nekik az esélyt.
  • Palinko #8
    Nem is az hanem hogy sokszor lehetetlen is. Mert sokszor van olyan hogy vegyük példának meg kell nézni egy fájl létezik-e ha nem akkor hozza létre, ha létrehozta írjon bele stb. Itt nem lehet (vagyis technikailag lehet csak értelmetlen) azt csinálni hogy egyik szál nézi hogy létezik-e a file, másik szál már ír bele és majd errorozik ha nem lehet le van szarva, harmadik szál meg létrehozza, mivel alapvetően véletlenszerű a szálak futása lehet épp a létrehozó később indulna mint az író és így az író akkor is errorozna amikor nem kéne. Szóval rengeteg folyamat igazából ilyen. Vagy ha sokáig tart valamit kiszámolni de kell az a továbbhaladáshoz azt sem lehet többszálasítani. Ráadásul már az async folyamatok is eléggé meg tudnak bonyolítani egy programot arra még rámegy a többszálasítás simán lehet olyan deadlockokat okozni ami simán nem fordult volna elő. Én sem tudok mindent több szálon megoldani sajnos de ahol van értelme ott használom. Ezzel máshol is így vannak ahol kell meg értelme van használni ott átírják azokat a részeket, de nagyon sok helyen nem gyorsítható egyszerűen a feladat minősége miatt.

    Dodo ez meg elég nagy hülyeség, mi köze van az AMD-nek ahhoz hogy trehány a lapon a bios, meg nincs backup bios ilyen esetekre, vagy egyéb módon nem írható a chip stb. Meg a további hol melegszik, mert intel chippeket nem fogkrémpasztával árultak még pár éve? Aztán lehetett delidelni a garancia elvesztése mellett és normálisabb hűtőközeggel ellátni. Driver problémák? Én nem láttam még olyan VGA gyártót akinek ne szidnák a drivereit hogy így fos amúgy szar, akkor sokkal inkább a feladat megoldhatatlanságáról van itt szó mintsem arról hogy ne szánnának rá elég erőforrást hogy jó legyen. Leég az alaplapod meg stb horgásztörténeteket meg hagyjuk, mindekét gyártónál előfordulhat ilyen mivel technikáról beszélünk ami el is romolhat, de kibaszott marginálisan kis szám. Pláne ha nem OC-zik.
  • Dodo55 #7
    Úristen...
    1. Nem funboy, hanem fanboy.
    2. Nekem nem kékhalál volt, hanem SOHA TÖBBÉ NEM KAPCSOLT BE A GÉPEM.
    3. Senki nem fogja az AMD két szép szeme kedvéért megerőszakolni a logika törvényszerűségeit. A szekvenciális utasítássorozatok egy, azaz egy szálon a leggyorsabbak és ez nem az Intel kedvéért van így, hanem azért, amiért kék az ég, meg amiért zöld a fű. Értsd azt meg, hogy a többmagos / többszálás programozásnál a kiindulási állapot kb. olyasmi, mintha több párhuzamos valóságban több éned között akarnád megosztani a napi feladataidat. Nem lehetetlen és nem is mindig rossz dolog, de összefüggő feladatsorok esetén viszont sokkal kevésbé hatékony, mintha inkább csak egyetlen énedre bíznád a dolgot aki előtte megiszik 2 erős kávét.
    4. Hol melegszik, hol rossz a driver, hol leég tőle az alaplapod... Hidd el, hogy ezek önmagukban bőven elegek, szerintem márhára nem kell itt mellé már senkit sem megvennie az Intelnek meg az nVidiának kilora :)
  • repvez #6
    az ilyen és ehhez hasonlo intel fanok miatt fejlödött igy az egész , hogy még mindig nem a többmagos CPU-k vannak elönyben.
    MErt amikor gyorsabb volt vagy technologialiag fejelttebb volt az AMD akkro mindig talált magának a funboy társaság valamit amibe bele tudtak kötni, , hol abba , hogy melegszik, hol aba , hogy rossz a driver, hol csak szimplán az , hogy ugy se lehet kihasználni.
    DE mindig amikor ilyenekkel elöhozakodtak az csak a multba valo turkálás volt, mert mikor ezekre hivatkoztak akkor az max az elözö régebbi generáciora volt igaz, de az épp aktuális verziora már nem.

    Meg itt is, ha egyvalaki elhatározza, hogy tényleg vált intelrol AMD-re akkor vagy azért mert a megszokott beállitásokrol át kell szoknia más stilusra és emiatt van gondja, vagy mert pont vele történik egy kékhalál és emiatt elkezdi toborozni a hatereket hozzá, mert akkora nagy veszteség éri , hogy ujra kell inditani a gépét, bezzeg intelnél nem volt ilyen soha vagy csak rövig a memoriája és elfelejti.

    Lehetne sorolni, hogy milyen technologiákat fejlesztett az amd és melyek mentek a sullyesztöbe csak azért mert a fejlesztők nem támogadták még akkor sem ha megkönynitétte volna az életüket, dehát a pénz nagy ur és mindenkit megvett az intel és az Nvidia kilora .

    ÉS igen az intel is elkezdte a többmagu procikat, csak arrol feledkeztél el, hogy az amd fizikai magokat használ/t mig az intel csak ugy tudta ugyan azt a magszámot elérni, hogy softveresen megduplázta a fizikai magokat, de ezt is benyelte a funboy. az is jo volt neki, hogy éveken át nagyobb csikszélességen készültek a processzorok .
    Az AMD már rég a 6nm csikszélességnél járt mikor az Intel még a 10essel bajlodott, de az intelesek ezt is megmagyarázták, hogy igy sokkal olcsobban és kevesebb hibával lehet gyártani, de azt már nem nézték, hogy igy is drágább volt az intel mint az AMD.
    De hát mit várhat el az ember olyanoktol akik érzelmi alapon döntenek és nem észérvek alapján.
  • wraithLord #5
    A Bulldozer architektúra idejében viszont tényleg nem nagyon "erőltették meg magukat" a fejlesztők a többszálasítás terén, többek között ezért "dőlt be" az AMD sok évre. A Bulldozerek egymagos teljesítménye nagyon kevés volt az akkori Intelekhez képest, viszont több magon már felvették velük a versenyt (igaz, emlékeim szerint az i7-eket így is max. alulról karcolgatták, de akkor még nem volt i9, az a Ryzenekre jött válaszul :D). Akkor még nem volt jó ötlet a sima konzumer processzorokkal elindulni Opteron/Xeon-szerű vonalon... Emiatt sokáig az Intel vitt mindent.
További bejegyzések a fórumban...