SG.hu

Felrobbant a SpaceX óriásrakétája

A baleset ellenére sikeresnek tartják az indítást, amely értékes adatokat fog szolgáltatni.

Az Elon Musk vezette SpaceX ma délután lőtte fel a következő generációs Starship űrhajót a cég új, nagy teljesítményű Super Heavy rakétájának tetején, de a személyzet nélküli tesztrepülés percekkel később a jármű felrobbanásával ért véget. Bár a kétfokozatú rakéta nem jutott 32 kilométeres magasságon túlra, a SpaceX illetékesei ujjongtak, mert a tesztrepülés elsődleges célját, az új űrhajó felemelkedését sikerült elérni. A kétfokozatú 120 méter magas rakéta a texasi Brownsville-től keletre fekvő Starbase űrrepülőtérről indult, hogy a legjobb esetben is csak 90 perces bemutatkozó repülést végezzen. A valaha épített legnagyobb rakéta 5000 tonna folyékony oxigén- és metánhajtóanyaggal volt megrakva.

A felszállástól számítva alig négy perc után azonban nem tudott a terveknek megfelelően elválni a második fokozat a Super Heavy-től, és az űreszköz letért a pályájáról. Az űrhajó közel 32 kilométeres csúcsmagasságot ért el a megsemmisülés előtt. A Földről nem lehetett észrevenni, hogy a Super Heavy 33 darab Raptor hajtóművéből egy maroknyi már a repülés első pillanataiban meghibásodott. Körülbelül két perc múlva újabb hajtóművek romlottak el, összesen nyolc esett ki a rendszerből. Ez irányítási problémákhoz vezetett nagyjából abban a pillanatban, amikor a Starship fokozatának el kellett volna válnia a rakéta első fokozatától.

A SpaceX illetékesei a webes közvetítésben üdvözölték az indítást, sikeres tesztrepülésnek nyilvánítva ezt a rövid epizódot. A SpaceX főmérnöke, John Insprucker - aki a webes közvetítés egyik kommentátora volt - azt mondta, hogy a tesztrepülés rengeteg fontos adatot szolgáltat és megnyitja az utat a vállalat számára a további tesztek folytatásához. Elon Musk, a SpaceX alapítója, vezérigazgatója és főmérnöke a Twitteren közölte, hogy a Starship következő tesztindítására "néhány hónapon belül" kerül sor.


De miért ilyen hülyék a mérnökök, hogy egy ilyen látványos kudarcot ünnepeljenek? Mert egy ilyen hatalmas rakétánál olyan sok a hibalehetőség, annyi minden romolhat el, hogy a cél egyszerűen annyi volt, hogy a rendszert fellövésre kész állapotba hozzák, majd baj esetén azonosítsák a hibát és ki tudják javítani. Ez sokkal kaotikusabb módszer, mint a NASA-é, de sokkal gyorsabb is. A NASA dollármilliárdokat és egy évtizedet töltött a Space Launch System rakéta megépítésével, amely 2022 végén - az indítótorony sérülésétől eltekintve - szinte hibátlanul debütált. A NASA lineáris tervezési módszert követett, kiterjedt és költséges elemzésekkel kiegészítve, mert az SLS rakéta meghibásodása komoly kérdéseket vetett volna fel az ügynökség kompetenciájával kapcsolatban.

De a SpaceX megengedheti magának a "kudarcot". Megteheti, mert már három további Super Heavy áll fellövésre készen. A SpaceX 10 Super Heavy első fokozatot tud megépíteni annyi idő alatt, amennyi a NASA-nak egyetlen SLS rakétához kell. Ha az első öt elbukik, de a következő öt sikerül, melyik a jobb eredmény? Mi a helyzet két-három év múlva, amikor a SpaceX tucatnyi vagy több Super Heavy rakétát lő fel és tesz le, míg a NASA módszere évente egyetlen indítást tesz lehetővé? Tehát igen, a SpaceX rakétája ma felrobbant, de nemsokára újabb próbálkozás jön.

A SpaceX már korábban ezt a módszert követte a Raptor rakétahajtómű tervezésénél, amely a Super Heavy-t és a Starshipet is hajtja. Nyilvánvaló, hogy tovább kell dolgoznia azon, hogy ezeket a hajtóműveket megbízhatóbbá tegye mind a gyújtáskor, mind a teljes űrrepülés során. De a cég most már bőséges adatokkal rendelkezik e hajtóművek repülés közbeni teljesítményéről és a SpaceX közel napi egy hajtóművet tud gyártani. Pozitívum, hogy a Szövetségi Légügyi Hivatal megerősítette, hogy a teszt során nem történt sérülés. Ráadásul a rakéta legnagyobb megrendelője, a NASA is elégedett volt a teszttel.

A küldetés abból a szempontból viszont csalódás, hogy elmaradt a Starship űrhajó űrbe juttatása és a Föld légkörébe való visszatérése 97 kilométerre Hawaii partjaitól. Mindez hiperszonikus sebességgel történt volna, miközben lángoló hőséggel kellett volna szembenéznie, mielőtt a Csendes-óceánba zuhant volna. A Starship és a hordozórakéta első felszállása mégis kulcsfontosságú mérföldkő a SpaceX azon törekvésében, hogy a NASA újonnan indított emberes űrrepülési programja, az Artemis egyik fő partnereként űrhajósokat küldjön a Holdra és végül a Marsra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #19
    "Vagy azelőtt lehet kimenekülni egy induló ürhajóból, ha még nem emelkedett el vagy meg kell várni azt a 10-15 km-es magasságot, mire kiég a gyorsító rakéta és legfeljebb nem indítják a második fokozatot."

    Ez azert ma mar nem jellemzo, meg a Sojuz (1967-) is kepes az inditoallason allva levalasztani a kapszulat. https://en.wikipedia.org/wiki/Soyuz_7K-ST_No.16L
    Gyakorlatilag az emberes jarmuvek kozzul csak az ursikloba nem raktak rendes mentorendszert, mert minden masban volt es van is. Mondjuk szilard hajtoanyagu gyorsitoraketakat se nagyon raktak masba, most epul ilyen a bontott siklo alkatreszekkel SLS neven, de mento raketaja azert meg ennek is van.

    A starship eseten egy mentesi rendszer kb. ugy nezhetne ki, hogy a starship legfelso reszet (egyszer) levalaszthatova teszik az also reszektol es az orrkupban levo uzemanyaggal es fuvokakkal elemelik az also uzemanyagtartalyoktol es a teher szekciotol a felso utasteret. De ez kb. akkor lesz erdekes, ha mar megvolt az uj amerikai holdraszallas, mert addig nem terveznek emberes legkori urrepulest starship-ekkel.
  • t_robert #18
    Amúgy ennek a rakéta változatnak ez volt az első tényleges repülése, már hogy ténylegesen el is emelkedett a földtől. Addig legfeljebb hajtómű teszteket csináltak próba padon. Gyakorlatilag simán felment 18-19 km magasra. Ami első próba fellövésre végül is nem is rossz. Nyilván pár évet még csiszolnak rajta, mire ténylegesen elkezdik használni. Igen sok új rakéta már indításkor felrobban a kilövő helyen első teszteknél. Amúgy a rakétával való repülés soha nem volt életbiztosítás. Már a technikából eredendően. Alapvetően az első fokozatot támogató gyorsító rakéták szilárd hajtóanyagosak. Ha az indul nem igen lehet őket leállítani és szabályozni. Azoknak két lehetőségük van vagy végig égnek vagy felrobbantak még előtte. Ha elindul a rakéta és gond van gyakorlatilag ha van mentő rész az űrhajóban meg kell várni az első 30-40 másodpercet és csak utána lehet menekülni. (már amennyiben van katapult az űrhajóba beépítve. Vagy azelőtt lehet kimenekülni egy induló ürhajóból, ha még nem emelkedett el vagy meg kell várni azt a 10-15 km-es magasságot, mire kiég a gyorsító rakéta és legfeljebb nem indítják a második fokozatot. És akkor van idő katapultálni.
  • t_robert #17
    Amúgy tényleg felrobbantották... mikor nem vélt le az első fokozat és nem is indult el rendesen 1-2 gyorsító rakéta teljesen irányíthatatlanná vált. Úgy kóválygott a rakéta mint gólyafos a levegőben. Amikor ott szenvedett már vagy 20 másodpercet megadták neki a kegyelem döfést.
  • FICEK9 #16
    Lehet én olvastam rosszul korábban, de nekem az volt az infóm, hogy nem felrobbant, hanem felrobbantották mert irányíthatatlanná vált a hibák miatt és ezzel gátolták meg hogy becsapódáskor okozzon nagyobb pusztítást a becsapódáskori robbanáshoz képest. A lényegen sokat nem változtat, de azért nekem műszaki emberként nem mindegy egy ilyen részlet. Kicsit klikkvadásszá tette a cikk címét (de nem csak itt, a legtöbb helyen így adták elő). De ha én vagyok dezinformált javítsatok ki nyugodtan :).
  • kvp #12
    "Továbbá nem csak kijelentettem, hogy nem volt koncepció, hanem igazoltam is, egy ábrával, ellenben te nem cáfolod ezt a kijelentésem azzal, hogy azt állítod "de volt koncepció""

    Tudni kellene olvasni is neha. Belinkeltem a koncepciokat. A spacex legnagyobb gondja, hogy mar nem tudjak megkerdezni von Braun-t, hogy melyiknek erdemes nekiallni a sok kozzul. A NASA mindenesetre minden rendelkezesre allo adatot atadott nekik ami az Apollo program vegeeig elerheto volt. Ahogy en latom egyelore formara a legegyszerubbel probalkoznak es egesz jol megy nekik.

    "A tesztpéldányoknak nevezett hulladékoknak köze sem volt a mostani Starshiphez, se tömegében, méretében, vagy aerodinamikai szempontból. "

    Ez nem igaz, csak a starship felso reszet nem raktak ra a teszt tartalyokra. (egy tekercs femlemez volt odaheggesztve rajuk szimulacios sulynak) A masik, hogy a teljes meretu, integralt booster + starship valtozatbol ez volt az elso. Ha szetvalt volna rendesen, akkor lattad volna, hogy a nagy also viztorony tetejerol levallik a kisebb felso viztorony, amit mar tobbszor teszteltek.

    "Újra megkérdezem, volt légcsatornás tesz?"

    Mar irtam, hogy csak szimulaltak az aerodinamikat. A jarmu egy tokeletes hengeres test a von Braun fele klasszikus orrkuppal. A fel vilag agyon szimulalta es legcsatornazta az elmult evtizedek alatt. A legtobb katonai raketa is ilyen formaju, csak kisebb. Semmi uj nincs benne. Egyebkent az ezt megelozo teszteket meg 1957-ben vegeztek az azonos felepitesu SM-65 Atlas rendszerrel. Ez volt az alapja a Mercury-Redstone raketanak, aminek a formatervet koveti felnagyitva a Falcon 9 es a BFR/Starship is. Az osszes tobbi kiegeszites amik a raketakon talalhatoak az eredeti von Braun tervek alapjan keszultek, belertve a falcon 9 leszallo labait es a starship kormanyszerveit. Ezek mar kozel 70 eves megoldasok, a legtobb a temaban szuletett mernoki tankonyv legelejen vannak. Az, hogy az, hogy a tobbi cegnel a modern mernokok valahogy elfelejtettek az alapokat nem a spacex hibaja. (a Boeing es a Blue Origin is tulmeretes kabint rakott a raketajukra ahelyett hogy egyszeruen megnoveltek volna az atmerot egy ujratervezessel eleg szomoru)

    "Bónuszként feltett kérdésemre a válaszodat cáfolja, hogy a telemetria adatokat (már amit kaptak), még fel sem dolgozták, de te már tudni véled, hogy nagyon sok mindet elértek, ez ne haragudj de egyszerűen vak hit, konkrétumok nélkül!"

    Mivel a telemetrika egy resze kint volt a kepernyon az elo kozvetites soran, ezert latszott minden fontos adat. Az elso cel az volt, hogy ne robbanjon fel az inditoallason, se az uzemanyag feltoltes soran, se az inditasnal. Ez lathatoan sikerult. A masodik cel az volt, hogy elerje a szetvalasi pontot, meg akkor is ha a hajtomuvek egy jelentos resze nem mukodik. Ez is sikerult. Teszteltek hajtomu ujraindulast is a szetvalas elott, meg ez is sikerult, max-q utan jol lathatoan beindult tobb az inditas utan inaktiv hajtomu, a legkori ujrainditasi eljaras szerint (bonusz, hogy az inditasi nyomaskulonbseg ellenere sem robbantak fel).

    Ami nem sikerult az a staging. Ezt meg tudtommal keresik miert.

    "Egy rakéta esetében rengeteg fejleszteni való rendszer van, amit meg kell építeni, tesztelni, és ha működőképes akkor a többi elemel együtt tesztelni."

    Parhuzamosan haladnak. Egyszerre fejlesztik a hajtomuveket, a tartalyokat (a raketatestet) es a vezerlo rendszert. Ez azt jelenti, hogy az elso teszteknel mindenbol felkesz megoldas van meg bent, de cserebe ha kiderul, hogy valami nem lesz jo, akkor nem a kesztermeket kell attervezni, hanem a felkeszt jo iranyba modositani. Ezzel szemben van az ursiklo esete, ahol amire kiderult, hogy sok helyen hibas, mar kesz volt es emberek utek benne, igy nem volt lehetoseg ujratervezni. A spacex megoldasa nemcsak gyorsabb, de jobb eredmenyt is hoz, raadasul sokkal olcsobban.

    Ha a Wright testverek a teszteles helyett eloszor a tokeletes repulogepet akartak volna megalkotni, akkor meg mindig csak tervezgetnenk az elso emberes levegonel nehezebb repulest.
  • Octopussy #10
    Ez is bizonyítja, hogy ember még nem járt a Holdon.
  • Irasidus #13
    Mint mondani szokták az ördög a részletekben rejlik. Azzal, hogy valamit újnak, innovatívnak mondasz önkényesen, az állítás önmagában nem igazolja hogy itt tényleg arról van szó, és nem is cáfolod az állításom miszerint ez nem újítás, hanem egyszerűen show. De szívesen olvasom a cáfolatot, ha konkrétan van ilyen érved. Egyenlőre ott tartunk, hogy azon vitatkozunk hogy mit nevezünk tesztnek, és tervezésnek melyik fázisában milyen teszteket szükséges vagy értelmes végrehajtani. Nem véletlenül. Ugyanazt nevezem tesztnek, amit a rakétafejelsztésben, és mérnöki tudományokban annak neveznek. Nem az a kérdés, hogy én mit nevezek annak, hanem hogy te mit értesz teszt alatt? Nem konkrétan a Starship esetében, hanem általánosan megfogalmazva mit nevezel tesztnek? Továbbá nem csak kijelentettem, hogy nem volt koncepció, hanem igazoltam is, egy ábrával, ellenben te nem cáfolod ezt a kijelentésem azzal, hogy azt állítod "de volt koncepció". A tesztpéldányoknak nevezett hulladékoknak köze sem volt a mostani Starshiphez, se tömegében, méretében, vagy aerodinamikai szempontból. Újra megkérdezem, volt légcsatornás tesz? Erre nem feleltél, mert láthatólag nem tudsz. Persze, 2-3 év múlva stabilan fog menni, de ugye ha mégsem, arra ki emlékszik. Nagyon sok hozzád hasonló fanatikussal beszéltem az évek alatt, és már akkor azt mondták, hogy tavalyelőtt menni fog, vagy tavaly. Bónuszként feltett kérdésemre a válaszodat cáfolja, hogy a telemetria adatokat (már amit kaptak), még fel sem dolgozták, de te már tudni véled, hogy nagyon sok mindet elértek, ez ne haragudj de egyszerűen vak hit, konkrétumok nélkül! Sok mindent lehet számítógép mögött modellezni, de itt még csak nem is ennek a hiány a probléma (lásd légcsatorna esete, vagy egy működőképes hajtómű hiánya). Egy rakéta esetében rengeteg fejleszteni való rendszer van, amit meg kell építeni, tesztelni, és ha működőképes akkor a többi elemel együtt tesztelni... a többit meg leírtam.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.04.21. 20:19:16
  • Irasidus #11
    Önmagában az nem cáfolja az állításaimat, hogy rakétafejlesztés bizonyos fázisában - teszteléskor - különböző hibák lépnek fel, ami miatt a rakéta indítása sikeretlen. Ugyanis van különbség, és pontosan ezt fejtettem ki. Szívesen elfogadom az érveidet, ha ezekre ezekre is érveket hozol fel.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.04.21. 19:52:05
  • tom36 #7
    Ezeket a kijelentéseket komolyan gondolod ? Tipikus kiragadott részletek, infók úgy összerakva, hogy semmi valós ne legyen benne, csak lejáratás legyen!
    1. kijelentés: miért maradnál a régi elképzelésnél ha idő közben jobb és hatékonyabb megoldásokat tudsz alkalmazni.
    2. spoilet: teszt tartályok voltak ezek amiken a különféle megoldásokat próbálták ki, mind anyagvastagság mind kupola kialakítások ... sokmindent teszteltek, fejlesztetek közben.
    2. kijelentés. a koncepció megvolt majd terveztek fejlesztetek újra goldoltak.. ezért is volt a sok teszt példány és vele együtt a kinézetbeli változások.
    3. rengeteg hajtómű teszt van a mai napig, (napi több teszt van), ill majdnem minden raptor ami alákerült az átesett minimum 1 indításon már.
    4. légcsatorna ??? tedd be!!, max kisebb makettel de sok szükség nincs is rá, ez nem egy autó, repülő... miegyéb aminek szabájtalan, asszimetrikus formája van.
    5. mit nevezel tesztnek ? Ez egy teszt volt ! Külön külön letesztelték már, de az indítópadot és a rakétát hogy teszteled le, hogy éles helyzetben működik e ha nem egy indítással ?
    6. nem 30-40 év hanem 2 max 3 év és stabilan fog menni minden. Nem sufnituning, kispisti háza mögött, roncstelepi eszközökkel, és a kisiskolás haverokkal a játszótérről.
    Bónusz: nagyon sokmindent elértek ezzel a tesztel. Bizonyították hogy működőképes ez a hatalmas monstrum, csak ahogy az várható volt az indítóállás alatti beton nem bírta és az onnan felverődő betondarabok okozták a bajt. Ez nem arról szolt, hogy megmutatják a nagyvilágnak hogy mit tudnak hanem, hogy a gyenge pontokat megtalálják amiket tesztek során nem tudtak kipróbálni. Nem lehet mindent számítógép mögött lemodellezni. ezért is volt az évek során rengeteg teszt a tűréshatáron túl.
  • kvp #9
    "Ha valamit létre akarunk hozni, először kell egy koncepció, hogy még is mi az elképzelés"

    Ugye tudod, hogy letezik olyan fejlesztesi megkozelites, hogy vizeses, amikor mar az elejen tudjuk, hogy mit akarunk es letezik olyan, hogy iterativ fejlesztes, amikor menet kozben alakul ki a termek. Az utobbit koveti az evolucio is, minden generacional valtoztatva egy kicsit es ami bevalik (jelen esetben nem robban fel), azt viszik tovabb es fejlesztik tovabb. Ez egy nagyon gyors fejlesztesi strategia es ujabban MI-k betanitasanal is gyakran hasznaljak. Hatranya, hogy a sikeres vegtermek elott van egy halom sikertelen prototipus. Egyebkent igy dolgozott anno Edison is.

    https://quotefancy.com/quote/916676/Thomas-A-Edison-I-never-once-failed-at-making-a-light-bulb-I-just-found-out-99-ways-not

    "Sajnos sokan beveszik, hogy ez tesztelés ami itt zajlik. Sajnos nem az."

    Ezt rapid prototyping-nak hivjak es a spiralis fejlesztesi modell egyik alapkove. Keszitunk valamit, teszteljuk es utanna iteralunk. Minden uj valtozatot addig kell tesztelni, amig szet nem esik es akkor a meresi adatokbol latszik, hogy mit kell modositasni, hogy a kovetkezo jobb legyen.

    "Kérdés, volt valaha légcsatornában a Starship modellje? Csak mert nekem úgy tűnik, hogy ott helyben hegesztik össze a rozsdás fémlemezeket ad-hoc, mindenféle aerodinaimaik számítás nélkül. De szóljon valaki, ha tud róla, és akkor ez legalább pipa."

    Szamitogepes szimulaciokat hasznalnak es minden komponenst tesztpadon ellenoriznek a beepites elott. Meglepo modon a starship szinte teljes mertekben a koveti von Braun eredeti elkepzeleseit. Regota ki is van allitva belole egy makett Disneyland-ban.

    https://en.wikipedia.org/wiki/V-2_rocket
    https://www.youtube.com/watch?v=8zcU85O82XE
    https://www.yesterland.com/moonrocket.html

    es meg mindig ott van: :-D
    https://www.google.com/maps/@33.8115436,-117.9180039,76a,35y,80.86h,54.36t/data=!3m1!1e3
    https://www.google.com/maps/@33.8117375,-117.9170811,3a,75y,85.75h,103.49t/data=!3m6!1e1!3m4!1s55ibQ4x-Tlz2Kksf_1kFqA!2e0!7i13312!8i6656

    Szoval igazabol mar nagyon-nagyon regen ki lett talalva, csak meg kell vegre epiteni. Szerintem a spacex fele gyorsitott iterativ modellel sokkal hamarabb mukodo eredmenyeket lehet elerni. Persze ez a modszer sokkal tobb latvanyos RUD-dal jar egyutt.

    A vizeses modellre jo pelda az ursiklo tortenete, ahol az elso teszteket mar elesben, emberekkel a fedelzeten vegeztek, majd amikor kiderult az elso uton, hogy erzekeny a jarmu a levallo jegre es meg sok masra, mar tul keso volt ujratervezni.
    https://en.wikipedia.org/wiki/STS-1
    Mindket kesobbi, a jarmuvek elveszteset okozo jelenseget tapasztaltak az elso kuldetes soran, csak a project szerkezete miatt mar nem volt lehetoseg a jarmu teljes ujratervezesere. (a siklot alapvetoen a raketa tetejere kellett volna rakni, ahogy azt von Braun evtizedekkel korabban javasolta)