SG.hu

Kiválasztották a Hold-misszió űrhajósait

Három amerikai és egy kanadai fogja megkerülni a Holdat, 50 év után először. Az utazás várhatóan 10 napig tart majd.

A NASA nyilvánosságra hozta kik lesznek az öt évtized óta első legénységgel végrehajtott Hold-misszió űrhajósai, így a kvartett megkezdheti a felkészülést az Artemis II küldetésre, amely 2024 novemberében fog felszállni. Az űrhajósok Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch a NASA-tól, valamint Jeremy Hansen lesz a Kanadai Űrügynökségtől. Szupertapasztalt emberekről van szó, mindannyian rengeteg repült órával és űrhajót sem most először látnak. A hölgy, a 44 éves Koch hat űrséta veteránja. Ő tartja a leghosszabb női egyéni űrrepülés rekordját, összesen 328 napot töltött az űrben. Villamosmérnökként végzett és egy évet töltött a Déli-sarkon is.

A küldetés parancsnoka Wiseman lesz, egy 47 éves haditengerészeti pilóta és tesztpilóta, akit először 2009-ben választottak ki a NASA űrhajósának. 2014-ben 165 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Hansen szintén vadászpilóta, ő az egyike a mindössze négy aktív kanadai űrhajósnak, és az első kanadai lesz, aki a mélyűrbe utazik. Glover 46 éves, szintén tengerészeti pilóta és közel hat hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Glover is elvégezte az amerikai légierő tesztpilóta-képzését, összességében 3000 repült órát jegyzett több mint 40 repülőgépen, több mint 400 hordozóra történő leszállást és 24 harci bevetést hajtott végre. 2020 novemberétől kezdve hat hónapot volt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.


Az Artemis II küldetés az Artemis I-re épül, mely egy személyzet nélküli tesztküldetés volt. Ennek keretében a NASA Orion kapszulája másfél millió kilométert tett meg miközben többször találkozott a Holddal. Az űrügynökség sikeresnek ítélte a decemberben befejezett küldetést és jelenleg is dolgozik az összegyűjtött adatok áttekintésén. Ha minden a tervek szerint halad, az Artemis II 2024 novembere körül fog felszállni. A legénység tagjai az Orion űrhajóba szíjazva, a NASA által kifejlesztett SLS (Space Launch System) rakétával indulnak majd a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából. Az utazás várhatóan körülbelül 10 napig tart majd, és a legénység a Holdon túlra jut, potenciálisan messzebbre, mint amennyit ember valaha is megtett, bár a pontos távolságot még nem határozták meg.

A Hold megkerülése után az űrszonda visszatér a Földre, hogy a Csendes-óceánban landoljon. Az Artemis II előkészíti az utat az Artemis III küldetés előtt, amely még ebben az évtizedben megvalósul, és amely a NASA ígérete szerint az első nőt és színesbőrű embert juttatja a Hold felszínére. Ez lesz egyben az első alkalom, hogy az Apollo-program 1972-es befejezése óta ember landol a Holdon. Az Artemis III küldetés várhatóan még ebben az évtizedben elindul. A misszióhoz szükséges technológia nagy része azonban még fejlesztés alatt áll, beleértve a Holdon való járáshoz szükséges űrruhákat és az űrhajósokat a Hold felszínére szállító holdraszállót. A NASA 2025-re tervezi az Artemis III indítását, bár az űrkutatási hivatal főfelügyelője már közölte, hogy a késések miatt a küldetés valószínűleg 2026-ra vagy későbbre tolódik.

Az űrügynökség már több mint egy évtizede törekszik arra, hogy embereket juttasson vissza a Holdra. Az Artemis-programot úgy tervezték, hogy előkészítse az utat egy állandó holdi előőrs létrehozásához, lehetővé téve az űrhajósok számára, hogy hosszú távon éljenek és dolgozzanak az űrben, miközben a NASA és partnerei feltérképezik az első ember Marsra küldéséhez vezető utat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #20
    Minden pozitív diszkrimináció egyben negatív diszkrimináció is.
  • BrockSamson #19
    Az alapjan, amit kifejtettel mindig a feher ferfiak lesznek a legalkalmasabbak, mert minden toluk eltero valasztast a kvotak szamlajara irsz, feltetelezve, hogy barki, aki nem feher ferfi az kevesbe alkalmas. Ertem a kvotak problemajat, es valosnak tartom, de ez igy egy korkoros erveles.
  • defiant9 #18
    "Nagyon-nagyon sok mulhat azon, hogy 99.00% vagy 99.99% a tudasa egy urhajosnak."
    A példában kereken 1% +-1%. Tehát lehet hogy akit 99.99-nek mértél az fog előbb hibázni és a 99.0-ás megoldja ugyanazt a helyzetet. Ez nem egy egzakt metrika, az embereket csak relatíve nagy bizonytalansági faktorral lehet előre felmérni.

    "es o volt az egyetlen aki (tartalekoskent) vezette kezzel is a holdkomp gyakorlo peldanyat."
    Ezzel szépen meg is mutattad hogy akkora hiba volt a sorrend összeállításban hogy - állításod szerint - csak egy sokadik tartalékos ember volt a megfelelő választás. Persze azt ugyanúgy nem tudhatod hogyha 10 másféle hiba merül fel akkor is az lett volna jó ha ő ül ott.
    Továbbra is úgy vélem hogy aki ma oda bekerül az már kimagaslóan alkalmas a feladatra olyan nagy merítés/alapos kiképzés van, a nagy background csapat szaktudása / összerakott technika jósága ami alapvetően meghatározza végeredményt, nem az onboard improvizációs képességek.
    Ahogy mondtam, azzal hogy megmutatják hogy nyitva a kapu, egyben növelik a jövőbeni merítés mélységét is, ezzel pedig javítják a teljes program jóságát, a rövid és a hosszú távú számításon alapuló döntés nem mindig ugyanazt azt eredményt adja. Olyan ez minthogy a konzervatív hímsoviniszta tálibok nem hagyják a nőket tanulni, ennek hosszú távon olyan negatív hatásai lesznek hogy pl. bizonyos pozíciókba nem tudnak megfelelő tudású embert tenni.
  • kvp #17
    Ebben az a necces, hogy ha barki mas ment volna az Apollo 11-el mint Armstrong, akkor beleallnak a felszinbe. O volt az egyetlen civil tesztmernok a csapatban es o volt az egyetlen aki (tartalekoskent) vezette kezzel is a holdkomp gyakorlo peldanyat. Bele is allt vele a foldbe egyszer (atfordult vele, szerencsere sikerult idoben katapultalnia). Ha nem o van akkor ott a kompon, akkor leszallas kozben a szamitogepes hiba miatt egy kraterben landolnak oldalra borulva vagy ha megszakitjak a leszallast felfele menet elhuztal volna a parancsnoki modul mellett. Mindket esetben meghaltak volna az urhajosok es akar az egesz programot is torolhettek volna. Ehhez kepest a szamitogepet kikapcsolva le tudta tenni a holdkompot kezzel, gyakorlatilag az utolso csepp uzemanyagot is felhasznalva. Abban a pillanatban a jo ember volt a jo helyen, a jo tudassal. Es az egesz emberisegbol o volt az egyetlen ember aki rendelkezett ezzel a tudassal.

    Nagyon-nagyon sok mulhat azon, hogy 99.00% vagy 99.99% a tudasa egy urhajosnak. A NASA vallalhatonak tekintett kockazatkeppen nem biztos, hogy a legjobbakat kuldi es nem biztos, hogy most szerencsejuk lesz.
  • defiant9 #16
    "A NASA meg szerintem rajott, hogy eleg ket ember a holdraszallashoz "
    Nem feltétlenül így, de szerintem kb. az van hogy a 100-as agyonképzett astronaout poolból bármelyik random 4 embert betehették volna
    99.0 és 99.9% lesz a siker aránya +-1%. A kapitány poszt talán akiből már kisebb lehet a merítés, akin az az 1% leginkább eldől, ha van valami döntési helyzet, de valszeg akkor is jellemzően Houstonból mondják meg mit kell csinálni.
  • defiant9 #15
    "53 évvel ezelőtt volt az első pride, az emberek egy része mégis még ma is kijár megdobálni őket meg óbégatni"
    Hol? Budapesten? Nálunk szokás kijárkálni fröcsögni. Kultúrországokra ez nem/sokkal kevésbé jellemző.

    "Nem azzal van a baj, hogy ők ne lennének elég képzettek"
    Egy ilyen küldetés kapcsán óriási a merítés 1-1 pozira, simán van 10 ember aki gyakorlatilag tökéletesen le tudja vinni 99% valószínűséggel.
    Igen, lehet hogy a 100 pontos helyett a 99 pontos kapja a feladatot mert neki van + kvóta pontja. Azonban ezzel demonstratívan megnyitják a kaput azon rétegek előtt (itt nők, feketék) akik eddig nem látták esélyét hogy egy ilyen férfi dominancia mellett bejuthatnak, pedig lehet hogy ők lennének a legalkalmasabbak majd. A szervezetnek is az a jó ha nyitottnak mutatja magát, akkor a jövőben még több jelentkezőből meríthet. Igenis fontos - főleg a lehetőségek hazájában -, hogy a valamiféle kisebbséghez tartozó tehetségek ne érezzék azt hogy eleve lejátszott meccs hogy ők nem juthatnak be.
    Most fizetjük meg azt hogy korábban ekkora fehér hímsovinizmus volt, most kell ezt visszakompenzálni azzal is hogy akár túltoljuk.
  • kvp #13
    "De persze az űrkutatás mindig is PR volt. Ezt még a szovjetek is tudták, lásd: Tyereskova"

    Pont ez tortenik most az USA-ban is. Mint ahogy a szovjeteknel volt osztalyharc, amivel meg lehetett osztani a tarsadalmat, ugyanakkor ossze lehetett fogni a rendszer tamogatoit. Belso ellenseg nelkul csak akkor lehet erobol kormanyozni ha van kulso ellenseg. Az USA-ban az osztalyharcot (lakossag vs. nagytokesek) a nagytokesek erthetoen nem szeretnek viszontlatni, ezert tamogatjak a lakossag atomizalasat, azaz minel kisebb, egymassal ellenseges csoportokra tordeleset, amit a marxista gyokeru critical theory nagyon jol tamogat. Persze szukseg van egy osszefogo erore is, igy az egymast utalo abc+ csoportok azert ossze tudnak fogni a kozos belso ellenseggel szemben. Ez bevalt mar a naciknak is a zsidokkal szemben, a szovjeteknek a tokesekkel szemben es most az amerikai kormanyzatnak a feher kereszteny kozeposztallyal szemben. Amig a kozos ellenseg relativ kisebbsegben van, de eleg sokan vannak ahhoz, hogy a tamogatok valodi ok nelkul feljenek toluk, addig ez egy nyero strategia. Akkor johetnek elo gondok, ha elfogy a belso ellenseg, ekkor a bolcsebb vezetok keresnek egy masikat, amig van olyan csoport akit uldozni lehet.

    A NASA meg szerintem rajott, hogy eleg ket ember a holdraszallashoz, igy nyugodtan vihetnek meg ket mission specialist-et (turistat), igy eleg ha ket hozzaerto embert talalnak, a tobbi lehet kvota. Persze attol meg lehet, hogy a noi es az afroamerikai urhajos tenyleg a legjobbak es valodi versenyben is legyoztek volna a tobbi jelentkezot, de ez soha nem fog kiderulni, mert nem volt valodi verseny. Ez utobbi egyebkent szomoru, de tokeletesen mutatja az amerikai tarsadalom mai allapotat, amit politikai haszonszerzes miatt hozott letre a jelenlegi kormanyzat.
  • takysoft #13
    Azért, mert nem ők a legjobbak.
    Statisztikailag a fehér férfiak a legjobbak.

    Ha kiválasztod azt a 4 tagot, aki lehető legalkalmasabb arra, hogy a küldetést véghezvigye, akkor 4 fehér faszi lesz oda bezárva.

    Most a következőképp választottak:

    2 ember, aki a lehető legjobb abban, amit csinálniuk kell.
    1 nő, aki lehető legjobb abban, amit csinálniuk kell, de feleljen meg a PR szempontoknak is. Se túl fiatal, se túl öreg, se túl ronda, se túl csinos.
    1 fekete, -||-

    Nem azzal van a baj, hogy ők ne lennének elég képzettek. Azzal van a baj, hogy kvóták vannak. És nem lehet egyszerűen a legalkalmasabbakat választani, és kész.

    Obama kvóták nélkül lett elnök, és ez dicsőség. Úgy nem dicsőség nőként a Holdra menni, hogy volt egy kvóta, amit teljesíteni kell, el elveszed a helyet valakitől, aki potenciálisan jobb, mint Te.

    De persze az űrkutatás mindig is PR volt. Ezt még a szovjetek is tudták, lásd: Tyereskova

    De legalább nem volt ennyire pofátlanul kimondva, mint most, hogy "mi pedig négert viszünk a holdra".

    Csináljnak egy expedíciót, legyen benne fekete, csak ne emlegessék a kvótát. Ez az űrhajósnak se jó...
  • wraithLord #12
    53 évvel ezelőtt volt az első pride, az emberek egy része mégis még ma is kijár megdobálni őket meg óbégatni. És még mindig téma az, hogy valaki meleg, a coming out pedig még mindig valami, amit ki kell hírezni. Kicsit túl hosszú az "eleje" neki.

    És most csak a melegekről van szó, a világ pedig ahogy írtad, nagyon sokszínű. Szerintem a minél nagyobb objektivitásra kellene törekedni, rasszon, kinézeten, nemen, nemi orientáción alapuló kvóták, pozitív és negatív diszkrimináció helyett a képességeik szerint alkalmazni az embereket. Szerintem a teljesítmény és az elismerésre méltóság a legjobb ellenszere a patriarchális, törzsi alapú stb. berögződött marhaságoknak és előítéleteknek.

    Nem csoda, ha az emberek fennakadnak rajta, hogy miért kell minden film, sorozat castingjának woke selectionnek lennie, ha az teljesen funkció nélküli, vagy az eredeti mű (ha van ilyen) kontextusában értelmezhetetlen. Vagy miért kell kihangsúlyozni, hogy első nő meg első fekete a Holdon. Jelenleg ők a legjobbak abban, amire szerződtetik őket? Akkor menjenek, kit érdekel, hogy "micsodák", az ő dolguk.
    Persze értem én, hogy miért kell kihangsúlyozni azt, hogy első nő, meg első fekete, csak szerintem az embereknél az elfogadás inkább tisztelet alapú, amiért tenni kell valamit, teljesítményt kell nyújtani. Úgy nem lehet elfogadtatni valakit, hogy az ember képébe tolják, hogy ő szimplán van, létezik.
  • defiant9 #11
    "így lenne teljes a kép."
    Közel sem lenne teljes, ennél sokka több színű a világ. És egyébként sokakat zavar már az a másság amit most látnak. Épp azért kellenek ezek a kvóta szagú setup-ok, hogy csökkentség ezt az intoleranciát. Olyan ez mint az overdrive, ha az elején túltoljuk akkor hamarabb lesz elfogadóbb a társadalom egésze, a túltolás szakasza persze furcsán hat, de erre nem le szükség ha beállt a magas tolerancia szint.