SG.hu
Kína megpróbálja függetleníteni magát az amerikai chipektől
Komoly állami támogatásokat kapnak a helyi cégek, hogy helyettesíteni tudják a nyugatról származó alkatrészeket.
Tavaly ősszel a Biden-kormányzat magasabb fokozatra kapcsolta a műszaki eszközöket érintő kereskedelmi háborút, és elzárta Kínát a legfejlettebb félvezetők gyártásához szükséges nyugati eszközökhöz és szakképzett munkaerőhöz való hozzáféréstől. Az amerikai állampolgárságú alkalmazottak kénytelenek voltak kilépni a kínai chipgyártó cégektől és az amerikai beszállítók azonnal leállították a szolgáltatásaikat. Várhatóan Európa és Japán is hamarosan ugyanígy tesz, ezért a kínai chipgyártó cégek sietve alakítják át az ellátási láncokat és írják át az üzleti terveiket. Az amerikai kereskedelmi korlátok felgyorsították Kína törekvését a függetlenebb chipszektor felé. A nyugati technológia és pénz kivonult, de állami pénzek áramlanak be a kevésbé fejlett, de még mindig jövedelmező félvezetők előállítására szolgáló hazai alternatívák létrehozásába. És Kína nem mondott le a csúcskategóriás chipek gyártásáról sem: a gyártók megpróbálnak régebbi, külföldről származó, az amerikai szankciók által nem blokkolt alkatrészekkel, valamint kevésbé fejlett hazai berendezésekkel dolgozni.
A kínai elnök, Hszi Csin-ping nyíltan beszélt arról, hogy szerinte a nyugati országok arra törekszenek, hogy Kínával szemben "mindenre kiterjedő elszigetelést" érvényesítsenek. Az, hogy Kína nem fér hozzá a chipek gyártásához szükséges világszínvonalú eszközökhöz hosszú távon számos fejlett iparágban, például a mesterséges intelligencia és az űrkutatás területén is hátráltathatja a fejlődését.
A szigorú amerikai korlátozások oka a washingtoni tisztviselők félelme a kínai fenyegetéstől, mert nem akarják azt látni, hogy az ázsiai óriás katonai arzenálját a saját eszközeikkel korszerűsítik. A Washingtonban kialakult új konszenzus szerint a Kínával folytatott több évtizedes gazdasági integráció nem volt sikeres, de az új korlátozások így is csak a legmodernebb félvezetőket érintik. A tavaly októberi szabályok értelmében az amerikai vállalatok és állampolgárok többé nem nyújthatnak támogatást olyan kínai vállalatoknak, amelyek bizonyos szintűnél kifinomultabb chiptechnológiát gyártanak. Ez túlmutat a Trump-kormányzat kereskedelmi korlátozásain, amelyek olyan konkrét vállalatok ellen irányultak, mint a Huawei távközlési óriáscég.
A korábbi kereskedelmi feszültségek idején Peking hatalmas összegeket mozgósított, hogy megerősítse a nyugati chipgyártók hazai alternatíváit. A külföldi alkatrészek azonban könnyen elérhetőek és jobb minőségűek voltak, így sok kínai cég nem volt hajlandó átállni. Azonban a helyi alkatrészek használatával kapcsolatos fenntartások enyhülnek. A kínai technológiai vállalatok már az ellátási lánc minden szintjén vizsgálják, hogyan lehetne helyettesíteni a nyugati chipeket és a kapcsolódó alkatrészeket, még azokat is, amelyeket nem érint az amerikai ellenőrzés. Például a Guangzhou Automobile Group nevű állami tulajdonban lévő elektromos járműgyártó februárban közölte, hogy célja, hogy az autóiban használt mintegy 1000 chipet kínai beszállítóktól vásárolja meg. Jelenleg a chipek 90 százalékát az Egyesült Államokból szerzi be.
A kínai elnök nagy figyelmet fordít az átállásra
Több tucat kínai chipgyártó vállalat akar idén nyilvános részvénykibocsátás útján pénzt gyűjteni. Ezek közé tartozik Kína második legnagyobb chipgyártója, a Hua Hong Semiconductor, valamint egy chipipari szerszámgyártó, amelyet a Huawei támogat. De amerikai pénz biztosan nem fog oda áramolni, mert a világ két legnagyobb gazdasága közötti viták nem mutatják a csillapodás jeleit. A Biden-kormányzat új szabályokat dolgozott ki, de még nem tette közzé hogyan korlátoznák a kockázati tőkebefektetéseket a fejlett kínai chipgyártó vállalatokba. A magánfinanszírozást nyomon követő PitchBook adatai szerint a kínai félvezető szektorba irányuló külföldi befektetések idén alig 600 millió dollárra zuhantak, ami 2020 óta a legalacsonyabb érték. A szabályozó testületek már az olyan technológiák, mint a kvantumszámítástechnika vagy a chipgyártó berendezések szigorúbb ellenőrzését fontolgatják.
De más nemzetközi vállalatok is, amelyek korábban a kínai félvezetőiparban fektettek be már máshová irányítják át befektetéseiket. Korea és Tajvan vezető chipgyártói, a Samsung és a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, azaz a TSMC, az Egyesült Államokban fektetnek be dollármilliárdokat. A tajvani chipgyártó által építendő arizonai gyárhoz megpályázott amerikai támogatások arra kényszerítik őket, hogy egy évtizedre korlátozzák kínai beruházásaikat.
Az amerikai korlátozások hatásának kivédésében Peking állami tőkével segít, februárban nagyjából 1,9 milliárd dollárt injektáltak az YMTC-be (Yangtze Memory Technologies Corporation). Egy állami alap a közelmúltban más chip-berendezés és -anyag beszállítóknak is pénzt adott. Az új támogatások célja, hogy a nyugati alkatrészeket kivonják a kínai ellátási láncokból. Kanton városa idén több mint 29 milliárd dollárt különített el félvezető- és egyéb technológiai projektekre, köztük olyanokra, amelyek a nyugati chipberendezések beszállítóit próbálják helyettesíteni. A kínai gyártású berendezésekre vonatkozó megrendelések az elmúlt hónapokban megugrottak a vállalati jelentések és sajtónyilatkozatok szerint. Tavaly augusztusban az YMTC azt tűzte ki célul, hogy 2027-re háromszorosára, 13 százalékra növeli részesedését a globális chipgyártásban, kihívást jelentve az olyan chipgyártóknak, mint az amerikai Micron Technology. Ez most már biztosan nem fog megtörténni, mert a kínai memóriachip-gyártó nem tudja felépíteni második gyárát, így 2027-re a piac mindössze 3 százalékát fogja birtokolni.
A Yole Group piackutató cég becslései szerint a Kínában gyártott félvezetők kevesebb mint 1 százaléka tartozik a legfejlettebbek közé, azaz helyben jórészt csak a mindennapi szórakoztató elektronikában és az autókban található lapkákat állítanak elő. Ezeket a chipeket a Biden-kormányzat októberi rendeletei nem is érintették. De Kína két legnagyobb chipgyártója, az államilag támogatott Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) és a Hua Hong Semiconductor mindent megtesz a legkorszerűbb technológiára váltásért, a nyilvános bejelentések szerint idén mindkettő dollármilliárdokat fog költeni a termelés feljavítására.
Ugyanakkor a kínai chipszektor feletti külföldi befolyás gyengülése lehetőséget teremt a hazai vállalatok számára. A múlt hónapban egy félvezető berendezéseket gyártó cég tőzsdére ment Sanghajban. A Crystal Growth & Energy Equipment nevű vállalat részvényei a debütálás óta 30 százalékkal emelkedtek. A szankciók miatt piaci rés alakult ki, aki jó helyen van, annak most van esélye nagyot ugrani. Az állami pénzkiáramlás leginkább az alsó kategóriás chipek termelését segítheti, a következő évtizedben Kína a világ termelési kapacitásának nagyjából a felét adhatja ebben a szegmensben. Ez egyben a külföldi vállalatok számára új ellátási lánc sebezhetőséget teremthet, és ezt akár a maga hasznára is fordíthatja idővel Kína.
Tavaly ősszel a Biden-kormányzat magasabb fokozatra kapcsolta a műszaki eszközöket érintő kereskedelmi háborút, és elzárta Kínát a legfejlettebb félvezetők gyártásához szükséges nyugati eszközökhöz és szakképzett munkaerőhöz való hozzáféréstől. Az amerikai állampolgárságú alkalmazottak kénytelenek voltak kilépni a kínai chipgyártó cégektől és az amerikai beszállítók azonnal leállították a szolgáltatásaikat. Várhatóan Európa és Japán is hamarosan ugyanígy tesz, ezért a kínai chipgyártó cégek sietve alakítják át az ellátási láncokat és írják át az üzleti terveiket. Az amerikai kereskedelmi korlátok felgyorsították Kína törekvését a függetlenebb chipszektor felé. A nyugati technológia és pénz kivonult, de állami pénzek áramlanak be a kevésbé fejlett, de még mindig jövedelmező félvezetők előállítására szolgáló hazai alternatívák létrehozásába. És Kína nem mondott le a csúcskategóriás chipek gyártásáról sem: a gyártók megpróbálnak régebbi, külföldről származó, az amerikai szankciók által nem blokkolt alkatrészekkel, valamint kevésbé fejlett hazai berendezésekkel dolgozni.
A kínai elnök, Hszi Csin-ping nyíltan beszélt arról, hogy szerinte a nyugati országok arra törekszenek, hogy Kínával szemben "mindenre kiterjedő elszigetelést" érvényesítsenek. Az, hogy Kína nem fér hozzá a chipek gyártásához szükséges világszínvonalú eszközökhöz hosszú távon számos fejlett iparágban, például a mesterséges intelligencia és az űrkutatás területén is hátráltathatja a fejlődését.
A szigorú amerikai korlátozások oka a washingtoni tisztviselők félelme a kínai fenyegetéstől, mert nem akarják azt látni, hogy az ázsiai óriás katonai arzenálját a saját eszközeikkel korszerűsítik. A Washingtonban kialakult új konszenzus szerint a Kínával folytatott több évtizedes gazdasági integráció nem volt sikeres, de az új korlátozások így is csak a legmodernebb félvezetőket érintik. A tavaly októberi szabályok értelmében az amerikai vállalatok és állampolgárok többé nem nyújthatnak támogatást olyan kínai vállalatoknak, amelyek bizonyos szintűnél kifinomultabb chiptechnológiát gyártanak. Ez túlmutat a Trump-kormányzat kereskedelmi korlátozásain, amelyek olyan konkrét vállalatok ellen irányultak, mint a Huawei távközlési óriáscég.
A korábbi kereskedelmi feszültségek idején Peking hatalmas összegeket mozgósított, hogy megerősítse a nyugati chipgyártók hazai alternatíváit. A külföldi alkatrészek azonban könnyen elérhetőek és jobb minőségűek voltak, így sok kínai cég nem volt hajlandó átállni. Azonban a helyi alkatrészek használatával kapcsolatos fenntartások enyhülnek. A kínai technológiai vállalatok már az ellátási lánc minden szintjén vizsgálják, hogyan lehetne helyettesíteni a nyugati chipeket és a kapcsolódó alkatrészeket, még azokat is, amelyeket nem érint az amerikai ellenőrzés. Például a Guangzhou Automobile Group nevű állami tulajdonban lévő elektromos járműgyártó februárban közölte, hogy célja, hogy az autóiban használt mintegy 1000 chipet kínai beszállítóktól vásárolja meg. Jelenleg a chipek 90 százalékát az Egyesült Államokból szerzi be.
A kínai elnök nagy figyelmet fordít az átállásra
Több tucat kínai chipgyártó vállalat akar idén nyilvános részvénykibocsátás útján pénzt gyűjteni. Ezek közé tartozik Kína második legnagyobb chipgyártója, a Hua Hong Semiconductor, valamint egy chipipari szerszámgyártó, amelyet a Huawei támogat. De amerikai pénz biztosan nem fog oda áramolni, mert a világ két legnagyobb gazdasága közötti viták nem mutatják a csillapodás jeleit. A Biden-kormányzat új szabályokat dolgozott ki, de még nem tette közzé hogyan korlátoznák a kockázati tőkebefektetéseket a fejlett kínai chipgyártó vállalatokba. A magánfinanszírozást nyomon követő PitchBook adatai szerint a kínai félvezető szektorba irányuló külföldi befektetések idén alig 600 millió dollárra zuhantak, ami 2020 óta a legalacsonyabb érték. A szabályozó testületek már az olyan technológiák, mint a kvantumszámítástechnika vagy a chipgyártó berendezések szigorúbb ellenőrzését fontolgatják.
De más nemzetközi vállalatok is, amelyek korábban a kínai félvezetőiparban fektettek be már máshová irányítják át befektetéseiket. Korea és Tajvan vezető chipgyártói, a Samsung és a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, azaz a TSMC, az Egyesült Államokban fektetnek be dollármilliárdokat. A tajvani chipgyártó által építendő arizonai gyárhoz megpályázott amerikai támogatások arra kényszerítik őket, hogy egy évtizedre korlátozzák kínai beruházásaikat.
Az amerikai korlátozások hatásának kivédésében Peking állami tőkével segít, februárban nagyjából 1,9 milliárd dollárt injektáltak az YMTC-be (Yangtze Memory Technologies Corporation). Egy állami alap a közelmúltban más chip-berendezés és -anyag beszállítóknak is pénzt adott. Az új támogatások célja, hogy a nyugati alkatrészeket kivonják a kínai ellátási láncokból. Kanton városa idén több mint 29 milliárd dollárt különített el félvezető- és egyéb technológiai projektekre, köztük olyanokra, amelyek a nyugati chipberendezések beszállítóit próbálják helyettesíteni. A kínai gyártású berendezésekre vonatkozó megrendelések az elmúlt hónapokban megugrottak a vállalati jelentések és sajtónyilatkozatok szerint. Tavaly augusztusban az YMTC azt tűzte ki célul, hogy 2027-re háromszorosára, 13 százalékra növeli részesedését a globális chipgyártásban, kihívást jelentve az olyan chipgyártóknak, mint az amerikai Micron Technology. Ez most már biztosan nem fog megtörténni, mert a kínai memóriachip-gyártó nem tudja felépíteni második gyárát, így 2027-re a piac mindössze 3 százalékát fogja birtokolni.
A Yole Group piackutató cég becslései szerint a Kínában gyártott félvezetők kevesebb mint 1 százaléka tartozik a legfejlettebbek közé, azaz helyben jórészt csak a mindennapi szórakoztató elektronikában és az autókban található lapkákat állítanak elő. Ezeket a chipeket a Biden-kormányzat októberi rendeletei nem is érintették. De Kína két legnagyobb chipgyártója, az államilag támogatott Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) és a Hua Hong Semiconductor mindent megtesz a legkorszerűbb technológiára váltásért, a nyilvános bejelentések szerint idén mindkettő dollármilliárdokat fog költeni a termelés feljavítására.
Ugyanakkor a kínai chipszektor feletti külföldi befolyás gyengülése lehetőséget teremt a hazai vállalatok számára. A múlt hónapban egy félvezető berendezéseket gyártó cég tőzsdére ment Sanghajban. A Crystal Growth & Energy Equipment nevű vállalat részvényei a debütálás óta 30 százalékkal emelkedtek. A szankciók miatt piaci rés alakult ki, aki jó helyen van, annak most van esélye nagyot ugrani. Az állami pénzkiáramlás leginkább az alsó kategóriás chipek termelését segítheti, a következő évtizedben Kína a világ termelési kapacitásának nagyjából a felét adhatja ebben a szegmensben. Ez egyben a külföldi vállalatok számára új ellátási lánc sebezhetőséget teremthet, és ezt akár a maga hasznára is fordíthatja idővel Kína.