Gyurkity Péter

Zöld PC-t mutatott be az Intel

Két partnerrel közösen dobták össze a konfigurációt, amely hatékonyabb és sokkal zöldebb lett.

A hagyományos asztali számítógépek piaca szintén megszenvedte a tavalyi év második felének fejleményeit, ezzel kapcsolatban nemrég arról írtunk, hogy tavaly már 10 millióval kevesebb alaplapot adtak el. Nyilvánvaló, hogy valamilyen komoly újításra, a vásárlók érdeklődésének felkeltésére van szükség a lendület visszanyeréséhez, ebben pedig a most bemutatott, a megszokottnál jóval zöldebb PC is segíthet.

Az Intel a napokban két partnerével közösen rántotta le a leplet egy érdekes megoldásról, amelyről kínai források adtak először hírt. A Pekingben megtartott rendezvényen elárulták, hogy a Tsinghua Tongfang és az Acer közreműködésével állították össze a kisebb PC-t, amely szerintük 90 százalékban újrahasznosítható, legalábbis amennyiben a komponensek számát vesszük alapul. Az Intel maga pusztán a chipet szolgáltatja, ez egy 12. generációs Alder Lake-típus, jó eséllyel a K-jelölést elhagyó, esetleg a T-sorozatból, hiszen a sorrendben 65 és 35 wattos fogyasztás logikus választásnak tűnik. Az alaplap esetében komoly figyelmet fordítottak a zöld jelleg kialakítására, ez hatékonyabb energiafelhasználást, valamint jóval kisebb méretet kínál, hiszen az ATX-alaplapokhoz képest 36 százalékos a zsugorodás, eközben pedig 90-95 százalékos arányban sikerült újrahasznosítható elemeket integrálni, legyen szó fémekről, vagy szerves anyagokról.

A GaN-tápegység durván 70 százalékkal kisebb a megszokottnál, ez megkapta a 80 Plus Titanium-minősítést, ami kiemelkedő hatékonyságot ígér, szintén a károsanyag-kibocsátás, valamint a zöld jelleg biztosítása mellett. A ház ennek megfelelően ugyanúgy összement, ez még az Intel Beast Canyon NUC mellett is kicsinek tűnik, hiszen egy alig 7 literes dobozról van szó, amelyen belül mindössze 4 csavar tartja helyén az alaplapot. A cég eközben tanácsokkal és saját eljárásaival segíti a gyártókat a kibocsátás csökkentése, a hatékonyság javítása érdekében.

Azt még nem tudjuk, hogy az első zöld PC mikor jelenik meg a piacon, erről nyilván a későbbiekben számolnak majd be.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • FICEK9 #17
    Én is ezt a megközelítést hiányoltam a cikkben. Nekem is az 1.generációs i7-esemet csak a windows-os hiszti miatt kellett nyugdíjaznom, pedig a benne lévő tizenéves gigab. alaplappal még mindig tökéletesen megy. Én ezért is vettem ugyanúgy gigab. alaplapot az új gépbe, mert azok (eddig) a legidőtállóbban teljesítők nálam és nekem itt kezdődik a zöld pc. Az, hogyha ezt újrahasznosított anyagokból is meg tudnák oldani az a hardware evolúció következő szintje kéne hogy legyen. Bár szerintem sok gyártó már egy ideje újrahasznosít a nemesfémek és egyéb anyagok árának megugrása miatt, csak nem marketingelték, mert gondolom még az se teljesen zöld technológián működik.
  • Dodo55 #16
    Így van, az végsősoron az élettartam. De mint te is említetted, "csak hát a Win egyre erősebb hardvert kívánt". És ha nem is maga a Windows, de nézzük meg a leggyakoribb felhasználási példát: az internetböngészést. Egyre több beágyazott script (CPU idő), GPU gyorsítást igénylő grafikai elemek, több gigabájtos munkamemória igény (RAM). És ugye ehhez még csak a böngészőt sem kell frissíteni, magukkal a weboldalak fejlesztésével nő folyamatosan az átlagos gépigény.

    Innentől viszont már megérkezünk lassan a bővítés, illetve a platformrugalmasság kérdéséhez. Én is szüleim, illetve sajnos már csak édesanyám gépével tudok példálózni és nagyon tanulságos is. Egy Celeron G1620-as gépet használt, majd úgy 2 éve sógoromnak adtuk az alaplapját, hogy abba rakjon egy 3570K-t. Édesanyám meg megkapta helyette sógorom régi AMD A4-es vasát. Panaszkodni kezdett aztán, hogy lassú neki böngészős játékokban amikkel szokott néha játszani. Végül emiatt nemrég egy Q9400-ast tudtam neki hirtelen adni, meg sógor még izzadt hozzá valami GT520-as GeForce-ot (igaz tettem rá fenyegető célzásokat, hogy a közelgő születésnapja alkalmával majd magáévá teheti a nemrég nyugdíjazott RX480-amat), mert hiába volt ott az Ivy Bridge alapú G1620-as Celeron aminek még az Intel HD IGP-je is használható lett volna, ahhoz nem volt másik alaplapom. Nézzük akkor, hogy melyik megoldás mennyire zöld:

    - A Q9400 TDP-je 95W, plusz mellé a dVGA még 29W. Teljesítményben ez a legjobb és ennek köszönhetően időarányosan viszonylag keveset kell csövön mennie. Féltem tőle, pont akkoriban volt még friss téma az európai energianyomor, ezért méregettem is célműszerrel, hogy mikor-hogyan eszeget.
    - A G1620 TDP-je 55W, abban benne van az IGP is. Teljesítménye a Q9400 és az A4-5300 között kb. félúton, de mindegyik közül kb. ez a legkorszerűbb architektúra, sőt single-threaded teljesítményben egy picit már veri is a Q9400-at.
    - Az A4-5300 TDP-je 65W, ebben benne van az IGP is. Teljesítményben viszont ez a leggyengébb és ezért időarányosan elég sokat is kellett izzadnia folyamatosan.

    Persze nem mértem mindegyikre hosszútávú fogyasztást, de a nyakamat merném rá tenni, hogy az alábbi sorrend jönne ki:
    Legtöbbet fogyasztó: A4-5300 (közepes TDP, öreg és nem túl sikeres architektúrából származó alsóközépkategóriás modell)
    Közepesen fogyasztó: Q9400 (magas TDP, öreg, de a maga idejében jól sikerült architektúrából származó performance modell)
    Legjobban fogyasztó: G1620 (alacsony TDP, középkorú, jól sikerült architektúrából származó alsóközépkategóriás modell)

    Ebből már látszik az, ami pl. autóknál is jellemző szokott lenni, hogy a túlságosan visszafojtott teljesítmény általában visszaüt a valós használat során a fogyasztás / energiahatékonyság terén.

    De menjünk tovább: ha annak idején megoldották volna, hogy az LGA775 tovább éljen valahogy, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudtam volna a "legzöldebb" G1620-hoz előkapni a szekrényemből egy kompatibilis alaplapot és sokkal kisebb eséllyel kellett volna a 95W-os szörnyeteget bevetnem a cél érdekében. Tehát a szabadabb bővíthetőség, illetve modulárisabb felépítés energiahatékonyabb komponensek beépítésének ad(na) teret az életciklus későbbi részében.
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2023.02.26. 21:08:21
  • wraithLord #15
    Nyilván, ha nincs rá ok, akkor nem kell bővíteni/fejleszteni, az csak egy opció, akinek szüksége van rá.
    A hosszútávú bővíthetőségnél/fejleszthetőségnél a tartosság is szempont. Elég nehéz úgy használni egy gépet, ha már csak az az alkatrésze működik, amit éppen újonnan vettél hozzá...
    "csak hát a Win egyre erősebb hardvert kíván" Akkor mégis jó lenne, ha hosszabb távon fejleszthető lenne?
  • militavia #14
    Ez úgy nem igaz, ahogy van. Az élettartama inkább. Szüleim a bátyám 2003-as gépével az idők végezetéig elltettek volna, csak hát a Win egyre erősebb hardvert kívánt és a gép meg egyre gyakrabban hibásodott meg, de vagy 15 évig ment.

    Tehát így nézve nem az zöld, ami bővíthető, hanem az, ami elmegy 15 évet. Mert nincs igény nagyobb teljesítményre sokaknak.
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2023.02.26. 18:12:28
  • Dodo55 #13
    Ez világos, csak a zöld kifejezés felszínes álszentségéről ment a téma, hogy egy PC "zöldségét" a leginkább pont a bővíthetőség és minél hosszabb támogatottság határozza meg, hiszen ez a legközvetlebb módja, hogy időarányosan a legkevesebb hulladék keletkezzen.
  • militavia #12
    Gyerekek, egyesek teljesen félreértik ezt a PC-t. Ez kb. azoknak készült, akik tartalmat fogyasztanak és min. munka igénye van, szövegszerkesztés és alapszintű feladatok. Egyesek meg úgy kezelik ezt, mintha gamer PC-nek kéne lennie, ami 10+ évig bővíthető legyen.
  • Dodo55 #11
    "Feküdjenek rá a jelenlegi "e-szemét" újrahasznosítási módjának kidolgozására"

    Na igen, főleg amikor most ott tartunk, hogy nem tudnak már évek óta igazán feljebb lépni nyers teljesítményben, hanem folyamatosan növelniük kell a fogyasztást. Innentől kezdve viszont egy 10 évnél fiatalabb hardware kishíján jelenleg még mindig ugyanazt az energia/teljesítmény hatékonyságot tudja produkálni, mint a legújabbak. Ha tehát a fogyasztói életútja után nem szemétként kezelnénk, hanem pl. szerverközpontok üzemeltetői (akár x részarányban kötelezően) felvásárolnák és elosztott / alacsonyabb számítási igényű feladatokra befognák (esetleg a CPU gyártók is kötelezve lennének, hogy pl. feature/instruction set terén Xeon-osítsák / EPYC-esítsék ezeket a példányokat a felvásárló cégek részére - nyilván nem a gyárba visszaszállítva, hanem valami távolról biztosítható unlock megoldással), akkor szerintem ez a kérdés azonnal meg is oldódna.
  • Dodo55 #10
    Tényleg feljött az USB sok téren, de a fizikai csatlakozóval nekem vannak azért még mindig fenntartásaim.
    Az USB-A elég könnyen tud kontakthibássá válni a rugós érintkezők gyors elfáradása miatt (az alaplapgyártók talán egy fokkal jobban figyelnek erre, de az előlapi csatlakozóknál a nevesebb ház gyártók esetén is sajnos a könnyen ellapuló érintkezők jellemzők inkább, utoljára a 17 éves CM házamon találkoztam tartós megoldásokkal ott), míg az USB-C ha bíztató is eddig amit láttunk elektromos csatlakozási stabilitás terén, a kis mérete miatt azért nem életbiztosítás. Már pedig pl. egy állandó háttértár esetén akár egy véletlen kihúzódás, akár egy bizonytalan csatlakozás elfogadhatatlan, ugyanígy egy hálózati interface esetén (ethernet vagy wifi kártya pl.).

    És ha már itt tartunk, a 2,5G/10G ethernet csatolóknak viszont nagyon is beköszönthet hamarosan az aranykora, főleg az olyan infrastruktúrálisan élvonalba tartozó országokban, mint nálunk, ahol mára a legtöbb városi fogyasztási helyen több éve elérhetőek már versenypiaci áron gigabites internethozzáférések. És nyilván ha holnap engem pl. keres a Vodafone 4iG, hogy adna havi 750Ft-ért többért 2 gigás elérést, akkor nem fogok ezzel egy alaplapcserére várni, hanem dobok is már be gondolkodás nélkül egy 2,5G-s hálókártyát. És ha aztán naponta hívnak utána sorban ezzel az ismerőseim, akkor nekik sem alaplapcserét fogok javasolni, hanem lehetőleg egy x1-es PCIe kártyát. USB-set max laptophoz, amennyiben azokhoz egy AX-es wifi kapcsolat bármilyen okból nem volna megfelelő (pl. panellakás, tesómék amikor olyanba laktak, akkor vagy 3 héten keresztül jártam vissza emiatt hozzájuk - közben persze mindig elmozgatták a routert, hogy a két szemközti szoba között nyamvadt 150-200mbps átússzon stabilan AC-s eszközökkel, nagy nyereségű antennákkal)
  • wraithLord #9
    Hát az USB-s verzió azért nem az igazi. Azért egy desktop gépből ne lígjen-lógjon minden szar, mintha egy polip lenne. Plusz a PCI-E gyorsabb (mondjuk ez nem feltétlenül számít).

    -----
    Szerintem a környezetbarátság ott kezdődne, hogy a gyártó ne "szorgalmazza" a túl gyakori teljes gépcserét, hanem minél tovább lehessen használni ugyanazt a gépet, x évenkénti kisebb fejlesztésekkel. Persze ehhez nem csak azt kéne előre tervezni, hogy melyik évben melyik rókabőrt húzzúk le az éppen aktuális architektúráról.
    Feküdjenek rá a jelenlegi "e-szemét" újrahasznosítási módjának kidolgozására, mert abból már van lassan egy fél bolygóra való, ne azzal jöjjenek, hogy ez most mennyire nagyonújrahasznosítható lesz. Ez nem elég.
    Zöld PC. :D Ja a NYÁK-ja tényleg zöld. :D (ha nem csak illusztráció)
  • Dodo55 #8
    Mára a 4db tényleg egy kicsit sok lett egy _átlag_ alaplapon, mivel a multiGPU megoldások eléggé visszaszorultak a consumer felhasználási területeken. Így annyit lehetne tényleg engedni, hogy microATX-en csak 3db (1x x16, üres, x4, x1), full ATX-en pedig csak 5db (x16, üres, x4, x1, x16, x1). Akár ezt bele kéne a szabványba is venni, hogy ennél jobban viszont ne is lehessen lespórolni, a lane-eket sem. Meg akkor már az is jó lenne, hogy ha nem is egyenesen tilos legyen nagyobb connectort rakni, viszont ha nincs meg a fizikai mérethez tartozó lane mennyiség, akkor azt valamilyen egységes, az alaplapok design-jától jellemzően éktelenül elütő színnel kelljen jelölni (pl. rózsaszín vagy neonsárga).
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2023.02.26. 12:13:08